ΕΤΟΣ: 17 ο Εκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας ELLINIZMOSZ MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KIADVÁNYA ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 750 FT 3 Η «ΓΛΩ ΣΑ» στη Βουδαπέστη Τα δεύοντας στο Pécs Συνέντευξη με τη Γλυκερία Καλό Πάσχα!
Τιμήσαμε την 25η Μαρτίου
Απριλιου 2011 EΤοΣ: 17 Οι γιορτές μας ΠΡΟΣΚΛΗΣΗ Αγαπητοί Συμπατριώτες / Συμπατριώτισσες, Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας και η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 12 ου Διαμερίσματος της Βουδαπέστης σας προσκαλούν να γιορτάσουμε μαζί το Πάσχα των Ελλήνων. Διαθέτουμε για το κοινό ελληνική κουζίνα, ζωντανή ελληνική μουσική και χώρους για να παίξουν τα παιδιά. Για τους συνταξιούχους μας προσφέρουμε το πασχαλινό γεύμα. Ημερομηνία: 24 Απριλίου 2011 και ώρα 10.00 19.00 Τόπος: Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Tábor, 1121 Budapest, Fülemile út 8. Πρόσβαση: με το λεωφορείο 90 από την πλατεία Μόσχας ή με τον οδοντωτό από το Városmajor. Οι οργανωτές: Αθανάσιος Σιανός Αντιπρόεδρος ΑΕΟΥ Γεώργιος Κολλάτος Αντιπρόεδρος ΑΕΟΥ Θεοδώρα Μόκαλη Πρόεδρος Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 12 ου Διαμερίσματος Ο Πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, Λαοκράτης Κοράνης, εύχεται Καλό Πάσχα για εσάς και την οικογένειά σας και με την ευκαιρία της Εργατικής Πρωτομαγιάς που γιορτάζουμε παραθέτει το ποίημα του Τάσου Λειβαδίτη «Είμαστε εμείς». 3
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Οι γιορτές μας Του Θανάση Ζιανού Στις 26 Μαρτίου 2011 ώρα 10.30 έγινε κατάθεση στεφάνων στο Μνημείο Αντίστασης στην οδό Vizafogó του 13ου Διαμερίσματος της πρωτεύουσας. Στεφάνια κατάθεσαν ο Πρόεδρος της ΑΕΟΥ σ. Κοράνης Λαοκράτης, ο Πρόξενος της Ελληνικής Πρεσβείας κ. Ιωάννης Σταματέκος, ο Δήμαρχος του χωριού Μπελογιάννη κ. Κώστας Παπαλέξης, ο σ. Βίκτωρ Φαρατζής, Αντιπρόεδρος του Πολιτιστικού Συλλόγου και Υπεύθυνος του Τμήματος Φίλων και Οπαδών του ΚΚΕ Ουγγαρίας, οι Πρόεδροι των Αυτοδιοικήσεων Ελλήνων Zugló και Kőbánya, Δημήτρης Μπεκιάρης και Γεώργιος Κολλάτος, καθώς και η Μίρκα Βανοπούλου, Πρόεδρος της Μειονοτικής Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του Μπελογιάννη. Στους συγκεντρωθέντες απηύθυναν χαιρετισμό οι κ. Λ. Κοράνης και ο Πρόξενος κ. Ι. Σταματέκος, ο οποίος διάβασε και το μήνυμα του Υπουργού Εξωτερικών προς τους Έλληνες του εξωτερικού. Στις 14 η ώρα πραγματοποιήθηκε δεξίωση στο Ξενοδοχείο ACTOR, όπου έγινε και παράσταση των Ο ΕΟΡΤΑΣΜΟΣ ΤΗΣ ΕΘΝΙΚΗΣ ΜΑΣ ΕΠΕΤΕΙΟΥ ΣΤΗ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗ Οι Έλληνες της Ουγγαρίας γιόρτασαν και φέτος με λαμπρότητα την 190η επέτειο της Επανάστασης των Ελλήνων για την απελευθέρωση της πατρίδας μας απ την τούρκικη σκλαβιά. Την εκδήλωση οργάνωσαν η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης και ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων Ουγγαρίας. μαθητών του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου ελληνικών, προς τιμήν των αθάνατων ηρώων του 1821. Ο σ. Βίκτωρ Φαρατζής, απηύθυνε ένα σύντομο χαιρετισμό στους παραβρισκόμενους και τους ευχήθηκε καλή διασκέδαση. Η κεντρική εορταστική εκδήλωση της Εθνικής Επετείου της 25 Μαρτίου πραγματοποιήθηκε την ίδια μέρα στο Πολιτιστικό Κέντρο József Attila του 13ου Διαμερίσματος Βουδαπέστης. Στην γιορτή συμμετείχαν εκατοντάδες συμπατριωτών μας από την Βουδαπέστη, καθώς και αρκετοί από την επαρχία Miskolc, Tatabánya, χωριό Μπελογιάννης, Százhalombatta, Budaörs κ.ά., έτσι που ο χώρος ήταν κατάμεστος από τους ομογενείς μας. Την γιορτή τίμησαν με την παρουσία τους οι κ. Ιωάννης Σταματέκος, Πρόξενος της Πρεσβείας μας, Νικόλαος Βλαχάκης, Υπεύθυνος του Γραφείου Τύπου, ο Στρατιωτικός Ακόλουθος Συνταγματάρχης Αλέξανδρος Δεσύπρης, ο Πρέσβης της Κυπριακής Δημοκρατίας κ. Βάσος Τσάμπερλεν, ο Δήμαρχος του χωριού Μπελογιάννης, κ. Κώστας Παπαλέξης, ο Ιερέας Ιωσήφ Κάλοτα κ.ά. Ο εορτασμός άνοιξε με τους εθνικούς ύμνους Ελλάδας και Ουγγαρίας, που τραγούδησε η χορωδία Καρυάτιδες. Οι συμπαθείς παρουσιαστές του εορταστικού προγράμματος Νικολέττα Μήλιου και Βασίλειος Στεφόπουλος, αφού χαιρέτησαν όλους τους προσκεκλημένους, και παρουσίασαν το καλλιτεχνικό πρόγραμμα, έδωσαν το λόγο στην κ. Ειρήνη Μποζώνα, αντιπρόεδρο της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης, να εκφωνήσει τον πανηγυρικό λόγο, η οποία αναφέρθηκε στους αγώνες και τις θυσίες των Ελλήνων για τη λευτεριά του έθνους μας. Μετά απηύθυνε χαιρετισμό ο κ. Ιωάννης Σταματέκος, Πρόξενος της Ελληνικής Πρεσβείας, ο οποίος εξήρε τους αγώνες του ελληνικού λαού για την αποτίναξη του τούρκικου ζυγού, και την απελευθέρωση της πατρίδας μας. Το σύντομο αλλά πλούσιο καλλιτεχνικό πρόγραμμα μάς παρουσίασαν τα χορευτικά συγκροτήματα «ΧΕΛΙΔΟΝΑΚΙ» και «ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ», η χορωδία «ΚΑΡΥΑΤΙΔΕΣ» και το χορευτικό συγκρότημα «ΑΓΙΟΥ ΜΑΜΑ ΧΑΛΚΙΔΙΚΗΣ» από την Ελλάδα. Όλα τα χορευτικά συγκροτήματα και η χορωδία «Καρυάτιδες», είναι άξιοι επαίνου για την επίδοσή τους, για τις φιλότιμες προσπάθειες που καταβάλλουν χρόνια τώρα να μας παρουσιάσουν ένα τέλειο καλλιτεχνικό πρόγραμμα. Στη συνέχεια ακολούθησε γλέντι με χορούς και τραγούδια συνοδευόμενα από τις ορχήστρες «ΠΑΛΙΟ ΜΠΟΥΖΟΥΚΙ» και «ΜΥΔΡΟΣ» και το φολκ-ροκ μουσικό συγκρότημα «ΔΑΡΝΑΚΕΣ» από την Ελλάδα. Έτσι η νεολαία όπως πάντα και τώρα χόρεψε με την ψυχή της έως τις πρωινές ώρες. Υπήρχε και πλούσιος μπουφές με ελληνικά φαγητά και ποτά. Έτσι τίμησαν οι Έλληνες της Ουγγαρίας την ιστορική επέτειο της επανάστασης του 1821. 4
Απριλίου 2011 EΤΟΣ: 17 Τα νέα μας / Híreink PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati felhívása az anyaországban megvalósuló nemzetiségi-, népismereti, művészeti, hagyományőrző és olvasó táborok megvalósítása 2011. évi támogatására A pályázat célja A pályázat célja az anyaországban megvalósuló anyanyelvi programok (táborok, erdei iskolák stb.) megvalósításának a támogatása, amely azt a célt szolgálja, hogy a hazai nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók anyanyelvi környezetben gyakorolhassák, és ezáltal elmélyíthessék nyelvismereteiket, bővíthessék a kisebbségi népismeret részét képező, anyaországgal kapcsolatos történelmi, földrajzi, néprajzi ismereteiket hogy támogatásban részesüljenek a kisebbségi, kulturális tartalmú, kidolgozott tábori programmal rendelkező anyanyelvi hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok. A pályázat benyújtására jogosultak köre Nemzetiségi oktatási intézmények (nyelvoktató, kétnyelvű, tannyelvű általános iskolák és középiskolák), és azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek a fenti célok megvalósítására, legalább hét napos, vagy azt meghaladó, - minimum 15 fő részére - tábort szerveznek. A pályázatban igényelhető támogatási összeg A maximálisan igényelhető támogatás kizárólag a résztvevő táborozó gyerekek/fiatalok és kísérő tanárok létszámával arányos: 2000.-Ft/fő/nap, de maximum 1.000.000.-Ft. A támogatás mértéke maximum a program költségének ötven százaléka, a programban részt vevő tanulónként legfeljebb 14 ezer forint, de intézményenként legfeljebb 1.000.000 forint lehet. Az elszámolható költségek: a programot megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a program cél szerinti tevékenységek feltételeinek biztosítása érdekében felmerült költségek így különösen: az utazás, a szállás, az étkezés, a programok megvalósításához kapcsolódó vásárolt szolgáltatások köre. A támogatási összeg felhasználható: a 2011. január 1. és 2011. december 31. között megvalósuló hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok megrendezésére. A pályázat beadási határideje: 2011. április 29. (péntek) A pályázat tartalmi elbírálása során az alábbi szempontok irányadók: anyanyelv használata; az adott kisebbség nemzeti kultúrája, hagyománya megjelenítése; a résztvevők száma (a felnőtt kísérőket, előadókat nem számítva): legalább ugyanaz a 15 fő mind a 7 nap; a résztvevők köre: minimum 6. életévet betöltött, maximum 19 éves gyerekek/fiatalok a tábor helyszíne, célja és várható eredménye; az anyanyelv megjelenésének módja és aránya; a megcélzott réteg életkora, a résztvevők, illetve pedagógusok (felnőtt kísérők, közreműködők) száma; a kisebbségi oktatási-nevelési cél és annak módszerei; a meghívott előadók kompetenciája; a lebonyolítandó előadások, foglalkozások témája. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a programok, amelyek nagyobb arányú önrészt vállalnak; már megrendezett táborokról megfelelő dokumentáció (részletes beszámoló, élménynapló, az iskola nevére kiállított számlák, fotók stb.) csatolásával már megrendezett táborral. A pályázati kiírás és az adatlap letölthetőek az Alapkezelő honlapjáról (www.wekerle.gov.hu). További információ az Alapkezelő e-mail címén (info@wekerle.gov.hu), továbbá a (1) 301 3200 ügyfélszolgálati telefonszámon kérhető. 5
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Κοινή Γιορτή κάτω από την Πάρνηθα χορωδία Καρυάτιδες, μετά από Η πρόσκληση του Γυναικείου Συλλόγου Θρακομακεδώνων, γιορτάσαμε μαζί τη Διεθνή Μέρα της Γυναίκας της 8ης Μαρτίου. Ευχαριστούμε τον Σύλλογο και όλους τους παραβρισκόμενους στη γιορτή για τις ανεπανάληπτες στιγμές χαράς και συγκίνησης που μοιραστήκαμε. Η χορωδία μας κατέβηκε στην Αθήνα στις 18 Μαρτίου, το πρώτο μέλημά μας ήταν να επισκεφτούμε τις Καρυάτιδες ( στις οποίες οφείλει και η χορωδία μας το όνομά της) στο καινούριο Μουσείο της Ακρόπολης όπου στεγάζονται. Όλα τα μέλη της χορωδίας μας ευχηθήκαμε ολόψυχα να επιστρέψει και η αδελφούλα τους από την έρμη ξενητιά, όπως λέει και το δημοτικό μας τραγούδι. Στην εκεί παραμονή μας επισκεφτήκαμε αρκετούς αρχαιολογικούς χώρους, αξιοποιήσαμε το χρόνο μας με τον καλύτερο τρόπο. Το Σάββατο το απόγευμα (19 Μαρτίου), έστειλαν λεωφορείο και μας μετέφεραν στο Πνευματικό Κέντρο Θρακομακεδόνων όπου πραγματοποιήθηκε η γιορτή. Μας συνόδεψαν δύο κυρίες: η Άννα Γκόνου, την οποία πολλοί συμπατριώτες μας τη γνωρίζουν γιατί έζησε αρκετό καιρό στη Βουδαπέστη με το γιο της Αριστοτέλη που πήγαινε στο Ίδρυμα Πετού, ενώ η άλλη κυρία ήταν η Χρυσούλα Γαβρίδου, καθηγήτρια, και οι δυο τους μέλη του Συμβουλίου. Η γιορτή άρχισε με διάφορες ομιλίες στις 19.30, οι ομιλήτριες αναφέρθηκαν γενικά στα προβλήματα των γυναικών, στους σκληρούς αγώνες που κάνουν για την εξάλειψη ανισοτήτων στις αμοιβές σε σχέση με τους άντρες. Η ανεργία στην Ελλάδα είναι 12% για τους άντρες και 22% για τις γυναίκες, ενώ στις άλλες χώρες της Ευρώπης είναι 17% στις γυναίκες. Στην Ελλάδα δεν έχει λυθεί ακόμα το βρεφονηπιακό πρόβλημα. Οι εργοδότες δεν προσλαμβάνουν γυναίκες που θέλουν να αποκτήσουν παιδιά, να κάνουν οικογένεια. Τελευταία ομιλήτρια ήταν η Άννα Γκόνου, η οποία ασχολήθηκε με την προσπάθεια που κάνουν οι αυτοδιοικήσεις μας και ιδιαίτερα οι γυναίκες για την διατήρηση της γλώσσας, των εθίμων και παραδόσεών μας. Και σαν παράδειγμα ανέφερε την διευθύντρια του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών, κ. Ευαγγελία Τσαρούχα. Εκ μέρος της χορωδίας και του Συλλόγου μας μίλησαν : η πρόεδρός μας Βασιλική Λότσου, η οποία ευχαρίστησε ιδιαίτερα το Σύλλογο Θρακομακεδόνων για την πρόσκληση και σύστησε τη χορωδία μας, η Αρετή Μπακερτζή ευχαρίστησε επίσης τους παραβρισκόμενους, είπε λίγα λόγια για τα ουγγρικά τραγούδια και πώς διασκεδάζουν γενικά οι Ούγγροι. Το πρόγραμμά μας αποτελούνταν από ελληνικά λαϊκά και δημοτικά τραγούδια, καθώς και από ουγγρικά δημοτικά τραγούδια. Οι παραβρισκόμενοι μας καταχειροκρότησαν με ενθουσιασμό και συγκίνηση, διότι παρόλο που ζούμε στο εξωτερικό, διατηρούμε τη γλώσσα μας. Ανταλλάξαμε δώρα, χαρίσαμε το βιβλίο Ευχαριστούμε Ουγγαρία στον κ. Σ.Ντούρο, δήμαρχο Αχαρνών, που μας ευχαρίστησε θερμά λέγοντάς μας πως αυτό είναι ένα κομμάτι της ιστορίας του λαού μας που δεν το γνωρίζουμε όλοι μας καλά. Μετά το πρόγραμμα, μας προσκάλεσαν στην ταβέρνα Παππά. Η πρόεδρος, κ.στεφανάτου Τασούλα, καθώς και οι άλλοι συνεχώς περνούσαν από τα τραπέζια μας και ενδιαφέρονταν αν τα περνάμε καλά. Πράγματι τα περάσαμε πολύ ωραία και γλεντήσαμε μαζί με τους οικοδεσπότες μας ως τα μεσάνυχτα. Αρετή Μπακερτζή 6
Március 17-én este kicsi fáradtan gyülekeztünk Ferihegyen az egész napos munka és a szűnni nem akaró eső miatt, de lelkünkben éreztük, hogy együtt nagy élményben lesz részünk. Sokan közülünk napi kapcsolatban vannak Athénnal, de néhányunk már évek óta nem járt ott. Miután leszálltunk, a reptérről a központ felé menet megcsodáltuk a széles autópályát, az olimpiai falut, az út menti épületeket. Az Athinas utca már teljesen ismerősnek hatott. Az éjszakai félhomályban a környék nem tűnt biztatónak, azonban a szálloda teljes kényelemmel várt. Péntek reggel bőséges reggeli sok-sok olajbogyóval, sajtokkal, joghurttal és nagyon finom lekvárokkal koronázva. Reggeli után próba a szálloda tetőteraszán. Janula, a karvezetőnk nagyon szigorú volt - hiszen Görögországban vagyunk, és a legjobbat kell bemutatnunk, mondta -, de jobbról az Akropolisz látványa, balról a Likavittosz csúcsa a próbát hangulatossá és jókedvűvé tette. Az idő csodálatos volt, szinte nyárias. Mai programunk az Új Akropolisz Múzeum megtekintése, melynek már az épülete is lenyűgöző. Areti idegenvezetésével, érdekes magyarázataival körbejártuk a kincseket, megnéztük Απριλιου 2011 EΤοΣ: 17 Τα νέα μας / Híreink 10. éves szülinap Athénban a Parthenon történetét bemutató kisfilmet. Thrakomakedonesz település nőnapi ünnepségére voltunk hivatalosak,ahol az ünnepi Nagyon tetszett a legfelső szinten bemutatott, a Parthenont körülölelő 96 fríz modellezése a feltételezett mitológiai történetekkel arattunk nagy sikert. beszédek után görög és magyar népdalokkal (sajnos néhánynak nem ismert a tartalma). Az A helybeliek nagy szeretettel fogadtak, és üvegfalakkal borított épületből páratlan kilátás nyílt a városra. lőhazától is ápoljuk a görög hagyományo- őszintén meghatotta őket, hogy távol a szü- Délután sétáltunk a városban, megnéztük kat. Közös vacsorán vettünk részt, igazi görög a magyar emléket is idéző Márványstadiont, kicsit pihentünk a Városi parkban, majd Akropoliszra mentünk fel, mindannyian már ízekkel, tánccal, beszélgetéssel. Vasárnap az a Parlamentet érintve a híres Szintagma térről visszamentünk a szállodába. Ezután ismét Itt készítettük kedvenc képünket, háttérben jártunk ott, de az élmény újra megható volt. próba, majd néhányan vállalkozó kedvűek névadóinkkal, a Kariatidákkal. Este Neosz útra keltünk a Monasztiraki teret és a Plakát Kozmosz egyik kis tavernája várt minket egy érintve az Akropoliszra. Elena a legrövidebb igazi görög mulatságra nagyon jó zenével úton (sötét, zegzugos, tele veszélyes gyanús és tánccal. Csatlakoztak hozzánk régi barátok, sok emléket elevenítettünk fel, sok közös alakkal) vitt fel a csúcsra, az Areosz Pagosz sziklánál megpihentünk, miután néhányunknak halálfélelme volt a csúszós sziklákon. Kariatidák profi éneke, tánca, sőt azt is be ismerőssel. A helyieket most is lenyűgözte a Másnap ismét sétára indultunk, kis templomokat fedeztünk fel, megcsodáltuk a szosz poharából iszik Szép Heléna. tudtuk mutatni, milyen az, mikor Dionü- belváros szép épületeit és természetesen A hosszú vasárnapi program után fáradtan nem hagytuk ki a piacot sem. Néhányan a de teli közös élményekkel búcsúztunk Athén Likavittoszra is felsétáltunk, a látvány kárpótolt a meredek utcák okozta erőfeszítünk, újra együtt mint Kariatidák. városától. Reméljünk, hamarosan visszatérhetésért. Szombat este utazásunk fő eseményére került sor,a Parnitha hegy alatti Sárai Szabó Mária 7
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Μνήμες άγρυπνες μέσα από φωτογραφίες Έκθεση φωτογραφίας με τίτλο Αμμόχωστος, μια ευρωπαϊκή πόλη φάντασμα και Λάπηθος, των ονείρων μας γη, της επιστροφής ελπίδα διοργάνωσε η Κυπριακή Πρεσβεία στο ξενοδοχείο Kempinski τη Δευτέρα 4 Απριλίου. Την εκδήλωση άνοιξε με ομιλία του ο Κύπριος Πρέσβης κ. Βάσσος Τσιάμπερλαιν, και ακολούθησαν ομιλίες των δημάρχων Λαπήθου, κ. Άθου Ελευθερίου και Αμμοχώστου, κ. Αλέξη Γαλανού. Μέσα από την έκθεση μπορούσε κανείς να δει την ιστορία των δύο πόλεων, απ τη μια την ακμή τους πριν το 74, τα σχολειά, τις εκκλησίες, τα μνημεία, και απ την άλλη το ερήμωμά τους μετά την εισβολή στο βόρειο τμήμα του νησιού και τον εκδιωγμό των κατοίκων τους. Πόλεις που κάποτε έσφυζαν από ζωή με πλήθος πολιτιστικών και εμπορικών δραστηριοτήτων, πόλος έλξης τουριστών, ευημερούσες και αναπτυγμένες που πια μαραζώνουν έρημες 37 χρόνια τώρα...παρ όλα αυτά, οι κάτοικοί τους, διασκορπισμένοι σε όλο το νησί αλλά και στον υπόλοιπο κόσμο, συνεχίζουν να εκλέγουν τους δημάρχους τους όλα αυτά τα χρόνια και ν αγωνίζονται για δικαιοσύνη και ειρήνη. Κι όσο το κυπριακό πρόβλημα θα παραμένει άλυτο, τόσο η ελπίδα κι ο πόθος της επιστροφής θα συνεχίζει να ζει στις καρδιές τους. Βούλα Αυγουροπούλου 8
Απριλίου 2011 EΤΟΣ: 17 Τα νέα μας / Híreink KÖZLEMÉNY Tisztelt választópolgárok, honfitársaim és képviselőtársaim! Szomorú tényt kell közölnöm. A minap értesültem azokról a tényekről, amelyek a fővárosi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintik. Úgy érzem, ezek már nem a valós feladatok megoldásáról, hanem a politikai csatározásokról, valamint az anyagi forráselvonásokból fakadó ellehetetlenítésről szól. Tradicionális nemzeti és egyházi ünnepi programjaink megvalósítását nagy mértékben és súlyosan veszélyezteti az ilyen drasztikus költségvetési megszorítás. Még a működésre sem jut elegendő forrás. Ezek az okok azután tovább generálják a közösségen belüli feszültségeket, melyek később személyeskedésig fajulnak, ezek a viták nem az egységet, hanem a megosztottságot gerjesztik. Méltatlan eljárás a kisebbségekkel szemben, ezért nem kívánok mondvacsinált kapitány lenni egy olyan hajón, amely száraz dokkra van ítélve. Ilyen és hasonló közleményekkel szembesülve Don Quijote szélmalomharcának tekintem a jelenlegi helyzetet. Lelki vívódásom eredményeként arra az elhatározásra jutottam, hogy döntésemet meghozzam. Ezennel tudatom Önökkel és a testület tagjaival, a mai nappal a Fővárosi Görög Önkormányzatban betöltött elnöki és képviselői tisztségemről lemondok. Hitem és reményem tudatában továbbra is a görög kisebbségi önkormányzat közreműködője maradok, a görög kultúra, identitás, hagyományőrzés, nyelvoktatás megőrzésében a tőlem telhető maximális odaadással tevékenykedem. Bizalmukat és megértésüket köszönöm. Budapest, 2011. február 21. Gabranis Georgios ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ Αξιότιμοι Εκλογείς, Συμπατριώτες και Εκπρόσωποι, Πρέπει να σας ανακοινώσω ένα δυσάρεστο γεγονός. Σήμερα ενημερώθηκα για τα στοιχεία, που αφορούν την διαχείριση των οικονομικών των μειονοτικών αυτοδιοικήσεων της Βουδαπέστης. Νομίζω ότι αυτά δεν αναφέρονται στη λύση των πραγματικών προβλημάτων, αλλά σε πολιτικές διαμάχες και στο να κάνουν αδύνατη τη λειτουργία τους με αφαίρεση της χρηματοδότησης. Αυτός ο δραστικός δημοσιονομικός περιορισμός θέτει σε σοβαρό κίνδυνο την πραγματοποίηση των παραδοσιακών εθνικών και εκκλησιαστικών γιορτών μας. Τα χρήματα δεν φτάνουν ούτε για να λειτουργήσουμε. Αυτοί οι λόγοι εξακολουθούν να παράγουν τις εντάσεις μέσα στην κοινότητα, οι οποίες εξελίσσονται σε προσωπικές διαμάχες, και αυτές δεν υποστηρίζουν την ενότητα, αντιθέτως δημιουργούν χάσμα. Είναι ανάξια διαδικασία εναντίον των μειονοτήτων, γι αυτό δεν θέλω να είμαι χαλκευμένος καπετάνιος σ ένα πλοίο που καταδικάστηκε να αράξει σε ξερή αποβάθρα. Αντιμετωπίζοντας τέτοιες και παρόμοιες συνθήκες, η σημερινή κατάσταση μοιάζει με τον αγώνα του Δον Κιχώτη με τους ανεμόμυλους. Ως αποτέλεσμα των ψυχικών μου αγώνων πήρα την απόφασή μου. Ενημερώνω εσάς και το Σώμα της Αυτοδιοίκησης ότι παραιτούμαι από τη θέση μου ως πρόεδρος και εκπρόσωπος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης. Έχοντας επίγνωση της πίστης και της ελπίδας μου, θα παραμείνω συμμέτοχος της ελληνικής μειονοτικής αυτοδιοίκησης, και θα δρω με όσο το δυνατόν μεγαλύτερη αφοσίωση για την διατήρηση του πολιτισμού, της ταυτότητας, των παραδόσεων και της εκμάθησης της ελληνικής γλώσσας. Ευχαριστώ για την κατανόηση και την εμπιστοσύνη σας. Βουδαπέστη, 21 Φεβρουαρίου 2011 Γεώργιος Γαμπράνης 9
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Megjelent a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázati felhívása A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet a 2011/2012. tanévre szóló Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyerésére. A nemzetiségi fiatalok felsőfokú továbbtanulásának elősegítésére hivatott ösztöndíjat dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter alapította 2011 márciusában. A tanulmányi ösztöndíjban kizárólag az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák nemzetiségi diákjai részesülhetnek. A kiváló képességű diákok ösztöndíjprogramjában érintett 16 kisebbségi középiskola névjegyzékét a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról szóló 11/2011. (III. 28.) KIM rendelet tartalmazza. Az ösztöndíjpályázaton az a legalább jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diák vehet részt, aki jelenleg a nemzetiségi középiskola utolsó 2 évfolyamát megelőző évfolyamon tanul. Az ösztöndíj odaítéléséhez az iskola ajánlása is szükséges, a pályázatot közösen kell előterjeszteniük. Az érintett iskolák legfeljebb 2 diákjuk támogatására tehetnek javaslatot. A 2011/2012-es tanévben nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjban középiskolánként 1-1 tanuló részesülhet. Az ösztöndíj mértéke havi 60 ezer Ft. Az elnyert ösztöndíj a középiskola 2 utolsó tanévére szól. A pályázati kérelmeknek 2011. május 15-éig kell beérkezniük a KIM Nemzetiségi Kapcsolatok Főosztálya levelezési címére (1357 Budapest Pf. 2.). A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázaton való részvétel feltételeiről részletes leírást találnak az itt közzétett Pályázati felhívásban. Budapest, 2011. április 14. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóközleménye Προς όλους τους ενδιαφερόμενους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων Σας ενημερώνουμε ότι η εφημερίδα μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση.στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση της εφημερίδας: ellinismos@ hotmail.com. Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας! Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας. Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους της εφημερίδας μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου. Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη της εφημερίδας κλείνει στις 10 του μηνός. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Beloianniszi közoktatásáért közalapítvány Adószáma: 18501472-1-07 1% Η Συντακτική Επιτροπή της εφημερίδας ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ Minden az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejzi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni. Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága 10
Απριλιου 2011 EΤοΣ: 17 Οι ρίζες μας Οι βετεράνοι μας Θωμάς Κουτούλας για τους αγώνες μας είμαι περήφανος (Θέλοντας να επανορθώσουμε, δημοσιεύουμε ξανά το άρθρο για τον κ.κουτούλα μαζί με τις φωτογραφίες που δεν μπήκαν στο προηγούμενο τεύχος και με πιο ευανάγνωστα γράμματα) Συνεχίζοντας τη δημοσίευση αφηγήσεων αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης και του ΔΣΕ, σ αυτό το τεύχος σας παρουσιάζουμε τον συμπατριώτη μας αγωνιστή Θωμά Κουτούλα που ζει στη Βουδαπέστη. Στη συνάντησή μας που είχαμε στο σπίτι του στο 7ο διαμέρισμα,χωρίς πολλές περιστροφές μπήκαμε αμέσως στο θέμα: Αγαπητέ σύντροφε Θωμά, θα θέλαμε να αναφερθείς συνοπτικά στα σημαντικά γεγονότα της ζωής σου, στους αγώνες για την πατρίδα και το λαό μας. Ονομάζομαι Θωμάς Κουτούλας, του Κωνσταντίνου και της Αθηνάς. Γεννήθηκα το 1929 στη Νιγρίτα Σερρών και κατάγομαι από αγροτική οικογένεια καπνοπαραγωγών. Ήμασταν οκτώ αδέρφια,έξι αγόρια και δυο κορίτσια, εγώ ήμουν ο έκτος κατά σειρά. Στη Νιγρίτα τελείωσα το δημοτικό σχολείο. Μετά δούλεψα κι εγώ σκληρά βοηθώντας τους γονείς μου στις καπνοπαραγωγικές δουλειές για την επιβίωση της πολυπληθούς μας οικογένειας. Η ζωή μας, όπως όλων των αγροτών έτσι κι η δική μας, κυλούσε ήσυχα, με τις χαρές και τις λύπες, με τα καθημερινά προβλήματα που Του Θανάση Ζιανού αντιμετωπίζαμε, ώσπου ήρθε η κατοχή της πατρίδας μας από τους χιτλεροφασίστες, Ιταλούς και Βούλγαρους.Την περιοχή μας κατείχαν οι Βούλγαροι οι οποίοι προξένησαν πολλά δεινά στον τόπο μας. Ο λαός μας αντιστάθηκε στους ξένους κατακτητές οργανώνοντας την Εθνική μας Αντίσταση με πρωτοπόρους το ΕΑΜ-ΕΛΑΣ-ΕΠΟΝ-ΚΚΕ σε συνεργασία και με άλλες προοδευτικές δυνάμεις και προσωπικότητες της χώρας μας. Σ αυτόν τον ηρωικό αγώνα πήρε δραστήρια μέρος και η οικογένειά μας. Τρία αδέρφια μου πολέμησαν με το όπλο στο χέρι τους ξένους κατακτητές από τις γραμμές του θρυλικού ΕΛΑΣ(Ελληνικός Λαϊκός Απελευθερωτικός Στρατός). Οι δυο αδερφές μου ήταν οργανωμένες στην ΕΠΟΝ και γω πρώτα συμμετείχα στην οργάνωση Αετόπουλα και στη συνέχεια στην ΕΠΟΝ. Εξάλου η οικογένειά μας είχε παράδοση στους αγώνες εναντίον των ξένων κατακτητών. Ο πατέρας μας ήταν αναγνωρισμένος μακεδονομάχος από την πολιτεία, έχοντας και ορισμένα προνόμια: του χορηγούσαν μόνιμο μισθό και του παραχώρησαν περισσότερα χωράφια απ ότι σε άλλους αγρότες όταν έγινε η κατανομή της γης. Μετά τη συμφωνία της Βάρκιζας, το Φλεβάρη του 1945, η δεξιά αντιδραστική κυβέρνηση όχι μόνο δεν αναγνώρισε τους αγώνες και τις θυσίες που προσφέραμε για τη λευτεριά της πατρίδας μας, αλλά αντιθέτως εξαπόλυσε τη μεγαλύτερη τρομοκρατία με άγριους διωγμούς εναντίον μας. Για να εκδικηθούν την οικογένειά μας, έκοψαν τον μισθό του πατέρα μας και μας προκάλεσαν μεγάλες οικονομικές δυσκολίες. Είναι γνωστές οι αιτίες που προκάλεσαν το εμφύλιο σπαραγμό. Εμένα, μαζί με άλλους επονίτες μας συνέλαβαν και μας μετέφεραν στο τμήμα μεταγωγών στις Σέρρες,ενώ μας προόριζαν για εξορία στη Φολέγανδρο. Τελικά μας έδωσαν αμνηστεία και επιστρέψαμε στα σπίτια μας, με διαταγή να παρουσιαζόμαστε καθημερινά στο αστυνομικό τμήμα Νιγρίτας όπου δεχόμασταν συνεχώς πολλές προσβολές κι εξευτελισμούς. Έτσι αναγκάστηκα να καταταχτώ κι εγώ το 1947 στα τμήματα του ΔΣΕ που δρούσαν στην περιοχή μας, με αρχηγό τον Βαγγέλη Διπλαράκο. Πήρα μέρος σε πολλές μάχες με τον αντίπαλο Εθνικό Στρατό. Σε μια μάχη που εμπλακήκαμε στην Αριδέα Χαλκιδικής το φθινόπωρο του 1948, τραυματίστηκα βαριά στο δεξί χέρι και πόδι από θραύσματα χειροβομβίδας, τα οποία μου προξένησαν βαριά αναπηρία. Με μετέφεραν στην πρώην Γιουγκοσλαβία για 11
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Οι ρίζες μας θεραπεία και το Νοέμβρη του 1948 ήρθα στην Ουγγαρία για περετέρω θεραπεία. Εδώ με εγχείρησε ο φημισμένος Ούγγρος χειρούργος Zoltán László. Δυστυχώς έμεινα σε μεγάλο βαθμό ανάπηρος. Πάντως γλίτωσα τον ακρωτηριασμό του ποδιού μου, όπως είχαν διαγνώσει οι γιατροί στα Σκόπια. Πολλοί Έλληνες μαχητές του ΔΣΕ χρωστάνε τη ζωή τους σ αυτόν τον μεγάλο επιστήμονα γιατρό, τον άνθρωπο που αγαπούσε ιδιαίτερα τους Έλληνες πολιτικούς πρόσφυγες και προπαντός τους ανάπηρους. Δυστυχώς πάνε αρκετά χρόνια που έφυγε απ τη ζωή, εμείς όμως δεν πρόκειται ποτέ να τον ξεχάσουμε. Αγαπητέ Θωμά, είναι πολλές οι θυσίες οι δικές σου και της οικογένειάς σου που προσφέρατε για την πατρίδα και τον λαό μας. Εδώ στην Ουγγαρία που πήρες πολιτικό άσυλο, πώς έζησες όλα αυτά τα χρόνια; Όπως όλοι οι συμπατριώτες πολιτικοί πρόσφυγες, έτσι κι εγώ. Είναι γνωστή η ηθική και υλική αλληλεγγύη του ουγγρικού κράτους και του λαού απέναντί μας. Μετά την αποθεραπεία των τραυμάτων μου, για ένα διάστημα δούλεψα ως ελεύθερος επαγγελματίας, μετά με στείλαν σε επαγγελματική τεχνική σχολή όπου έμαθα την τέχνη του τορναδόρου. Τελείωσα το ετήσιο προπαρασκευαστικό σχολείο στο Σέγκεντ και εισάχθηκα στο Πολυτεχνείο Βουδαπέστης στον κλάδο της μηχανολογίας. Μετά από τρία χρόνια, για διάφορους λόγους, αναγκάστηκα να διακόψω τις πολυτεχνικές σπουδές μου, όμως συνέχισα στη Σχολή Μηχανουργίας απ όπου και πήρα το δίπλωμά μου. Αργότερα με τοποθέτησαν υπεύθυνο σ εμπορική επιχείρηση αυτοκινήτων όπου εργάστηκα ως την συνταξιοδότησή μου. Το 1966 παντρεύτηκα με την ουγγαρέζα Έρζιμπετ Τσίκι και μαζί αποκτήσαμε τον γιό μας, Κώστα. Ο Κώστας δημιούργησε δική του οικογένεια και μας χάρισε ένα χαριτωμένο εγγονάκι, την Αθηνούλα. Δυστυχώς η σύζυγός μου πέθανε νέα το 1971, κι από τότε, 40 χρόνια τώρα, ζώ μόνος μου. Όμως με βοηθάνε ο γιός μου και η εγγονή μου. Τώρα που γέρασα και οι αρρώστιες πολλαπλασιάστηκαν, όλο και πιο δύσκολα περνάει ο χρόνος, ήδη είμαι 82 χρονών. Πάντως δεν το βάζω κάτω, αγωνίζομαι για την προσωπική και οικογενειακή ζωή, δεν πρόκειται να γίνω μοιρολάτρης, δεν απογοητεύομαι. Η ζωή προχωράει, οικονομικό πρόβλημα ευτυχώς δεν έχω. Ένα διάστημα, όταν ήμουν νεότερος, πρόσφερα κι εγώ τις υπηρεσίες μου στην οργάνωση, στις κοινωνικές δουλειές. Τώρα πλέον πέρασαν τα χρόνια, τη σκυτάλη των αγώνων την παραδίδουμε στις νέες γενιές. Μια στερεότυπη ερώτηση: Εαν τώρα άρχιζε η ζωή σου τι θα έκανες καλύτερα; Εαν και τώρα οι περιστάσεις ήταν οι ίδιες, τα ίδια θα κανα και θα μουν πιο ενεργητικός, πιο δραστήριος. Για τους δικούς μου αγώνες και της οικογένειάς μας αισθάνομαι περήφανος. Τι θα συμβούλευες τις νέες γενιές, τους απογόνους μας; Να μην ξεχνάν τις ρίζες τους, τους αγώνες και τις θυσίες των γονιών και των παππούδων τους για τη λευτεριά, την ανεξαρτησία και τη δημοκρατία της πατρίδας μας. Να είναι περήφανοι που είναι απόγονοί τους. Αγαπητέ σ. Θωμά σ ευχαριστώ για την κουβέντα μας! Εκ μέρους των αναγνωστών της εφημερίδας Ελληνισμός, σου ευχόμαστε καλή υγεία, ευτυχισμένη ζωή και μεγάλο κουράγιο. Κι εγώ σας ευχαριστώ! 12
ΚΟΝΤΟΣ ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ Απριλιου 2011 EΤοΣ: 17 Φόρος τιμής Πέθανε στην Ουγγαρία και κηδεύτηκε στο χωριό Μπελογιάννης στις 25 Φλεβάρη 2011, ο καθηγητής ρωσικής φιλολογίας και μαθηματικών, Κόντος Παναγιώτης, όπου ζούσε με την οικογένειά του, πολιτικός πρόσφυγας. Γεννήθηκε το 1932 στο χωριό Μονόπυλο Καστοριάς. Το 1947 μαζί με πολλούς συγχωριανούς του κατέφυγε στην Αλβανία για να σωθεί από τους βομβαρδισμούς. Το καλοκαίρι του 1948, παρακολούθησε το παιδαγωγικό φροντιστήριο, που οργάνωσε η ΕΒΟΠ, στην πόλη Σκόδρα της Αλβανίας. Το Δεκέμβρη του ίδιου χρόνου, μαζί με ομάδα παιδιών πέρασε στην Ουγγαρία, όπου συνέχισε να εργάζεται, ως ανειδίκευτος εργάτης, στους παιδικούς σταθμούς των προσφυγόπουλων και τα καλοκαίρια να παρακολουθεί τα μαθήματα των παιδαγωγικών φροντιστηρίων της ΕΒΟΠ. Το 1953, μετά από επιτυχείς εξετάσεις στην ύλη του 4ετούς ουγγρικού διδασκαλείου, πήρε το δίπλωμα του δασκάλου και την ίδια χρονιά άρχισε να σπουδάζει στην Ανώτατη Παιδαγωγική Ακαδημία της Βουδαπέστης, απ όπου πήρε το πτυχίο του καθηγητή της ρωσικής γλώσσας και φιλολογίας. Το 1963 πήρε πτυχίο μαθηματικών απ την Ανωτέρα Παιδαγωγική Ακαδημία του Πετς, παρακολουθώντας σπουδές με αλληλογραφία. Απ το 1958 εργάστηκε ως καθηγητής στο δημοτικό σχολείο του χωριού Μπελογιάννης. Επί 40 χρόνια ο Παναγιώτης δίδαξε στα ελληνόπουλα του χωριού ελληνικά, ρωσικά, μαθηματικά. Για το διαδακτικό και παιδαγωγικό του έργο τιμήθηκε από το υπουργείο Παιδείας της ΛΔ της Ουγγαρίας με αρκετές διακρίσεις. Οι εκατοντάδες μαθητές του θα τον θυμούνται για πάντα. Στη μνήμη του, ο Χρήστος και η Γλυκερία Τσιντζιλώνη προσφέρουν 50 ευρώ στην ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ, 50 ευρώ στον Ριζοσπάστη και 50 ευρώ στο σχολείο του χωριού Μπελογιάννης, όπου ήταν δάσκαλος ο Κόντος. Έθιμα Τα «Λαζαρικά» Το Σάββατο του Λαζάρου είναι μια από τις πιο σημαντικές ημέρες της Ορθοδοξίας, αφού σηματοδοτεί αφενός το θάνατο και αφετέρου τη ζωή. Είναι το τελευταίο και το μεγαλύτερο θαύμα του Χριστού, αφού ανέστησε τον νεκρό για τέσσερις ημέρες Λάζαρο, λέγοντας τη γνωστή σε όλους μας φράση «Λάζαρε, δεύρο έξω». Στις ημέρες μας, εκατοντάδες χρόνια μετά το θαύμα του Λαζάρου, αν και πολλά έθιμα εορτασμού έχουν χαθεί μέσα στο χρόνο, υπάρχουν κάποιοι τόποι στην Ελλάδα που κρατούν γερά τις παραδόσεις τους τις οποίες περνάνε από γενιά σε γενιά. Τα έθιμα σχετικά με την Ανάσταση του Λαζάρου λέγονται «λαζαρικά» και από τόπο σε τόπο έχουν πολλές παραλλαγές. Στερεά Ελλάδα, Θεσσαλία, Μακεδονία και Θράκη Στη Στερεά Ελλάδα, τη Θεσσαλία, τη Μακεδονία και τη Θράκη υπάρχει το έθιμο «Λαζαρίνες» ή «Λαζαρίτσες», όπου συμμετείχαν αποκλειστικά κορίτσια, πηγαίνοντας από σπίτι σε σπίτι με καλάθια από λουλούδια και λέγοντας κάλαντα ειδικά για αυτή την ημέρα, βρίσκοντας με αυτόν τον τρόπο την ευκαιρία να γίνουν γνωστές ως υποψήφιες νύφες. Ρόδος, Ιαλυσός, Κρήτη και Ήπειρος Το Σάββατο του Λαζάρου στη Ρόδο και την Ιαλυσό, παρομοίως με τις «Λαζαρίνες», τα παιδιά γυρίζουν από πόρτα σε πόρτα και τραγουδούν τον Λάζαρο, συγκεντρώνοντας.. χρήματα και αυγά για τους ιερείς. Το ίδιο συμβαίνει και στην Κρήτη, αλλά και στην Ήπειρο, όπου οι επισκέψεις συνοδεύονται από τον ήχο μεγαλοκούδουνων. Παλαιότερα, αυτή την ημέρα, κανένας γεωργός δεν πήγαινε στο χωράφι του να εργαστεί, γιατί όπως πίστευαν, ό,τι έπιαναν θα μαραινόταν. Επιτρεπόταν μόνο η συγκέντρωση ξερών κλαδιών για το άναμμα των φούρνων τη Μεγάλη Εβδομάδα για το ψήσιμο των κουλουριών. Την ημέρα αυτή επίσης, σε όλα τα σπίτια οι νοικοκυρές φτιάχνουν στριφτά κουλουράκια, «τα Λαζαράκια», συμβολίζοντας με τον τρόπο αυτό το σώμα του Λαζάρου που ήταν τυλιγμένο στο σάβανο. 13
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα Dr. Diószegi György Antal cikke Szekszárd és Decs közös határán egy érdekes görög vonatkozású földrajzi emlék őrzi a régi görögök emlékét: a Görögszó dűlő mint szőlőhegy a decsiek emlékezete szerint menedéket jelentett a Sárközbe zúduló árvizek elől. A gulyát még a XIX. században is a Görögszó magaslatára hajtották. Egy helyi népdal is megőrizte ennek emlékét: Hírős decsi Görögszóban van a hálótanyám. A helytörténészek szerint számos görög nemzetiségű, erős testalkatú, szakállas, fekete vagy gesztenyebarna, göndör hajú kereskedő érkezett ide: a XVIII. századi adóösszeírások a görögöket graecus névvel illették. A görög kereskedelmi karavánok egyik kiindulási központja a nyugat-makedóniai Kozáni város volt. A görög kereskedők komoly veszélynek voltak kitéve: egy XVII. század végéről való adat szerint Szekszárd határában, a Simontornyára vezető út mellett, Szentgálpuszta és Harc falu között kifosztottak és megöltek egy görög kereskedőt: egy ideig egy kőrisfa állt fejfaként sírja mellett. Szekszárd környékén a görögök hitelt is nyújtottak, pénzkölcsönnel is foglalkoztak, és munkát is biztosítottak: egy forrás arról írt, hogy az,,oskolamester boldog, ha a görög pénzember megbízza számadásainak elkészítésével. Fontos kereskedelemtörténeti és művelődéstörténeti adalék, hogy Moszchopoliszban 1746-ban olyan könyvet adtak ki, amely ajánlása szerint A Magyarországon élő kereskedők használatára szolgált: e könyv kiadása mögött nyilvánvalóan komoly megrendelői görög kereskedőréteg húzódhatott. Moszchopolisz azért is különösen fontos, mert 1767 után lakói közül sokan Magyarországon keresked- Görögök Szekszárdon és térségében tek, majd később, immár meggazdagodva, visszatértek, és újból benépesítették szülővárosukat: görögországi házaikon hosszú időn keresztül a magyar építészeti stílus nyomai is megjelentek. Szent Miklós és Borbála templomában a XVIII. századi kegyes görög adományozókat magyar népviseletben festették meg: ez igen érdekes néprajzi adalék a magyarországi görög kereskedelem tekintetében. A Duna mentén lévő Decs, Őcsény, Szekszárd görög kereskedői az 1708. május 12-én megalakult kecskeméti görög kompániához csatlakoztak (a Dunaföldvár és Simontornya térségében élő görög kereskedők viszont külön szerveződtek: a dunaföldvári görög alapítású ortodox templom falánál ma is láthatók a XVIII. században elhunyt ottani görögök sírkövei). Az áruszállítások biztonsága érdekében többen szövetkezve karavánt alkottak, és fegyveres kíséretet biztosítva indultak távolsági kereskedelmi útjaikra. E térségben ismertek Szabó György és Szabó Mihály nevet viselő görögök: vélhetően foglalkozásuk miatti ragadványnévről lehet szó: vásározás volt a megélhetésük forrása. Egy balesetről is fönnmaradtak adatok: Hídvégről az andocsi búcsúvásárba menet a Tolna megyei Kánya falu melletti Andráspusztán a kereskedőkaraván két görög résztvevője, a Szabó testvérek, Mihály és György a puskájukkal véletlenül megsebesítették egy somogyi kereskedő szolgáját. 1728-tól kezdve éltek itt végleg megtelepedett görögök: egyikük, Graecus néven említve 10 forint bérleti díjat fizet és 3 kapás szőlőbirtoka is volt: ő Bátaszéken kereskedett (10 forintra taksált nyereséggel, amit kiegészített a szőlőbirtokának jövedelme is). Egy másik görögöt Simontornyán vették számba: ekkor azt is rögzítették, hogy évi 30 forint jövedelme származott a földesúri jogosítványok bérletéből. A görögök közül 1738-ban Mókus György és Karácsony Ignác, 1752- ben pedig a Törökország és Bécs közötti kereskedő Horváth József tevékenységéről maradtak fönn adatok. 1755. április 28-án a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvében megörökítették a szekszárdi apátsági uradalom házában lakó Agora Mihály görög kereskedő halálát. (A görög Agora-család Tokajban és Pesten is jelen volt.) A szekszárdi vásárlók szívesen látták az ideérkező görögöket, akik itt nem termelt élelmiszereket, iparcikkeket, déligyümölcsöket, illatszereket, mandulát, mazsolát, citromot, kávét, narancsot, datolyát, fügét, rózsaolajat, törökmogyorót, rizst, tömjént, szappant, dohányt, szőnyeget, gyapjú- és selyemszövetet, kordovánt, karmazsint, és szattyánbőrt árultak (ez utóbbi két cikk árát a vármegye szabályozta). A XVIII. század első felében kiadott árszabásokban a kereskedőkre vonatkozó szakaszok címszava igen érdekes megnevezést tartalmaz: Boltos görögök limitatiója. 14
Απριλίου 2011 EΤΟΣ: 17 Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα Az 1754. évi összeírás szerint az e térségben élő görögök (a dunaföldváriak kivételével) a kecskeméti kompániához tartoztak. Az országos összesítésben Tolna vármegyében 5 görög kereskedő, 1 társkereskedő és 2 legény volt rögzítve: a kecskeméti kompániához tartozott Öcsényben Georgius Michael (100 forint értékű áruval kereskedett, társat nem tartott) és Decsen Joannes Anastasius Görögh (1-1 társsal és legénnyel vitte boltját: mintegy 160 forint értékű árukészlete volt). Egy másik görögnek is volt ugyanitt egy boltja: ő 100 forint értékű árukészlettel kereskedett. A görög kereskedői sorközösség megnyilvánulási szervezeti formája volt a kereskedőkompánia: megegyeztünk és kompániát alakítottunk jóra-rosszra, hogy először is egyeségben éljünk egymással javunkra, és hogy útközben, bárhova megyünk, és eltörik egy szekér vagy amitől Isten óvjon! más bajban, ha valamelyikünk ott van és nem vár (idézet a kecskeméti kompánia szabályzatából). Igazi sorsközösségre és együttműködésre utaló adat! A görög kereskedők titoknyelvként, üzleti nyelvként használták görög anyanyelvüket, melyet (a családi körön kívül) az általuk létrehozott görög iskolákban az ifjak is megtanulhatták. Egymás között házasodtak, és ifjaik (a kölcsönösség jegyében) a görög rokoni nagycsalád több magyarországi üzletében tanulhatták meg a kereskedelem fortélyait. Az első diaszpóra görög kereskedőinek fénykora a XVIII. század volt: a korabeli görög kereskedőpecsétek mindegyikén feltűnik a 4 -es szám, mely a 4%-os, vagyis tisztességes haszonnal végzett kereskedelmi tevékenységükre Glykais Gyula kardvívó neve Az elhunyt magyar olimpiai bajnokok emlékére! címet viselő síremléken a Farkasréti temetőben. utal. A fenti, egymást támogató görög kereskedői mentalitás volt ennek az üzletelési világnak a lényege, és ez tette lehetővé az alacsony, 4%-os haszonkulcs meglétét. A 4 -es szám a görög kompániák jelképe is volt, feltűnik a magyarországi görög kereskedőházak kapuinak zárókövén is. Szekszárd városa fontos görög vonatkozással is bír a XX. század első felének sportvilágából! A magyarországi görög származású sportolók közül Glykais Gyula (Pomáz, 1893. április 9 1948. június 12., Cegléd) volt a legsikeresebb bajnok, aki a kardvívó csapattal kétszeres olimpiai aranyérmes lett. Glykais Gyula értékes tagja lett Amszterdamban az olaszokkal szembeni döntőt megnyerő, és ekként olimpiai bajnokságot nyert magyar kardcsapatnak. 1929 áprilisában egyéni Európa-bajnokságot nyert Nápolyban. 1932 augusztusában az olimpiai magyar kardcsapattal (Gerevich Aladár, Kabos Endre, Petschauer Attila, Jekelfalussy-Piller, Lichtnerkert társaságában) megszerezte a csapatgyőzelmet Los Angelesben. Összesen 14 alkalommal vett részt eredményesen a magyar kardválogatott mérkőzésein. A pomázi görög családból származó Glykais Gyula kétszeres olimpiai aranyérmes kardvívó neve is olvasható Az elhunyt magyar olimpiai bajnokok emlékére! címet viselő síremléken a Farkasréti temetőben. Nyughelye Szekszárdon található. Források: K. Balog János: Szekszárd város történeti monográfiája I. Szekszárd. A kései feudalizmus korában (1686-1847). A városépítés a nagy tűzvészig. Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720). In.: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 10. Szekszárd, 1983. Scheftsik György dr.: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. Walter Umminger: A sport krónikája Bp., 1992. 15
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα της Νικολέττας Μήλιου Most induló sorozatomban minden hónapban egy-egy kollegámmal beszélgetek, azzal a céllal, hogy a kedves Olvasók megismerkedhessenek vele közelebbről, megismerjék a gondolatait, céljait, valamint azt a munkát, amit közvetlen környezetében, illetve az országos testület tagjaként végez. Első beszélgetőtársam Németh Barbara, a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője. Elsőként, kérlek, mesélj magadról, hogy azok, akik még nem ismernek Téged, egy kicsit közelebb kerülhessenek hozzád! A nevem Németh Barbara Erzsébet, Százhalombattán élek a párommal és két gyönyörű gyermekemmel. A fiam, Alex 10. osztályos, a lányom Niké, 9. osztályos tanulók, mindketten Budapesten tanulnak, de emellett a százhalombattai görög iskola lelkes tanulói is. Szerencsés embernek mondhatom magam, mert valóban úgy élem az életem, ahogy szeretném, és olyan dolgokkal foglalkozom, amit imádok csinálni. Mi a civil foglalkozásod? Van egy Babaklubom a városban, idestova 18 éve, de nemcsak az apróságokkal, hanem az anyukáikkal is foglalkozom, akiknek igyekszem mindig a legjobb tudásom szerint segíteni. Véleményem szerint rohanó világunkban az anyaság az egyik legnehezebb szakma, hiszen mindenkinek meg kell felelniük, nemcsak a saját életükben, de a társadalomban és a munkahelyen egyaránt. Imádom 21 21 fő, ennyien alkotják a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának testületét. 21 ember, akik a kisebbségi önkormányzati választások eredményeképpen a hazai görögség képviselőiként a magyarországi görögséget érintő legfontosabb kérdésekben döntenek. 21 görög képviselő, akiket nem ismer feltétlenül mindenki, akik nevének említése hallatán valakinek csak az arca rémlik, megint másnak viszont a családneve cseng ismerősen a gyerekeket, nagyon szeretek velük lenni. A többi időmet pedig igyekszem megosztani a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a családom között. Honnan erednek a görög gyökereid, és hogyan tudtad megélni a görögséged gyerekként? Édesanyám, Ktenidu Eleni, görög származású, gyermekéveim nagy részét pedig voltam olyan szerencsés, hogy Beloianniszban tölthettem. Ezt az időszakot életem legszebb éveiként tartom számon; olyan közegből érkeztem Százhalombattára, amit nem sok ember mondhat el, hiszen úgy éltünk a faluban, mint egy nagy család. Emlékszem, mikor iskolába indulva végigmentünk a falun a húgommal, mindig ért valami pozitív élmény: volt, hogy kekszet, sütit kaptunk, de jó szó mindig akadt. Meddig éltetek a faluban? 10 éves voltam, mikor Százhalombattára költöztünk, ahol nem volt egyszerű a beilleszkedés. Éles váltás volt ez a hely a faluhoz képest, más, és akkor még idegen. Mire emlékszel még a Beloianniszban töltött évekből? Nagyon szívesen emlékszem vissza a görög ünnepekre, illetve a görög tanárnőre, akinek a görög nyelvtudásom alapjait köszönhetem. Amikre még nagyon jó szívvel gondolok viszsza, azok az iskola utáni programok, amikor mi, fiatalok összegyűltünk a falu főterén, beszélgettünk, játszottunk, az idősebb generáció pedig körbeült minket és mesélt nekünk. Ezeket az értékeket szeretném átadni a gyerekeimnek is. Százhalombattán 2006-ban alakult meg először a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, így ez a második ciklusotok. Milyenek voltak a kezdetek? Minden kezdet nehéz, ahogy mondani szokták, a mi indulásunk sem volt zökkenőmentes, hiszen mi már 2002-ben is szerettük volna, ha megszületik a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, de akkor a kisebbségi választásokkal kapcsolatos határidőkről sajnos lecsúsztunk. Kezdetben bevallom - megijesztett az a nagy munka, amivel egy kisebbségi önkormányzat létrehozása jár, de sok helyről kaptunk segítséget. Van-e változás a testület összetételében 2010-től? Igen, sajnos van, hiszen a jogszabályok értelmében a települési kisebbségi önkormányzatok már csak 4 taggal dolgozhatnak tovább 5 helyett, így a mi önkormányzatunk is kisebb lett egy fővel: Kosztandinidisz Hrisztosz képviselőtársunk nem dolgozik már velünk, de természetesen továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Ha összegezni kéne az elmúlt négy évet, mit mondanál? Teljesültek-e az álmaitok, terveitek, amiket 2006-ban tűztetek ki magatok elé? Panaszra szerencsére nincsen okunk, hiszen amit szerettünk volna, majdnem mindent sikeresen megvalósítottunk. Kivéve egy dolgot: a testvérvárosi kapcsolatunk kialakítását, de ami késik, nem múlik, az induláshoz szükséges lépéseket már megtettük. Szerencsére nagyon szeretnek minket a városban, nagyon sok segítséget kapunk. Melyek voltak a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat 16
Απριλίου 2011 EΤΟΣ: 17 Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα elmúlt ciklusának legszebb pillanatai? Az első nemzetiségi napunkat, amit a szerbekkel és a horvátokkal együtt tartottunk, mindenképpen kiemelném, hiszen ez volt az első rendezvényünk. Amire nagyon büszke vagyok, az a nemzetiségi Ki mit tud? verseny, amit tánc kategóriában a százhalombattai görög gyerekek nyertek meg. Nagyon büszke vagyok rájuk, óriási szeretettel és boldogsággal tölt el a sikerük, hiszen ez visszaigazolás számunkra is, hogy van értelme a munkánknak. Ugyanilyen csodálatos pillanat volt az is, mikor Százhalombatta városa kifejezte a görögök iránt érzett szolidaritását azáltal, hogy 2007-ben egymillió forintot adott a görögországi tűzvész áldozatainak. Meséltél arról, mennyire fontosak Neked a gyerekek, a görög gyerekekről nem is beszélve. Hány diák tanul jelenleg Százhalombattán? Jelenleg 16-17 diák tanul görögül a városban. Sajnos kicsit megcsappant a számuk, mert az általános iskola befejezése után a legtöbbjük Budapesten folytatta a tanulmányait, és mivel későn érnek haza, nem tudnak mindig részt venni a görögórákon, de igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy áthidaljuk ezt a problémát. Mik a céljaitok a következő négy évre? Szeretném, ha befejeződnének a testvérváros-jelöltünkkel, Nauszával kapcsolatos tárgyalások. Terveink között szerepel, hogy vendégül látunk egy történészt Nauszából, aki mesél majd nekünk a pondosziak életéről. Szeretnénk azt is, ha Százhalombatta adhatna otthont a közép-magyarországi görögök következő regionális tanácskozásának. Emellett igyekszünk minél több olyan programot megvalósítani, ami eddig is nagy sikernek örvendett. Szeretnénk új programként családi napot tartani, ez az egyik százhalombattai honfitársunk, Zumbulisz Janisz ötlete. Ez valójában azt takarja, hogy összegyűlünk a Csónakházban, mi, százhalombattai görögök, főzünk, beszélgetünk, megvitatjuk a felmerülő ötleteket, terveket. A 2010-11-es év azonban nemcsak a kisebbségi önkormányzatok tagságában hozott változást, hanem az anyagiak terén is. Milyen hatással van a 2011-es költségvetési megszorítás a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzatra? Mindenféleképpen meg kell szorítanunk a nadrágszíjat, a kevesebb pénz esetünkben sajnos kevesebb rendezvényt jelent. Törekszünk arra, hogy megtartsunk minél több olyan programot, amit eddig is megszerveztünk, de ez nem könnyű. Ennek érdekében fel kellett állítanunk egy sorrendet, ahol első helyen szerepel a nemzetiségi napunk, valamint a gyerekek görögországi táboroztatása. Azzal próbáljuk motiválni a gyerekek görögórai aktivitását, az azokon való részvételét, hogy görögországi nyári táborban lehetővé tesszük számukra az elsajátított görögtudás gyakorlati kamatoztatását. Hova készültök idén? Idén Sztavroszba szeretnénk menni - igyekszünk úgy megszervezni ezeket az utakat, hogy a gyerekek minél több görög tájat megismerhessenek. Szeretnénk a tanárnőnket is magunkkal vinni, hiszen ezeknek a táboroknak nem titkolt célja, hogy a gyerekeink ott is tanuljanak görögül, nem csupán a szórakozásé a főszerep. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselőjeként tagja vagy a Kulturális Bizottságnak és az Oktatási Bizottságnak is. Miért tartottad fontosnak,hogy pont ezen Bizottságok munkájában vegyél részt? Azért tartom ezt szükségesnek, mert számomra elsődleges a fiatalság, hiszen ha velük nem foglalkozunk, nincs értelme a mi munkánknak sem. A fiatalokat mindenképpen össze kell fogni, hogy biztosítsuk az utánpótlást. Ennek az egyik legfontosabb eszköze az oktatás, hogy megtanuljanak görögül, és a mi feladatunk pedig az, hogy minden segítséget megadjunk nekik ehhez, hagyjuk,hogy próbálkozzanak, meg merjenek szólalni. A görög kultúra ápolása pedig a másik fontos feladat, hiszen a hagyományainkat őriznünk kell. Melyek azok az értékek, amelyeket fontosnak tartasz a munkád során? Úgy gondolom, hogy ezek az értékek mi magunk vagyunk, és ami bennünk rejlik, a kultúránktól, nyelvünktől kezdve minden, amit a szüleink, nagyszüleink ránk hagytak, és tovább szeretnénk vinni. Véleményem szerint nincs különbség görög és görög között, nekünk egy dolgunk van, hogy a görögséget összetartsuk, így is éppen elég kevesen vagyunk. A lényeg az, hogy mindannyian egy helyről jövünk, egy a célunk. Köszönöm, hogy beszélgettünk! a Névjegy: Németh Barbara Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat nemethbarbara66@gmail.com 17
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα ΜΟΥΣΙΚΗ Μύδρος Παρασκευή 6 Μαϊου, ώρα: 19.00 στην KMO (Εργατική Εστία Kispest). XIX o διαμ. οδός Teleki 50 Σάββατο 7 Μαϊου, ώρα: 19.00 στο Eger, Πολιτιστική Λέσχη Helyőrségi, οδός Kossuth 12, Ελληνική Εθνική Εορτή. Παρασκευή 13. Μαϊου, ώρα: 20.00 στο Ζορμπά, VIο διαμ. οδός Podmaniczky 18. Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα: 19.00 στο Πολιτιστικό Κέντρο József Attila, οδός Toronyház 3/b. Σάββατο 21 Μαϊου, ώρα: 19.00 στο Ιστορικό Πάρκο του Σιδηροδρόμου, ΧIV o διαμ. λεωφόρος Tatai 95. Παρασκευή 27 Μαϊου, ώρα: 20.00 στο Ζορμπά Σάββατο 28 Μαϊου, ώρα: 18.00 στο Πολιτιστικό Κέντρο Radnóti Miklós του Τσέπελ, οδός Vénusz 2 www.mydros.hu Γλυκερία Σάββατο 21 Μαϊου, ώρα: 20.00 στο Ιστορικό Πάρκο του Σιδηροδρόμου, ΧIV o διαμ. λεωφόρος Tatai 95. Μασκαράδες Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα: 13.00 στο Σχολείο Kαρολίνα του Σέγκεντ (AMI) Kollonay Zoltán πιανίστας Κάθε Τετάρτη του Μαϊου, ώρα:19.30 στο Δημαρχείο του Hévíz www.kollonay.hu Παλιό Μπουζούκι Κυριακή της Πρωτομαγιάς και ώρα:15.00, Μαγιάτικα στο γήπεδο του Budaörs Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα:19.30 στο κλειστό γήπεδο του Budaörs Kocsmasó για άλλες εμφανίσεις συμβουλευτείτε την ιστοσελίδα της ορχήστρας: www.paliobuzuki.net Zευς Κάθε Κυριακή του Μαϊου, ώρα:13.00 στο Γυράδικο, III ο διαμ. οδός Királyok και Pünkösdfürdő γωνία. www.zeus.hu Cozombolis Κυριακή της Πρωτομαγιάς, ώρα:19.00 στο Nyírtelek Κυριακή 29 Μαϊου, ώρα:16.00 στο Szolnok www.cozombolis.hu Τζώρτζωγλου Γιώργος & Balkan Fanatik Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα:22.00 στο Zalaegerszeg Πέμπτη 26 Μαϊου, ώρα:19.00 στο θέατρο Uránia της Βουδαπέστης 18 ΠΡΟΤΑΣΕΙΣ ΜΑΪΟΥ 2011 Σάββατο 28 Μαϊου, ώρα:19.00 στην Ócsa. Ημέρες του χωριού Ócsa www.balkanfanatik.hu ΧΟΡΟΣ Φεγγάρι Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα:13.00 στο Σχολείο Kαρολίνα του Σέγκεντ (AMI) Ελληνισμός Κυριακή της Πρωτομαγιάς και ώρα: 15.00, Μαγιάτικα στο γήπεδο του Budaörs ΔΙΑΦΟΡΑ Οι Καρυάτιδες διοργανώνουν Τετάρτη 18 Μαϊου, ώρα:17.00 στην καινούρια στέγη των Πειραϊκών Βραδιών, οδός Váci 81, Center Irodaház (απέναντι απ την Κεντρική Αγορά). Θέμα: Η υγιής κρητική κουζίνα. Ομιλήτρια: Καλλιόπη Μπακιρτζή Αυτοδιοίκηση ΙΧ ου διαμ. Φέρεντσβαρος Σάββατο 14 Μαϊου, ώρα:19.00 Γιορτή Διονυσιακού Κρασιού στο FMK, IXο διαμ.οδός Haller 27 ΘΕΑΤΡΟ Αθηνά Παπαδημητρίου Τρίτη 10 Μαϊου, ώρα: 19.00 Λάτιν άγγιγμα στο εμπορικό κέντρο Αρένα, VIII o διαμ. λεωφόρος Kerepesi 9 Πέμπτη 19 Μαϊου, ώρα:20.00 Τροία στο Πολιτιστικό Κέντρο του Dunaharaszt ΕΚΚΛΗΣΙΑ Παρεκκλήσι Αγ.Ιεροθέου & Στεφάνου, ουγγρική Εξαρχία του Πατριαρχείου της Κων/λεως. Vο διαμ. οδός Váci 55. I, 1ος όροφος Κάθε Σάββατο του Μαϊου, ώρα: 18.00 Εσπερινός Κάθε Κυριακή του Μαϊου, ώρα: 9.00 Όρθρος, ώρα:10.00 Θεία Λειτουργία Σάββατο 21 Μαϊου, ώρα:10.00 στην εκκλησία του χωριού Μπελογιάννης, Κων/νου και Ελένης. Θεία Λειτουργία και Πανηγύρι ADÓJA 1%-át. adja az egyházunknak: 0224 Επικοινωνία Γιαννούλα Στεφανίδου τηλ: 06-70-31-20-783 e-mail: stefaniduj@gmail.com
Απριλιου 2011 EΤοΣ: 17 HATÁRTALANUL Kedves Honfitársaim! Üdvözöllek ismét Titeket! Legújabb rovatomban nem szeljük át az országhatárt, hanem azon magyar településekre látogatunk el, ahol görög kisebbségi önkormányzat működik. Utunk során igyekszem bemutatni Nektek a főbb és érdekesebb látványosságokat, valamint figyelmetekbe ajánlani néhány különleges helyi programot. Hogy mindannyian kipihenjük a húsvéti fáradalmakat, a május 1-je méltó megünneplésének céljából vagy egy átlagos hétvégi kiruccanás apropójából első úti célunk legyen Baranya megye mediterrán székhelye, a 2010-es évben Európa kulturális fővárosa címet viselő Pécs. A Dél-Dunántúl legjelentősebb gazdasági és kulturális központját Budapest felől autóval az M6-os, majd az M60-as autópályákon keresztül közelíthetjük meg a legegyszerűbben. Ám a cirka 210 km legyőzésére ugyanúgy vonat és busz is a rendelkezésünkre áll, Déli pályaudvar illetve Népliget kezdőállomásokkal. A gazdag történelmi múltra visszatekintő város különböző korok és stílusok tárháza: a római kortól kezdve a középkoron, a török hódoltság idején át a polgárosodásig megtalálhatóak itt a gótika, reneszánsz és barokk jegyei, éppúgy, mint a keresztény és mohamedán emlékek. Sétánkat érdemes a város központjában, a Széchenyi téren kezdeni, ahol rögtön meg is tekinthetjük Pécs egyik jelképét, Gázi Kászim pasa dzsámiját, amely az egyetlen olyan magyarországi épület, melynek a minaretje is megmaradt. A török kormány jóvoltából az épület belső berendezése is hagyományos. Feltűnő az épület tengelyének eltérése a tér tengelyéhez viszonyítva, melynek oka a belső mihráb-fülke délkeleti tájolása, mely ezáltal Mekka felé néz. Ugyanezen a téren található a gyönyörű, intarziás faoltáráról híres Irgalmas rend temploma, az előtte álló bikafejes Zsolnay-kúttal, valamint az óratornyos városháza is. Ha a Szepessy Ignác utca felé veszszük az irányt, elérjük a Káptalan utca 2. szám alatt található Zsolnay Múzeumot. A múzeum épületéről érdemes tudni, hogy Pécs legrégibb lakóháza volt. Maga a kiállítás az emeleten található, ahol az 1853 óta a Zsolnay-gyárban készített művészi termékek láthatók kronológiai sorrendben elhelyezve. A kerámiagyár díszedényeit mesteri kidolgozásuk és technikájuk tette egyedülállóvá és világhírűvé. Zsolnay hírnevét azzal a különleges mázzal bevont kerámiával szerezte, amelyet a görög hajnal szóból eozinnak nevezett el. Ha érdeklődünk a különleges optikai hatású művészeti alkotások iránt, térjünk be az utca másik oldalán található Victor Vasarely Múzeumba! A múzeum megnyitásakor a Pécs város díszpolgárává avatott Vasarely grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusára fektette a hangsúlyt. Itt megtekinthetjük legismertebb alkotását, a szőnyegben kivitelezett Zebrák-at. Ha már úgyis itt járunk, és esetleg hűsölni támad kedvünk, nézzünk le az udvarból nyíló Bányászati Múzeumba, megcsodálni a különböző kőzeteket és bányászati eszközöket. Pár lépésre innen betérhetünk a Modern Magyar Képtárba. Az utca végén találjuk a kihagyhatatlan Csontváry Múzeumot. Az innen induló, és a parkon keresztül vezető sétányon átsétálva jutunk ki a Dóm térre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a város másik jelképére, a székesegyházra, mely 1993-ban II. János Pál pápától megkapta a basilica minor rangot. A négytornyos bazilika érdekessége, hogy az országban egyedülálló módon öthajós altemplommal rendelkezik. A Dóm és Szent István terek alatt találjuk a 4. századból származó, már feltárt és még feltárásra váró ókeresztény sírkamrákat, melyek 2000-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. Ezen térről kanyarodhatunk rá a Ferencesek utcájára, mely a város sétálóutcája üzletekkel, presszókkal, ahol kedvünkre frissíthetjük fel magunkat és vásárolhatunk valamit az otthon maradottaknak. Δρόμοι / Utak Miliosz Kati cikke Ebből az utcából újra kijuthatunk túránk kezdő pontjára, a Széchényi térre. Utolsó állomásunk az innen nyíló Janus Pannonius utcában található, és nem más, mint a Szerelmesek lakatjai, melynek mostani állapotához a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat nagymértékben hozzájárult. Biztos vagyok benne, hogy már majdnem mindenki hallott erről a pécsi nevezetességről. A lakatok egy vaskerítésről lógnak fürtökben, némelyiken gravírozva olvashatjuk a házaspárok vagy szerelmesek neveit. Több monda is kering a szokás eredetéről. Egyik szerint a kerítés mellett lakó asszony így üzent kamionsofőr szeretőjének. A nyitott lakat a légyottra való invitálást, míg a zárt a férj otthon tartózkodását jelezte. Egy másik történet szerint a szokás a közelben lévő gimnázium végzős hallgatóitól származik, akik tanulmányaik befejeztével hagyták itt szekrényük lakatját, ma pedig már a szerelmesek fejezik ki örök érzelmeiket ezzel. A kis kerítés kapacitása azonban idővel elérte a maximumot, és emiatt a kidőlés fenyegette. Ekkor léptek közbe a pécsi görögök, akik több, mint másfél millió forinttal járultak hozzá a fal kibővítéséhez, valamint új vaskorlátok is elhelyezésre kerültek. Ha pécsi kiruccanásunkat április végére időzítjük, részesei lehetünk a 26-a és május 1-je között megrendezésre kerülő Pécsi Táncmaratonnak, valamint a Nemzetközi Ifjúsági Találkozó és Folkműhely nevezetű programnak. A rendezvény a Tánc Világnapjához (április 29.) kapcsolódva biztosít az érdeklődők számára lehetőséget a tánccal kapcsolatos európai hagyományok megismerésére. Négy országból érkeznek fiatal táncosok és zenészek az egy héten át tartó rendezvényre, melynek a város különböző utcái és terei adnak otthont. Remélem, sikerült kedvet csinálnom egy dél-magyarországi kiruccanáshoz, és hogy a következő hónapban is velem tartotok, amikor is egy újabb, honfitársaink által lakott vidékre kalandozunk. Az addigi viszontlátásra! 19
Ελληνισμóς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων ουγγαρίας Πολιτιστική ατζέντα Μια από τις πιο γνήσιες λαϊκές φωνές που έχει βγάλει η Ελλάδα, αγαπητή και με μακρά παρουσία στο χώρο του τραγουδιού, η Γλυκερία έρχεται στη Βουδαπέστη και θα τραγουδήσει στις 21 Μαϊου στο Ιστορικό Πάρκο του Σιδηροδρόμου. Με αφορμή τη συναυλία της αυτή, δείτε τι μας είπε σε μερικές ερωτήσεις που της θέσαμε.. Είναι η πρώτη φορά που θα τραγουδήσετε στην Ουγγαρία. Γνωρίζετε κάτι για τους Έλληνες που ζουν εδώ; Γνωρίζω ότι τώρα στο χωριό Μπελογιάννης ζουν περίπου 500 Έλληνες και γνωρίζω ότι προσπαθούν με πάρα πολλούς τρόπους να κρατήσουν τα έθιμα και τις παραδόσεις της Ελλάδας. Επίσης ότι χτίστηκε από Έλληνες με την βοήθεια του κράτους της Ουγγαρίας για να κατοικηθεί από τους Έλληνες πολιτικούς πρόσφυγες μετά τον εμφύλιο πόλεμο. Γνωρίζω ότι έχουν μνημείο του Μπελογιάννη στο χωριό, ελληνορθόδοξη εκκλησία, βιβλιοθήκη στην οποία έχουν κάποια απ τα πιο παλιά φύλλα της ιστορικής εφημερίδας των Ελλήνων «Λαϊκός αγώνας», πολιτιστικό κέντρο, χορευτικά συγκροτήματα, Έλληνα δήμαρχο, που εκλέγεται εκεί από το σύνολο του πληθυσμού, Έλληνες και Ούγγρους κατοίκους. Έχουν κάτι το ιδιαίτερο για εσάς οι συναυλίες που δίνετε στο εξωτερικό; Η ανταπόκριση του κόσμου διαφέρει; Η ανταπόκριση του κόσμου στις συναυλίες του εξωτερικού είναι πάρα πολύ μεγάλη. Οι άνθρωποι συμμετέχουν με πολύ θερμές εκδηλώσεις. Μας κάνουν υπερήφανους και πολλοί απ αυτούς έχουν διαπρέψει σε πάρα πολλούς Γλυκερία το τραγούδι πάντα προσφέρει διεξόδους τομείς. Έχω πάρα πολλά να θυμάμαι απ τις πολλές συναυλίες που έχω κάνει σε όποια περιοχή του κόσμου ζουν και δραστηριοποιούνται οι Έλληνες. Αγαπημένη τραγουδίστρια με παρουσία πάνω από 30 χρόνια στο ελληνικό τραγούδι. Κοιτώντας τη διαδρομή σας όλο αυτό το διάστημα, έγιναν όλα όπως τα θέλατε; Υπάρχουν πράγματα τα οποία ενδεχομένως θα τα κάνατε αλλιώς; Θεωρώ ότι όλες οι επιλογές που έχω κάνει στην καλλιτεχνική μου πορεία με βοήθησαν να είμαι καλλιτεχνικά αυτό που είμαι σήμερα. Μου έδωσαν πολύτιμες εμπειρίες γι αυτό πραγματικά δε θ άλλαζα τίποτα απ ότι έχω κάνει μέχρι τώρα. Η Ελλάδα διανύει δύσκολους καιρούς, πείτε μας πώς βλέπετε όλη αυτή την κατάσταση με τα δικά σας μάτια. Πόσο σας έχουν επηρεάσει αυτά που συμβαίνουν τον τελευταίο χρόνο; Πιστεύω πως είναι μια εποχή που δύσκολα κανείς μπορεί να κρύψει την αλήθεια από τους ανθρώπους. Είναι μια εποχή πολύ μεγάλων αλλαγών και αυτό που εμείς οι πολίτες δεν κάναμε για να αλλάξουμε τα πράγματα πρέπει να το κάνουμε τώρα. Έχουμε πολύ μεγάλο μερίδιο ευθύνης για ότι συμβαίνει. Πιστεύω ότι είναι οι τελευταίες βίαιες αντιδράσεις του οικονομικού και πολιτικού κατεστημένου παγκόσμια όμως εμείς οι πολίτες έχουμε πάρα πολύ μεγάλη δύναμη αν δράσουμε συλλογικά και χωρίς αντιπαλότητες. Ο κόσμος τελικά ξεφεύγει με το τραγούδι; Μ άλλα λόγια, συνεχίζει να πηγαίνει στις συναυλίες ή στα νυχτερινά μαγαζιά για να διασκεδάσει και να ξεχαστεί απ τα καθημερινά προβλήματα; Ο κόσμος πραγματικά ξεφεύγει με το τραγούδι. Το τραγούδι πάντα προσφέρει διεξόδους. Όποτε οι άνθρωποι έχουν την οικονομική άνεση, σίγουρα επιλέγουν να παρακολουθήσουν μια μουσική παράσταση είτε για να ξεχαστούν είτε για να διασκεδάσουν. Όνειρα κάνετε για το μέλλον; Υπάρχει κάτι που θα επιθυμούσατε διακαώς να γίνει; Το τραγούδι είναι ο δικός μου τρόπος επικοινωνίας με τους ανθρώπους αλλά δεν το χρησιμοποιώ ως μέσο εξέλιξης για μένα. Αυτό που πραγματικά θέλω βαθιά μέσα απ την καρδιά μου είναι ν αλλάξουν τα πράγματα στον κόσμο, ο κόσμος να ζήσει σε καλύτερες συνθήκες και να σταματήσει να αισθάνεται ταπεινωμένος. Όταν όλοι οι άνθρωποι θα έχουν τη δυνατότητα να ζουν καλύτερα το ίδιο θα ισχύει και για μένα και δε χρειάζομαι κάτι παραπάνω. Όλα τα όμορφα πράγματα είναι απλά και όλα τα απλά πράγματα απορρέουν απ την αγάπη. Αυτό επιθυμώ διακαώς, ν αγαπήσουμε αλλήλους. Συναυλία Γλυκερίας Σάββατο 21 Μαϊου, ώρα:19.00. Τη συναυλία ανοίγει ο Μύδρος. Ιστορικό Πάρκο του Σιδηροδρόμου (Vasúttörténeti Park, 1142 Bp. Tatai u. 95) Τιμές εισιτηρίων: 6900 HUF (7900 HUF τη μέρα της συναυλίας) 7200 HUF συμπεριλαμβανομένης της τιμής του τρένου απ το σταθμό Nyugati (8200 HUF τη μέρα της συναυλίας) Για περισσότερες πληροφορίες: http://www.jegy.hu/ programs/30219/glykeria 20