ΕΤΟΣ: 17 Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας ELL1N1ZM OSZ M A G Y AR O R SZÁG I G Ö R Ö G Ó K O RSZÁGO S ÖNKORMÁNYZATÁNAK KIADVÁNYA ΙΟ Υ Λ ΙΟ Σ 2011 Σννέντενξη με τον Ούγγρο ΤΤρέεβη ετην Α&τηνοί Γ ιιχννης β Έδρα. Νεοελληνικών Σπονδών AevicótSoCj το erepuxvó vyjgí
ΙΟ ΥΛΙΟ Σ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Διακοπές Πάμε... Λευκάδα; Βρισκόμαστε στη μέση του καλοκαιριού και οι διακοπές για τους περισσότερους από εμάς πλησιάζουν. Οποιοσδήποτε ελληνικός προορισμός φαντάζει παράδεισος για όσους έχουν υπομείνει του καύσωνα των τελευταίων ημερών, παρόλα αυτά η Λευκάδα ανήκει πράγματι στα νησιά που αποζημιώνουν με το παραπάνω όσους την επιλέξουυ για τις διακοπές τους. Στα συν υπολογίστε και μια ιδιαιτερότητα του νησιού: μπορείτε να πάτε οδικώς καθώς συνδέεται με γέφυρα συνεχούς ροής με την Ακαρνανία. Απέχει 420χλμ απ' τη Θεσσαλονίκη και 378χλμ απ' την Αθήνα. Για όσους θέλουν να φτάσουν γρήγορα, το αεροδρόμιο του Ακτίου απέχει μόλις 18χλμ απ' την πόλη της Λευκάδας και αυτή την περίοδο πραγματοποιούνται συχνές πτήσεις και από διάφορες πόλεις της Ευρώπης. Το άρθρο που ακολουθεί είναι από το diakopes.gr, καλή ανάγνωση! Λευκάδα, το νησί που μαγεύει κάθε επισκέπτη του. Ο ι α π έρ α ντες κατάφυτες εκτά σεις, τα βαθυγάλαζα νερά του Ιονίου, ο λαμπερός ήλιος που λούζει με τις αχτίνες του το νησί τη μέρα και το γλυκό φως του φεγγαριού που κάθε βράδυ πλημμυρίζει τον ουρανό δημιουργούν το ιδανικό σκηνικό για ονειρεμένες διακοπές. Το πανέμ ορφ ο και ειδυλλιακό αυτό νησί ανήκει στο νησιω τικό σύμπλεγμα τω ν Επτανήσων. Η ιδιαιτερότητα της Λευκάδας έγκειται στο γεγονός ότι είναι το μοναδικό νησί που έχει οδική πρόσβαση, γι' αυτό και είνα ι γ ν ω στό ω ς το στεριανό νησί". Είναι το τέταρτο σε μέγεθος νησί του Ιονίου και έχει έκταση 302,5 τ. χλμ. Α π έ χει 100 μ. α π ό την Α κ α ρ να νία με την ο π ο ία συνδέεται με μια πλω τή γέφυρα. Το νησ ί τη ς Λ ευκάδας μ α ζί με τα γύρω νησάκια Μ εγανήσι, Κάλαμος, Καστό, Σκόρπιός, Μαδουρή, Σκορπίδι, Θηλειά, Σπάρτη και Κυθρό αποτελούν το νομό Λευκάδας. Πρωτεύουσά του είναι η πόλη της Λευκάδας, ενώ χω ρίζεται σε έξι δήμους και δύο κοινότητες. Η Λευκάδα είναι ένα νησί με αστείρευτες φυσικές ομορφιές. Έχει α π ο κ τή σει παγκόσμια φήμη, την οποία οφείλει κατά ένα μεγάλο ποσοστό στην αγάπη που έτρεφε προς το υπέροχο αυτό νησί ο Αριστοτέλης Ωνάσης. Δεν είναι τυχαίο ό τι ο Έλληνας κροίσος επέλεξε να δημιουργήσει τον π ρ ο σω πικό του παράδεισ ο σε αυτόν τον τόπο. Ο Σκόρπιός, το διάσημο νησί του Ωνάση που φ ιλοξένησε μερικές από τις μεγάλες προσω πικότητες της νεότερης ιστορίας, βρίσκεται απ έναντι από το Νυδρί. Η Λ ευκάδα είν α ι η γενέτειρα του μ εγάλου μ ας π ο ιη τ ή Α ριστοτέλη Βαλαωρίτη, ο οποίος εμπνεύστηκε και μεγαλούργησε στο νησί της Μ αδουρής καθώ ς και του οικουμενικού π ο ι ητή Αγγέλου Σικελιανού. Η περιήγηση στο νησί αποτελεί μια π ραγματική έκπληξη για κάθε τ α ξιδιώτη. Παραλίες μοναδικής ομορφιάς όπω ς το Πόρτο Κατσίκι, το Κάθισμα, ο Ά γιος Νικήτας, το Νυδρί, τα Πευκούλια, η Σκάλα Γιαλού, ο Μύλος, το Αγιοφύλλι, ο Π όρος κερδίζουν τους λ ά τρ εις της κολύμβησης γ ια την καθαρότητα τω ν ακτών και τω ν κρυστάλλινω ν νερών τους. Τα παραδοσιακά χ ω ριά με τη νησιώ - τικη αρχιτεκτονική τους και οι Λευκαδίτες, με τη ζεστή φ ιλοξενία τους δημιουργούν μια οικεία ατμόσφαιρα. Η πόλη της Λευκάδας σύγχρονη και ταυτόχρονα π α ρ α δοσια κή αποτελεί μια ευχάριστη γνω ριμία. Το ιστορικό κέντρο της διακρίνεται για το νησιώ - τικο χρώ μα του και προσφ έρεται για περιπάτους. Τα στενά πλακόστρω τα καντούνια που οδηγούν στις παλιές γειτονιές αποκαλύπτουν πτυχές της ιστορίας της πόλης. Εδώ, βρίσκονται τα μουσεία και τα περισσότερα ισ τορικά κτίρια του νησιού. Όλο το νησί είναι ένα φυσικό αξιοθέατο. Α ξίζει να γνω ρίσετε τόσο τους παραθαλάσσιους οικισμούς όσο και τα ορεινά χ ω ρ ιά που είναι κτισμένα μέσα στην κατα π ρ ά σ ινη φύση. Τα πευκοδάση και οι απέραντοι ελαιώνες κυριαρχούν στην ορεινή και πεδινή Λευκάδα. Τα βουνά του νησιού α π ο τελούν σημαντικούς βιότοπους στους ο π ο ίο υ ς ζουν κ α ι α ν α π τύ σ σ ο ν τα ι π ο λ λά σ π ά νια είδη φυτών, πτηνώ ν και θηλαστικώ ν. Σπήλαια, κατα ρράκτες και πηγές με γάργαρα νερά είναι κάποιες απ ό τις εκπληκτικές ο μ ο ρ φιές που θ α δείτε και θα φ ω τογραφήσετε στο οδοιπορικό σας. Το νησί φημίζεται και για τα περίφημα κεντήματα και υφ αντά που κατα σκευάζουν οι γυναίκες κυρίω ς στην περιοχή της Καρυάς. Τα Λευκαδίτικα υφ αντά αποτελούν αξιοθαύμ αστα δείγματα π α ρ α δ ο σ ια κή ς τέχνης και α ξίζει να αγοράσετε. Η π ο ιό τητα τα λευκαδίτικης κ ο υ ζίνας βασίζεται στη χρήση των αγνών, ντόπιω ν υλικώ ν και στις ιδιαίτερες συνταγές τω ν επτανήσων. Στις ταβέρνες του νησ ιού θα δοκιμάσετε το μπουρδέτο, το μπακαλιάρο μπιάνκο, τη μαριδόπιτα, το φρυγαδέλι, διά φ ο ρες πίτες και συνταγές της ελληνικής κουζίνας. Η Λευκάδα είναι ένα πανέμορφο νησί που κάθε λάτρης τω ν ταξιδιώ ν πρέπει να επισκεφθεί. Π ρογραμματίστε τις διακοπές σας, στο στεριανό νησί του Ιονίου και απολαύστε το μεγαλείο της φύσης και την εγκάρδια φιλοξενία.
Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Πρόσωπα/Α rcok Interjú Tóth Józseffel, Magyarország Athéni Nagykövetével Janakakisz Nóra írása A leköszönő nagykövet Magyarország hat hónapos EU-elnökségét zárta Athénban 2011. június 30-án. - Nem az első alkalom, hogy Nagykövet Úr a magyarországi görög diaszpórával beszélget. Athéni kiküldetésének 5 éve alatt már több esemény kapcsán is olvashatott a magyar követség görögöket is érintő tevékenységeiről az Ellinizmosz olvasóközönsége. - Igen, én is nagy élvezettel forgattam az elmúlt öt év során az újságot, és örültem ennek a kitüntetett figyelemnek az otthoni görög közösség részéről. Sajnos 2008-tól mindkét országban átírta a körülményeket a gazdasági válság. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy nagyon impozáns fejlődésen ment keresztül a kapcsolatrendszerünk. Sikerült visszanyúlni a múltbeli hagyományokra, azokra a kapcsolódási pontokra, ahol a két nemzet története összekapcsolódott, és ezekből inspirációt és biztatást meríthettünk még a nehezebb időszakokban is. Ez persze nem terlelte el a figyelmünket a jelenről és a jövőről. Az előző időszakban a kétoldalú kapcsolatok alakulásának az Európai Uniós csatlakozás adta a keretét, különösen most, mikor az Európai Unió elnökségét Magyarország vitte fél éven keresztül. Ez egyrészt lehetőséget adott az ország bemutatására Görögországban, másrészt, tekintettel arra, hogy Görögország egyetértett Magyarország szinte minden célkitűzésével, kiváló alkalom adódott arra, hogy együttműködésünket ezáltal is elmélyítsük. - Ahogy mondta, a figyelem középpontjában a gazdasági helyzet és kapcsolatok álltak. Jutott idő a kultúrára is? - Kultúra nélkül nincs kapcsolatépítés. Amellett, hogy persze a gazdasági és politikai érdekek meghatározóak, mi az embereket szeretnénk elsősorban összehozni. A kultúra fontos összetartó kapocs, amely sokszor még gazdasági hozománynyal, akár profittal is jár. 2007-ben kiutazásomkor szerveztünk egy magyar fesztivált a Megaro Muszikisszel és az Athéni Kodály Intézettel összekapcsolódva. Nagy örömmel tölt el, hogy az itten Kodály Intézet alapítóját és vezetőjét, Mihálisz Paceász úrat a Nemzetközi Kodály Társaság elnökévé választották, tovább emelve ezzel is az intézet rangját. Ezenkívül idén Liszt évét ünnepeljük, ehhez mi a Megaronban Bogányi Gergely zongoraművész februári fellépésével kapcsolódtunk. Az EU-elnökség záróeseményére a napokban került sor, ahol Banda Ádám hegedűművészt hallhattuk. Fontos szerepet kaptak azok a kiállítások is, amelyeket a görög közönségnek sikerült bemutatni. Én ellátogattam Kozániba is, ahol a magyarországi első diaszpóra tevékenységét mutatták be a Budapest Történeti Múzeum és a Görög-Ciprusi-Magyar Baráti Egyesület szervezésében, több partnerrel. Ott az az ötletem támadt, hogy mutassuk be más helyszíneken is ezt a kiállítást. Kapóra jött, hogy a tavaly szeptemberi Thesszaloniki Nem zetközi Vásáron Magyarország volt a díszvendég... Ez is példa volt arra, hogy a nehéz időkben is próbáltunk aktívak maradni és nem visszahúzódni: 44 magyar vállalat vett részt a vásáron, amelyet tíz különböző kulturális esemény színesített. Többek között Sebestyén Márta, Papadimitriu Athina, a Debreceni Népi Együttes lépett fel, bemutattuk a Puskás Hungary-filmet és a Gerbaud-házat. A thesszaloniki városvezetés a Dimitria fesztivál keretébe emelt két magyar programot is: a fent említett kiállítást és Sebestyén Márta fellépését. A kiállítás Pátrában és Athénban is megtekinthető volt aztán. A kiállítás alanyai, a Magyarországon többnyire kereskedői és szponzori tevékenységet folytató személyek ma is fontos példát mutatnak. Idén van az Európai Önkéntesség Éve. Ma is nagy szükség van arra, hogy az üzletemberek kulturális és tudományos tevékenységeket támogassanak. Tartottunk egy Duna konferenciát is az elnökség keretében. A magyar EU elnökség egyik nagy eredménye, hogy az EU elfogadta a Duna-régiós stratégiát, amely átfogja a Duna-menti nemzeteket és országokat, együttműködve az energiafolyosók, úthálózatok, telekommunikációs és egyetemi kapcsolatok építése révén. Az együttműködés során az EUtámogatások közös és hatékonyabb felhasználása is cél. A konferencia az athéni
ΙΟΥΛΙΟΣ 2011 ΕΤΟΣ: 17 Διακοπές Πάμε... Λευκάδα; Βρισκόμαστε στη μέση του καλοκαιριού και οι διακοπές για τους περισσότερους από εμάς πλησιάζουν. Οποιοσδήποτε ελληνικός προορισμός φαντάζει παράδεισος για όσους έχουν υπομείνει τον καύσωνα των τελευταίων ημερών, παρόλα αυτά η Λευκάδα ανήκει πράγματι στα νησιά που αποζημιώνουν με το παραπάνω όσους την επιλέξουν για τις διακοπές τους. Στα συν υπολογίστε και μια ιδιαιτερότητα του νησιού: μπορείτε να πάτε οδικώς καθώς συνδέεται με γέφυρα συνεχούς ροής με την Ακαρνανία. Απέχει 420χλμ απ' τη Θεσσαλονίκη και 378χλμ απ' την Αθήνα. Για όσους θέλουν να φτάσουν γρήγορα, το αεροδρόμιο του Ακτίου απέχει μόλις Ιδχλμ απ' την πόλη της Λευκάδας και αυτή την περίοδο πραγματοποιούνται συχνές πτήσεις και από διάφορες πόλεις της Ευρώπης. Το άρθρο που ακολουθεί είναι από το diakopes.gr, καλή ανάγνωση! Λευκάδα, το νησί που μαγεύει κάθε επισκέπτη του. Ο ι απ έραντες κατάφ υτες εκτάσεις, τα βαθυγάλαζα νερά του Ιονίου, ο λαμ περό ς ήλιος π ου λού ζει με τις αχτίνες του το νησί τη μέρα και το γλυκό φως του φεγγαριού που κάθε βράδυ πλημμυρίζει του ουρανό δημιουργούν το ιδανικό σκηνικό για ονειρεμένες διακοπές. Το πανέμ ορφ ο και ειδυλλιακό αυτό νησί ανήκει στο νησιωτικό σύμπλεγμα τω ν Επτανήσων. Η ιδιαιτερότητα της Λευκάδας έγκειται στο γεγονός ότι είναι το μοναδικό νησί που έχει οδική πρόσβαση, γγ αυτό και είν α ι γ ν ω στό ω ς το στεριανό νησί". Είναι το τέταρτο σε μέγεθος νησί του Ιονίου και έχει έκταση 302,5 τ. χλμ. Α π έ χει 100 μ. από την Α κ α ρ ν α ν ία με την ο π ο ία συνδέεται με μια πλω τή γέφυρα. Το νησί της Λευκάδας μ α ζί με τα γύρω υησάκια Μεγαυήσι, Κάλαμος, Καστό, Σκόρπιός, Μαδουρή, Σκορπίδι, Θηλειά, Σπάρτη και Κυθρό αποτελούν το νομό Λευκάδας. Πρωτεύουσά του είναι η πόλη της Λευκάδας, ενώ χ ω ρ ί ζετα ι σε έξι δήμους και δύο κοινότητες. Η Λευκάδα είναι ένα νησί με αστείρευτες φυσικές ομορφιές. Έχει α π ο κ τή σει παγκόσμια φήμη, την ο π οία οφ είλει κατά ένα μεγάλο ποσοστό στην αγάπη που έτρεφε π ρ ος το υπέροχο αυτό νησί ο Αριστοτέλης Ωνάσης. Δεν είναι τυχαίο ότι ο Έλληνας κροίσος επέλεζε να δημ ιουργήσ ει του π ρ ο σω πικό του π αράδεισο σε αυτόν τον τόπο. Ο Σκόρπιός, το διάσημο νησί του Ωνάση που φιλοξένησε μερικές από τις μεγάλες προσω πικότητες της νεότερης ιστορίας, βρίσκεται α π ένα ντι από το Νυδρί. Η Λευκάδα είν α ι η γενέτειρα του μ εγάλου μ ας π ο ιη τή Α ρ ισ τοτέλη Βαλαωρίτη, ο οποίος εμπνεύστηκε και μεγαλούργησε στο νησί της Μ αδουρής καθώ ς και του οικουμενικού π ο ι ητή Αγγέλου Σικελιανού. Η περιήγηση στο νησί αποτελεί μια π ραγματική έκπληξη για κάθε τ α ξιδιώτη. Παραλίες μοναδικής ομορφιάς όπω ς το Πόρτο Κατσίκι, το Κάθισμα, ο Ά γιος Νικήτας, το Νυδρί, τα Πευκούλια, η Σκάλα Γιαλού, ο Μύλος, το Αγιοφύλλι, ο Π όρος κερδίζουν τους λά τρ εις της κολύμβησης γ ια την καθαρότητα τω ν ακτώ ν και τω ν κρυστάλλινων νερών τους. Τα π αραδοσιακά χω ριά με τη νησ ιω τική αρχιτεκτονική τους και ο ι Λευκαδίτες, με τη ζεστή φ ιλοξενία τους δημιουργούν μια οικεία ατμόσφαιρα, Η πόλη της Λευκάδας σύγχρονη και ταυτόχρονα π α ρ α δοσια κή αποτελεί μια ευχάριστη γνω ριμία. Το ιστορικό κέντρο της διακρίνεται γ ια το υησιώτικο χρώ μα του και προσφ έρεται για περιπάτους. Τα στενά πλακόστρω τα καντούνια που οδηγούν στις παλιές γειτονιές αποκαλύπτουν πτυχές της ιστορίας της πόλης. Εδώ, βρίσκονται τα μουσεία και τα περισσότερα ιστορικά κτίρια του νησιού. Όλο το νησί είναι ένα φυσικό αξιοθέατο. Α ξίζει να γνω ρίσετε τόσο τους π αραθαλά σ σιο υς οικισμούς όσο και τα ορεινά χ ω ριά που είναι κτισμένα μέσα στην κατα πράσινη φύση. Τα πευκοδάση και οι απέραντοι ελαιώνες κυριαρχούν στην ορεινή και πεδινή Λευκάδα. Τα βουνά του νησιού α π ο τελούν σημαντικούς βιότοπους στους ο π ο ίο υ ς ζουν και α ν α π τύ σ σ ο ν τα ι π ο λλά σ π ά ν ια είδη φυτών, πτηνώ ν και θηλαστικώ ν. Σπήλαια, κατα ρράκτες και πηγές με γάργαρα νερά είναι κάποιες από τ ις εκπληκτικές ο μ ο ρ φιές που θ α δείτε και θα φ ω τογραφήσετε στο οδοιπορικό σας. Το νησί φημίζεται και για τα περίφημα κεντήματα Kát υφ αντά που κατα σκευάζουν ο ι γυναίκες κυρίως στην περιοχή της Καρυάς. Τα Λευκαδίτικα υφ αντά αποτελούν α ξιοθαύμ αστα δείγμ ατα π α ρ α δ ο σ ια κή ς τέχνης και α ξίζει να αγοράσετε. Η π ο ιό τη τα τα λευκαδίτικης κ ο υ ζίνας βασίζεται στη χρήση τω ν αγνών, ντό π ιω ν υλικώ ν και στις ιδιαίτερες συνταγές τω ν επτανήσων. Στις ταβέρνες του νησ ιού θα δοκιμ άσετε το μπουρδέτο, το μπακαλιάρο μπιάνκο, τη μαριδόπιτα, το φρυγαδέλι, δ ιά φ ο ρες πίτες και συνταγές της ελληνικής κουζίνας. Η Λευκάδα είναι ένα πανέμορφο νησί που κάθε λάτρης των ταξιδιώ ν πρέπει να επισκεφθεί. Π ρογραμματίστε τις διακοπές σας, στο στεριανό νησί του Ιονίου και απολαύστε το μεγαλείο της φύσης και την εγκάρδια φιλοξενία.
Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Πρόσωπα/Arcok Interjú Tóth Józseffel, Magyarország Athéni Nagykövetével A leköszönő nagykövet Magyarország hat hónapos EU-elnökségét zárta Athénban 2011. június 30-án. - Nem az első alkalom, hogy Nagykövet Úr a magyarországi görög diaszpórával beszélget. Athéni kiküldetésének 5 éve alatt már több esemény kapcsán is olvashatott a magyar követség görögöket is érintő tevékenységeiről az Ellínizmosz olvasóközönsége. - Igen, én is nagy élvezettel forgattam az elmúlt öt év során az újságot, és örültem ennek a kitüntetett figyelemnek az otthoni görög közösség részéről. Sajnos 2008-tól mindkét országban átírta a körülményeket a gazdasági válság. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy nagyon impozáns fejlődésen ment keresztül a kapcsolatrendszerünk. Sikerült visszanyúlni a múltbeli hagyományokra, azokra a kapcsolódási pontokra, ahol a két nemzet története összekapcsolódott, és ezekből inspirációt és biztatást meríthettünk még a nehezebb időszakokban is. Ez persze nem terlelte el a figyelmünket a jelenről és a jövőről. Az előző időszakban a kétoldalú kapcsolatok alakulásának az Európai Uniós csatlakozás adta a keretét, különösen most, mikor az Európai Unió elnökségét Magyarország vitte fél éven keresztül. Ez egyrészt lehetőséget adott az ország bemutatására Görögországban, másrészt, tekintettel arra, hogy Görögország egyetértett Magyarország szinte minden célkitűzésével, kiváló alkalom adódott arra, hogy együttműködésünket ezáltal is elmélyítsük. - Ahogy mondta, a figyelem középpontjában a gazdasági helyzet és kapcsolatok álltak. Jutott idő a kultúrára is? - Kultúra nélkül nincs kapcsolatépítés. Amellett, hogy persze a gazdasági és politikai érdekek meghatározóak, mi az embereket szeretnénk elsősorban összehozni. A kultúra fontos összetartó kapocs, amely sokszor még gazdasági hozománynyal, akár profittal isjár. 2007-ben kiutazásomkor szerveztünk egy magyar fesztivált a Megaro Muszikisszel és az Athéni Kodály Intézettel összekapcsolódva. Nagy örömmel tölt el, hogy az itten Kodály Intézet alapítóját és vezetőjét, Míhálisz Paceász urat a Nemzetközi Kodály Társaság elnökévé választották, tovább emelve ezzel is az intézet rangját. Ezenkívül idén Liszt évét ünnepeljük, ehhez mi a Megaronban Bogányi Gergely zongoraművész februári fellépésével kapcsolódtunk. Az EU-elnökség záróeseményére a napokban került sor, ahol Banda Ádám hegedűművészt hallhattuk. Fontos szerepet kaptak azok a kiállítások is, amelyeket a görög közönségnek sikerült bemutatni. Én ellátogattam Kozániba is, ahol a magyarországi első diaszpóra tevékenységét mutatták be a Budapest Történeti Múzeum és a Görög-Ciprusi-Magyar Baráti Egyesület szervezésében, több partnerrel. Ott az az ötletem támadt, hogy mutassuk be más helyszíneken is ezt a kiállítást. Kapóra jött, hogy a tavaly szeptemberi Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron Magyarország volt a díszvendég... Ez is példa volt arra, hogy a nehéz időkben is próbáltunk aktívak maradni és nem visszahúzódni: 44 magyar vállalat vett részt a vásáron, amelyet tíz különböző kulturális esemény színesített. Többek között Sebestyén Márta, Papadimitriu Athina, a Debreceni Népi Együttes lépett fel, bemutattuk a Puskás Hungary-filmet és a Gerbaud-házat. A thesszaloniki városvezetés a Dimitría fesztivál keretébe emelt két magyar programot is: a fent említett kiállítást és Sebestyén Márta fellépését. A kiállítás Pátrában és Athénban is megtekinthető volt aztán. A kiállítás alanyai, a Magyarországon többnyire kereskedői és szponzori tevékenységet folytató személyek ma is fontos példát mutatnak. Idén van az Európai Önkéntesség Éve. Ma is nagy szükség van arra, hogy az üzletemberek kulturális és tudományos tevékenységeket támogassanak. Tartottunk egy Duna konferenciát is az elnökség keretében. A magyar EU elnökség egyik nagy eredménye, hogy az EU elfogadta a Duna-régiós stratégiát, amely átfogja a Duna-menti nemzeteket és országokat, együttműködve az energiafolyosók, úthálózatok, telekommunikációs és egyetemi kapcsolatok építése révén. Az együttműködés során az EUtámogatások közös és hatékonyabb felhasználása is cél. A konferencia az athéni 4
ΙΟ ΥΛΙΟ Σ 2011 * ΕΤΟ Σ: 170 Πρόσωπα/Α rcok Zappeionban került megrendezésre, ahol újra megemlítettük, mekkora szerepet játszottak a görögök a Duna-menti területeken az évszázadok során. Másik nagy eseményünk a Korinthoszi-csatorna magyar emlékművének felavatása volt - az Ellinízmosz akkor erről nagyon szépen be is számolt. A csatorna mindmáig egy fontos vonzáspont maradt a turisták számára, és úgy vélem, egy kiváló példája a magyar-görög együttműködésnek, inspirációt adva a ma emberének is. Nagyon hasonló érdekei vannak a két országnak, ami az EU jövőjét illeti. Szükség van az európai alapértékek, mint amilyen például a szolidaritás, megőrzésére. Mindkét ország Európa kisebbjei közül van, külön figyelemre és szoros együttműködésre van szükség ahhoz, hogy Európa dolgaiba mi is beleszólhassunk, ne csak a nagyobb hatalmak irányítsanak mindent. Minél jobban működnek az EU-s döntéshozatali mechanizmusok, annál nagyobb az esélyünk, hogy mi is szót kapunk a döntéseknél, amelyek aztán a mi életünkre is kihatnak. - Görögország régi uniós tag, Magyar- ország pedig viszonylag fiatal. Van mit tanulni a görögöktől, vagy nagyon külön ösvényen járnak? - Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az európai alapértékek itt kerültek megfogalmazásra több ezer évvel ezelőtt. Ez egy olyan tájékozódási pont, amelyhez mindmáig érdemes igazodni. Másrészt látható, hogy a görögök ügyesen megtanulták, hogyan működik az EU rendszere, mibe érdemes energiát fektetni... Az EU-s források felhasználásának helyességéről már megoszlanak a vélemények. Ez mindenképpen egy hasznos tapasztalat. Szintén példaértékű az, ahogyan a görögök külföldön összefognak. Másrészt itt Görögországban bámulatos, ahogyan működik a demokrácia, ahogyan a legtöbb ember aktívan politizál, élénk vitákat folytat, nagyarányú a szavazók száma, részt vesznek a tömegmegmozdulásokban, a tiltakozásokban. Talán nem is tanítható ez, a körülménynek és a gének alakítják a görögöket ilyenné. Másrészt vannak, akik a demokráciát rosszul értelmezik: a rendszer nem torkolhat anarchiába és túlzott szabadosságba vagy öncélúságba, a köz érdekét nem szabad szem elöl téveszteni. Ezt a kényes egyensúlyt a mindenkori politikusok feladata megtartani, és erre láttam itt pozitív és negatív példákat is az elmúlt öt évben. Fontos megjegyeznem, hogy amikor nagy bajba kerül a görög nemzet, akkor össze tud fogni és közösen felül tud kerekedni a nehézségeken - akkor megtáltosodnak" a görögök. Ebben bízom most is, mert nagyon nagy erőfeszítésre van szükség. Az elmúlt harminc évben a demokrácia kissé szabados értelmezése miatt nem kerültek bevezetésre szükséges reformok, miközben ezek az EU más országaiban láthatók voltak. Kétségkívül az EU közben fejlődött gazdaságilag és társadalmilag is, és ennek tükröződnie kell a demokrácia gyakorlásának módozataiban is. Görögországban azt láthatjuk, hogy az EU-tagság és -források kicsit elaltatták a görög társadalmat, miközben nem fordítottak figyelmet arra, hogy az ország gazdasága versenyképes maradjon. - Mindez hogyan hat ki az athéniak hétköznapjaira? Hogyan lehet ezzel a mentalitással együtt élni a mindennapokban? - A sztrájkok és tiltakozások óhatatlanul kellemetlenséget okoznak. Eleinte erős volt a tiltakozók melletti szolidaritás, de eljutottunk mára oda, hogy már nagy mozgástér nincs, a reformokat végre kell hajtani. Mégis vannak még azok, akik reflexszeren folytatják tovább a harcukat, és nem vesznek tudomást róla, hogy a helyzet nem fog javulni - az illúziókat szerte kell foszlatni. Szerencsére a többség már tisztán látja a helyzetet és arra vár, hogy a változtatások megtörténjenek, a lehető legkevesebb fájdalommal. A pártokkal szemben azonban megfigyelhető egy nagyfokú kiábrándultság, hiszen az előző harminc évben szinten minden parlamenti erő bizonyíthatott. A bizalomvesztést érzékletesen mutatja, hogy a Syntagma téren már egy hónapja tüntetések zajlanak.'olyan civilekről van szó, akiknek elegük van az eddigi politikai kurzusokból. A politkusoknak másrészről nem szabad tovább popularista, demagóg módon ígérgetni, könnyű utak már nincsenek. A Papandreu-kormány több reformot hajtott végre az előző években, gyakorlatilag többet, mint az előzőek az elmúlt 20-30 évben összesen, A diskurzus központjában most az áll, hogy mennyire igazságosak ezek a reformok, mert társadalmi igazságosságra kell mindig törekedni, a terheket körültekintően kell elosztani. Egy további negatív jelenség, hogy az utóbbi időben érzékelhetően megnőtt a bűnözés, ami a válság következménye. - Ez szomorú, mert Athén a biztonságáról volt világszerte hires. - Igen, paradicsom volt a turistáknak is. Ma azért követségünkön több ügy is zajik lopások miatt. Megjelentek a magyar bűnözők is az országban. Ezenkívül nagyrészt átformálták a menekültek a nagyvá- 5
Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Πρόσωπα/Arcok Korinthoszi emlékmű avatás rosok utcaképét. Az évi 150 000 menekült a 11 milliós Görögország számára nagy problémát okoz. Dolgozik az újonnan felállított Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, amely megkezdte első misszióját Görögországban, Az EU beiktatta a Frontex határőrizeti ügynökséget, amelynek a görög-török határnál dolgozik egy 140 fős brigádja. Ennek munkájában magyarok is részt vesznek. Ezenkívül nagy eredménye az elnökségünknek, hogy elfogadták az EU országai, hogy az európai menekültügyi rendszert meg kell reformálni 2012-ig. Ez különösen fontos a mi két országunknak, mert erősödik a nyomás az EU déli és keleti határszakaszán. Az EU-nak nagy kihívásokkal kell szembenéznie a délkeleti medencében, ahol a délkeleti "végvárak" jelentőségét erősítik a közelmúlt eseményei, mint például az arab tavaszé is. - Mi mást mondana még el a Görögországba látogatóknak? - Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy Athén lángokban állna. A nemzetközi sajtóban az előző években - mikor nem voltak nagy hírek - az a kép alakult ki, hogy itt a tüntetések miatt kaotikus a helyzet. Ez nem igaz. Még ha voltak is drámai pillanatok, azok sosem a turisták által látogatott helyeken. A szigeteken például semmi sem volt érezhető ebből. Ellenkezőleg, érdemes Görögországba utazni, sok a látnivaló, de utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódni és informálódni. - Önnek melyik a kedvenc görög helye, negyede? - Szeretem nagyon a Piaka részt, amelyet sok vendégnek sikerült megmutatni. Az elmúlt időben örömmel láttam, hogy sikerült Athén óvárosába új életet lehelni és megszépíteni azt az épületeket renoválni, ahova a lakók egyre inkább viszszaköltöznek. A szuvenír-boltok mellett a lakóházak között színházak működnek, a negyed újra szerves része a városnak, ahol történelmi levegőt szívhatunk be az Akropolisz alatt. De szeretem a külvárost is több zölddel, például Palio Pszihikót, ahol lakom. - Volt ideje és lehetősége beutazni Görögországot? - Nem olyan sokat, mint lehetett volna, vagy kellet volna, mert Görögországban nagyon sok az ismert kihagyhatatlan úticél. Azért a családdal utaztunk hajóval, repülővel és kocsival is. - Öt év után most elbúcsúzik Görögországtól. Visszajön majd? - Július közepén lejár a megbízatásom, visszatérek Magyarországra, ahol a Külügyminisztériumban fogok dolgozni. Remélem, hogy sikerül kapcsolatban maradni mindazokkal, akiket ez idő alatt megismertem. Szeretném, ha szerény eszközeimmel segíthetném majd ezeket a kapcsolatrendszereket a továbbiakban is, mind Görögországban, mind a magyarországi görögök soraiban. Nagyon nagy szívvel fogadtak mindig az otthoni görögök. Általában véve is elmondható, hogy van egy erős "vegytan" a két nép között, nem véltelenül hívnak minket a görögök Közép-Európa mediterránjainak. Sok hasonlóságot fedeztem fel én is. Talán az sem véletlen, hogy a magyar turista nem rettent vissza a hallottak után és nem csökkent az ide látogató magyar turisták száma. Egy idén januári felmérés szerint a magyar utazók első úticélja Görögország, ahova autóval is el lehet jutni. Szegedtől Thesszalonikibe egyre javuló autópályákon lehet 7-8 órás utazás után eljutni a tengerig. - Van a mi görög közösségünkhöz hasonló magyar kisebbségi, nemzetiségi szerveződés Görögországban? - A görögországi magyarság nem számos. Két csoport jellemező, a visszatelepedett magyarországi görögök, akik megőrzik magyar részüket is, összejárnak - például az éves thesszaloniki találkozókon, illetve azok, akik családalapítás céljából költöznek Görögországba. A vegyes házasságok talán a legszorosabb kapcsot képezik a két nép között. Kis számuk és idejük ellenére nagy elismerésem, hogy mégis tartanak kulturális eseményeket, amelyekkel továbbadják a magyar értékeket, ilyen például a honismereti oktatás a Kodály Intézet termeiben. - Van valami, amit félbe kell hagynia, most, hogy elutazik? - Igen, mindig vannak új tervek. A legfontosabb most a Puskás Ferenc-szobor felavatása Athénban, egy olyan országban, ahol a sportolókat nagy tekintély övezi. - Ez mindkét országunkról elmondható, úgy gondolom. Az ok pedig az lehet, hogy kis országainkban sok nagy sportoló versenyzett és versenyez ma is. - Igen, a sport is egy fontos kapocs magyarok és görögök között. Ma is több vendégsportoló ét Görögországban, például focisták vagy vívók. A görögök nem felejtik el, hogy Puskás a legmagasabb rangig vitte a Pa nath inai kosz csapatát, a BEK-döntőig. Most is, a Speciális Olimpia nyitóünnepségén Athénban, a magyar 120 fős delegáció megjelenésekor a görög közönség Puskás nevét kiabálta a Kallimarmaro Stadionban. A szobor felavatására a tervek szerint novemberben kerül most már csak sor. Más, például tudományos és kutatási projektek kapcsán is folytatódik a két ország közötti együttműködés egyetemek közötti bilaterális kapcsolatok fejlesztésével. Rekordszámú pályázatokról beszélhetünk a természettudományok területén. Fontos törekvésünk a testvérvárosi kapcsolatok építése is, például Ioannina és Keszthely városa között, amely alapja a keszthelyi kutatók munkája a Ioannina-tó megmentésében. - Nagyon szépen köszönöm, Nagykövet Úr! További sok sikert kívánok Önnek a magyarországi görög közösség nevében! Jó utat haza!
ΙΟΥΛΙΟΣ 2011 ΕΤΟΣ: 17 Τα νέα μας Ανακοίνωση Oúyypo- Ελληνικού Εμπορικού Βιομηχανικού & Τουριστικού Επιμελητηρίου Στις 13 Μαΐου 2011 έγιναν οι αρχαιρεσίες για την ανάδειξη του καινούριου Διοικητικού Συμβουλίου στα γραφεία του Ούγγρο- Ελληνικού Επιμελητηρίου. Τα μέλη που εκλέχτηκαν είναι: Γεωργιλάς Κωνσταντίνος Καλαϊτζίδης Δημήτρης Κουκουμτζής Γεώργιος Νανάκος Θανάσης Παπαβραμίδης Γεώργιος Σιδηρόπουλος Κρίστιαν Στρίκκα Αλέξανδρος Φαρατζής Βίκτωρας Χαχόπουλος Βασίλειος dgeo@chello.hu info@gozsducourt.com kukumziszgy@actorhotel.hu thnanakos@yahoo.gr pjorgos@freemail.hu info@christiansen.hu stricca.alessandro67@gmail.com v.faratzis@engelan.hu chacho@t-online.hu Στις 7 Ιουνίου έγινε η πρώτη συνεδρίαση του Νεοεκλεγμένου Δ.Σ. όπου εκλέχτηκε το προεδρείο του επιμελητηρίου: Πρόεδρος: Στρίκκα Αλέξανδρος Γενικός Γραμματέας: Χαχόπουλος Βασίλειος Ταμίας: Γεωργιλάς Κωνσταντίνος Αντιπροέδροι: Καλαϊτζίδης Δημήτρης Φαρατζής Βίκτω ρας Με αφορμή την εκλογή του νέου Δ.Σ. και προεδρείου θα θέλαμε να ευχαριστήσουμε όσους πήραν μέρος στις εκλογές αλλά ακόμα περισσότερο, να απευθυνθούμε σε αυτούς που ενώ ήταν μέλη του επιμελητηρίου, έχουν απενεργοποιηθεί τον τελευταίο καιρό. Γνωρίζουμε ότι σε συνθήκες κρίσης της αγοράς η συμμετοχή σε μεικτά επιμελητήρια μειώνεται δραματικά ακόμα και σε μεγάλα επιμελητήρια όπως το Αμερικάνικο ή το Ιταλικό. Έτσι και στο Ούγγρο- Ελληνικό Επιμελητήριο υπάρχει μια αρκετά μεγάλη μείωση των μελών του. Το καινούριο Δ.Σ. και το προεδρείο έθεσε σαν κεντρικό στόχο του την επαναδραστηριοποίηση των παλαιών μελών αλλά και την εγγραφή καινούριων μελών με τελικό στόχο την ευρεία ανανέωση στην πορεία των μελών του Δ.Σ. Τα τελευταία 2 χρόνια εκτός από τις συνηθισμένες εκδηλώσεις, οργανώσαμε κάποιες εκδηλώσεις αρκετά ενδιαφέρουσες με ενημερωτικό χαρακτήρα (Sapari GY, Φορολογικές αλλαγές, Ευρωπαϊκά προγράμματα, χρηματοδοτήσεις κ.τ,λ.) χωρίς όμως να υπάρχει ανάλογη συμμετοχή και ενδιαφέρον από τα μέλη μας. Το γεγονός αυτό μας προβλημάτισε ιδιαίτερα, προσπαθήσαμε να κατανοήσουμε γιατί δεν κατορθώσαμε να συσπειρώσουμε τα μέλη μας με αυτές τις εκδηλώσεις καθώς θεωρούσαμε ότι περιέχουν θέματα που παρουσιάζουν γενικό ενδιαφέρον. ΓΓ αυτό θα θέλαμε να απευθύνουμε για άλλη μια φορά έκκληση προς όλα τα μέλη μας αλλά και σ' αυτούς που κατά καιρό για διάφορους λόγους έχουν απομακρυνθεί, να μας ενημερώσουν με όποιο τρόπο το επιθυμούν (μέσω τηλεφώνου, με e-mail, προσωπικές συναντήσεις) για το ποια θέματα τους ενδιαφέρουν και που νομίζουν ότι το επιμελητήριο θα μπορούσε να τους βοηθήσει. Ελπίζουμε να βρούμε ανταπόκριση στην προσπάθεια που κάνουμε. Με φιλικούς χαιρετισμούς Το προεδρείο ΕΛΛΗΝΟ-ΟΥΓΓΡΙΚΟ ΕΜΠΟΡΙΚΟ-ΒΙΟΜΗΧ ANIKÓ ΚΑΙ ΤΟΥΡΙΣΤΙΚΟ ΕΠΙΜΕΛΗΤΗΡΙΟ GÖGÖG-MAGYAR KERESKEDELMI-IPARI ÉS TURISZTIKAI KAMARA 7
Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Τα νέα μας ΚΟΥΠΙΑ ΕΝ ΔΡΑΣΗ Πρώτη η Πιπιτσούλη! Η Σοφία Π ιπιτσούλη κυριάρχησε στις γυναίκες στο Πανελλήνιο Π ρω τάθλημα Κάνοε Καγιάκ, στο Σχοινιά Αττικής. Η Ελληνίδα αθλήτρια που ζει και προπονείται στην Ουγγαρία εδώ και 3 χρόνια ενώ συγχρόνως είναι φοιτήτρια στο Πανεπιστήμιο EL ΤΕ της Βουδαπέστης στο τμήμα Νεοελληνικής Γλώσσας, κατέκτησε τον τίτλο της Πρωταθλήτριας Ελλάδας στο μονό και διπλό καγιάκ Γυναικών στις αποστάσεις των 200 μέτρων,των 500 μέτρων και τω ν 1000 μέτρων στο Π ανελλήνιο Πρωτάθλημα Κάνοε Καγιάκ που πραγματοποιήθηκε στο Ολυμπιακό Κωπηλατοδρόμιο στο Σχοινιά Αττικής το Σαββατοκύριακο 9 και 10 Ιουλίου 2011. Συγχαρητήρια Σοφία και καλή συνέχεια!!! Παράλειψη Το μνημόνιο για τον Ούγγρο καθηγητή dr.zoltán László, που δημοσιεύσαμε στον «ΕΛΛΗΝΙΣΜ Ο» του Ιουνίου 2011 στη σελίδα 11, είναι γραμμένο από τον ανταποκριτή μας Θανάση Ζιανό. Από παράλειψη δική μας δεν μπήκε το όνομά του. Προς όλους τους ενδιαφερομένους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων Σας ενημερώνουμε ότι η εφημερίδα μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση.στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση της εφημερίδας: ellinismos@ hotmail.com. Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας! - Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας. - Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) - Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους της εφημερίδας μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου. Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη της εφημερίδας κλείνει στις 10 του μηνάς. Ολα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. ' b i b l i o t é k a ' Διόρθωση Στο περασμένο τεύχος, στο άρθρο για την εκδήλωση προς τιμήν του Νίκου Καζαντζάκη (σελ.18), εκ παραδρομής γράφτηκε ότι η εκδήλωση πραγματοποιήθηκε στη Βιβλιοθήκη Ξένων Γλωσσών του Πανεπιστημίου Eötvös Loránd αντί της Εθνικής Βιβλιοθήκης Ξένων Γλωσσών η οποία είναι εντελώς ανεξάρτητη απ' το Πανεπιστήμιο. Ευχαριστούμε την κ.αλεξάνδρα Πάντσιου για την επισήμανσή της. Η Συντακτική Επιτροπή της εφημερίδας ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ Minden az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejzi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni. Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága
ΙΟΥΛΙΟΣ 2011 ΕΤΟΣ: 17 Δρόμοι / Utak Határtalanul Kedves Honfitársaim! Ahogy azt már az előző hónapokban láthattátok, rovatomban nem szeljük át az országhatárt, hanem azon magyar településekre látogatunk el, ahol görög kisebbségi önkormányzat működik. Utunk során igyekszem bemutatni Nektek a főbb és érdekesebb látványosságokat, valamint figyelmetekbe ajánlani néhány különleges helyi programot. Kihasználva a nyár utolsó meleg napjait, vegyünk az irányt a Dél-Alföld felé, egészen Csongrád megyéig, és nézzünk egy kicsit körül a Tiszától keletre fekvő Szentes városában, amely többek között olyan hírességek szülőhelye, mint Pitti Katalin opera-énekesnő, Szőke András színész és rendező, valamint Kőhalmi Zoltán Karinthy-gyűrűvel díjazott humorista. A hosszú történelemmel rendelkező, Kurcafolyó által kettészelt város tökéletes úti cél lehet egy pár napos kikapcsolódásra. Fővárosi indulással a körülbelül 150 km-es távolság autóval az M5-ös autópályán keresztül, majd az 542-es útról a 451-esre rátérve győzhető le a legkönnyebben. Ha vonattal szeretnénk utazni, ezt is megtehetjük; a Nyugati és a Keleti pályaudvarról is több szerelvény indul naponta a térségbe, akik pedig a buszos utazásokat jobban kedvelik, a Népligetből kelhetnek útra. A város történelme egészen a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Ennek bizonyítékaként a nem messze fekvő Szegvár-Túzkövesi feltárási területen megtekinthetjük az úgynevezett Sarlós Isten szobrát, mely az egyetlen, az újkókorból ránk maradt férfialakban megtestesített istenség. A különböző népcsoportok népvándorlás idejéből származó síremlékei is elképzelhetővé teszik azon feltevést, miszerint hajdanán itt állt Attila sátorvárosa, és azt az elképzelést, hogy a hun vezér maga is ezen a területen nyugszik. Ha jobban bele akarjuk ásni magunkat ezekbe a századokba és leletekbe, feltétlenül látogassunk el a Kossuth tér 1-es szám alatt található Koszta József Múzeumba! Ha már a város főtéren járunk, ne mulaszszuk el megcsodálni a mintegy két és fél évszázados múltra visszatekintő Református Nagytemplomot, mely mai formája szerint az ország legnagyobb templomai közé tartozik. Szintén a Kossuth téren található az impozáns, manzárdtetős Városháza épülete is. Az Erzsébet tér és a Szent Imre herceg utca sarkán találjuk a Szent Anna római katolikus nagytemplomot, mely források szerint már a 14. században is ott állt. Ha egy kis betekintést szeretnénk nyerni a 19. század második harmadától kezdődően több, mint egy századon át tartó helyi élet sajátosságaiba, akkor mindenképp tegyük tiszteletünket a Petőfi Sándor utcában található Péter Pál Polgárházba, ahol a névadó család emlékei testesítik meg a múltat. Mint tudjuk, az első görög diaszpóra idején számos honfitársunk telepedett le ezen a településen, így semmiképpen ne hagyjuk ki a város főutcáján, a Kossuth utcán található Szent Miklós ortodox templomot, mely Szentes legrégibb műemléke. Innen nem messze található a mai Posta épületében működó Dél-Alföldi Postatörténeti Emlékszoba, mely gyűjteménye a mai napig gazdagodik újabb és újabb emlékekkel. Ha ezen az utcán továbbhaladunk, a Baross utca a Vasúttörténeti kiállításhoz vezet. A Szent Miklós téren találjuk a Fridrich Fényírdát a speciális fotógyújteményével, Fridrich János fotográfus felvételeivel és speciális műtermi- és laboratóriumi felszerelésével. Lenyűgöző látványt nyújt a Luther téri evangélikus templom is, főleg napnyugta után, mikor is kigyúlnak a világító számlapos toronyóra fényei. Ebben a városban se hagyjuk ki a sétálóutca nyújtotta élvezeteket! A Nagy Ferenc utcában a különféle boltoké, vendéglátó-ipari egységeké és Szentes mozijáé a főszerep. Ezen kívül itt található még a romantikus stílusban épített zsinagóga épülete is, mely a Városi Könyvtárnak ad otthont. Idelátogatásunk előtt ajánlom megtekinteni a www.szentes.hu weboldalt, ami rendkívül gazdag mindennemű információval, amire csak szükségünk lehet, valamint a "hangos idegenvezetés" menüpont alatt mp3 formátumban letölthetőek a különböző nevezetességekről szóló, túraútvonalakba rendezett hanganyagok. Ha Szentesre kirándulunk, biztos nem fogunk unatkozni. Egészen augusztus végéig lehetőségünk van például éjszakai fürdőzésre a Széchenyi ligeti Üdülőközpontban, ahol különféle programok, koncertek szórakoztatják a vendégeket pancsolás közben. Ha kulturális élményekre vágyunk, váltsunk jegyet a Szentesi Nyári Szabadtéri Színház egyik estéjére! Válogathatunk színházi előadás, koncert, néptánc és népzenei bemutató, operettm űsor vagy akár fúvószenekari találkozó között is. Augusztus 21-én a sporté lesz a főszerep, ekkor kerül ugyanis megrendezésre a Családi életmód- és sportnap, mely célja, hogy felhívja a figyelm et a sport és a mozgás fontosságára, ahol amatőr versenyzőként bizonyíthatjuk rátermettségünket, és szerezhetünk felejthetetlen élményeket. Ha túránk mégis átcsúszna szeptember első hétvégéjére, semmiképpen ne hagyjuk ki a méltán népszerű Lecsófesztivált, mely az ország legnagyobb ilyen rendezvénye, és bátran fogyasszunk a több, mint 200 bográcsban főtt hagyományos magyar ételből! Remélem, sikerült kedvet csinálnom egy kis dél-alföldi kiruccanáshoz! Következő hónapban ismét találkozunk, addig is jó kirándulást! 9
Πολιτιστική ατζέντα Z e n e I r o d a l o m T á n c E g y h á z K i á l l í t á s Ζ I τ Ε κ I ΠΡΟΤΑΣΕΙΣ ΑΥΓΟΥΣΤΟΥ 2011 ΜΟΥΣΙΚΗ Μ ύδρος Σάββατο 6 Αυγούστου, ώρα: 19.00 στο Duna Csárda του Göd. Εμφανίζονται επίσης το χορευτικό Ελληνισμός και ο Λαογραφικός Όμιλος Πολυγύρου Χαλκιδικής Κυριακή 7 Αυγούστου, ώρα: 19.30 στο RIO, γέφυρα Petőfi, budai hídfő Σάββατο 20 Αυγούστου, ώρα:16.30 OToTolna Dunapart www.mydros.hu Kollonay Zoltán π ια ν ίσ τα ς Κάθε Τετάρτη του Αυγούστου, ώρα: 20.00 στο Δημοτικό Σχολείο του Hévíz www.kollonay.hu Γ, Στεφ ανίδου & η ορχήστρα της Τετάρτη 10 και 24 Αυγούστου, ώρα: 20.00 στο στο κωπηλατικό κέντρο του Római part. Βρ III0 διαμέρισμα, Nánási út 67. Ζευς Κάθε Πέμπτη του Αυγούστου, ώρα:19.00 στο Τυράδικο. Βρ 111 διαμέρισμα, Királyok útja és Pünkösdfürdő γωνία. Εμφανίζονται: Φανάρι, Σαράντης Κάθε Κυριακή του Αυγούστου, ώρα:13.00 στο Τυράδικο www.zeus.hu Σαράντης Μ αντζουράκης Κάθε Πέμπτη του Αυγούστου, ώρα:19.00 στο Τυράδικο. Βρ III0διαμέρισμα, Királyok útja és Pünkösdfürdő γωνία. www.sarantismantzourakis.hu Γ. Τζώ ρτζω γλου & Balkan Fanatik Τρίτη 9 & Τετάρτη 10 Αυγούστου, ώρα: 17.00 στο Sziget. Με τη Συμφωνική του Ραδιοφώνου MR2 Σάββατο 20 Αυγούστου, ώρα: 18.30 στο Ντέμπρετσεν Φεστιβάλ Ημέρες I. Árpádhází Κυριακή 21 Αυγούστου, ώρα:18.30 στην Tatabánya Ημέρες για την Οικογένεια" Παρασκευή 26 Αυγούστου, ώρα: 20.30 στο Σέγκεντ SZIN (Ημέρες Νεολαίας του Σέγκεντ) Κυριακή 28 Α υ γ ο ύ σ τ ο υ, ώ ρ α : 18.30 στο Szombathely Φεστιβάλ Σαβάρια" www.balkanfanatik.hu Cozom bolis Σάββατο 6 Αυγούστου, ώρα: 18.00 στο Sellye Σάββατο 13 Α υ γ ο ύ σ τ ο υ, ώρα: 18.00 στο Zagyvarékás, ώρα: 20.00 στο Tiszasas, ώρα: 22.00 στην κεντρική πλατεία του Kecskemét. ΙΟ Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Τετάρτη 17 Αυγούστου, ώρα: 20.00 στο Σόλνοκ γαστρονομικές λιχουδιές στην πλατεία, Hild Σάββατο 20 Α υ γ ο ύ σ τ ο υ, ώρα: 17.00 στο Tiszakécske, ώρα: 21.00 στο Jászárokszállás. www.cozombolis.hu ΧΟΡΟΣ Χορευτικό Ελληνισμός Σάββατο 6 Αυγούστου, ώρα: 19.00 στο Duna Csárda του Göd 21-24 Αυγούστου στην Ελλάδα Χορευτικό Πύργος Σάββατο 20 Α υγούσ του, ώ ρα: 18.00 στο χωριό Μπελογιάννης ΔΙΑΦΟΡΑ Ημέρες εθνικοτήτω ν στο Γιόζεφβαρος Σάββατο 20 Αυγούστου, από τις 14.00 στο 8 διαμέρισμα, Orczy út 1. Π απαδημητρίου Αθηνά * Σάββατο 6 Α υγούσ του, ώρα:21.00 Τροία" στη Velence, στο Ανοικτό Θέατρο * Δευτέρα 15 Α υγούσ του, ώρα: 21.00 Τροία" στο Ráckeve, στο Ανοικτό Θέατρο Παρασκευή 19 Α υ γ ο ύ σ τ ο υ, Σ ά β β α το 20 και Κυριακή 21, ώρα: 21.00 Honfoglalás" στο Komárom Lovasszínház. ΕΚΚΛΗΣΙΑ Παρεκκλήσι Αγ.Ιεροθέου 8ι Στεφάνου, Ουγγρική Εξαρχία του Οικουμενικού Πατριαρχείου της Κωνσταντινούπολης Βρ Vo διαμέρισμα, Váci u.55.1.10' όροφος Καθημερινά Δευτέρα ως Παρασκευή, ώρα:18.00 Παρακλητικός Κανών. Σάββατο 6 Αυγούστου, ώρα:10.00 Θεία Λειτουργία. Σάββατο 13 Αυγούστου, ώρα: 09.00.Λειτουργία και ώρα:18.00 Παρακλητικός Κανών Κυριακή 14 Αυγούστου, ώρα:18.00 Εορταστικός Εσπερινός Σάββατο 20 Αυγούστου, ώρα: 09.00 Όρθρος και Θεία Λειτουργία Επικοινωνία Γιαννουλα Στεφανίδου τηλ: 06-70-31-20-783 e-maií: stefaniduj@ginail.com
ΙΟΥΛΙΟΣ 2011 ΕΤΟΣ: 17 Πολιτιστική ατζέντα Z e n e I r o d a l o m T á n c E g y h á z K i á l l í t á s z I T E K MAGYAR NYELVŰ PROGRAMAJANLO 2011. AUGUSZTUS Zene Mydros Augusztus 6. szombat 19:00 Göd Duna Csárda További fellépők: Ellinizmosz táncegyüttes, Laografikos Omilos Polygyrou Chalkidikis (GR) Augusztus 7. vasárnap 19:30 RIO Petőfi híd, budai hídfő Augusztus 20. szombat 16:30 Tolna Dunapart www.mydros.hu Kollonay Zoltán zongoram űvész Augusztus minden szerda, 20:00 óra, Hévíz Általános Iskola. www.kollonay.hu Stefanidu Janula és zenekara Augusztus 10. és 24. szerda 20:00 óra Evezős Római part Budapest III. kerület Nánási út 67. Zeus Augusztus minden csütörtökön 19:00 óra Gyradiko Budapest III. kerület Királyok útja és Pünkösdfürdő utcasarok. Fellép: Zeus, Fanari, Sarantis. Augusztus minden vasárnap 13: 00 óra Gyradiko www.zeus.hu Sarandis Mantzourakis Augusztus minden csütörtök 19:00 óra Gyradiko Budapest III. kerület Királyok útja Pünkösdfürdő utcasarok www.sarantismantzourakis.hu Tzotzoglou Jorgos Balkan Fanatik Augusztus 9. kedd 17:00 óra Budapest Sziget. MR2- Szimfonikussokkal A u gusztu s 10. szerda 17:00 óra M R 2- Szimfonikusokkal. Augusztus 20. szombat 18:30 óra Debrecen I. Árpádházi-napok Fesztivál" Augusztus 21. vasárnap 18:30 óra Tatabánya Családi Nap" Augusztus 26. péntek 20:30 óra Szeged SZÍN (Szegedi Ifjúsági Napok) Augusztus 28. vasárnap 18:30 óra Szombathely Savária Fesztivál" www.balkanfanatik.hu Cozom bolis Augusztus 6. szombat 18:00 óra Sellye Augusztus 13. szombat 18:00 óra Zagyvarékás, 20:00 óra Tiszasas, 22:00 óra Kecskemét, Fó tér. Augusztus 17. szerda 20:00 óra Szolnok Ételkorzó, Hild tér. Augusztus 20. szombat 17:00 óra Tiszakécske. 21:00 óra Jászárokszállás. www.cozombolis.hu Tánc Ellinizmosz Augusztus 6. szombat 19:00 óra Göd, Duna Csárda. Augusztus 21-24-ig Görögország Pyrgos tánccsoport Augusztus 20. szombat 18:00 óra Beloiannisz falu. Józsefvárosi Nemzetiségi Nap Augusztus 20. szombat 14:00 órától Budapest VIII kerület Orczy út 1. Papadim itriu Athina Augusztus 6. szombat 21:00 óra Trója" Velence, Szabadtéri színpad Augusztus 15. hétfő 21:00 óra Trója" Ráckeve Szabadtéri színpad. Augusztus 19. péntek. 20. szombat, 21. vasárnap 21:00 óra Honfoglalás" Komárom Lovasszínház. Egyház Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarhátusának Szent Hierotheosz és Szent István kápolnája Budapest V. kerület Váci utca 55. I. emelet 1. Augusztusban minden hétköznap Η - P. 18:00 óra Könyörgő Kánon. Augusztus 6. szombat 10:00 óra Isteni Liturgia. Augusztus 13 szombat 09:00 óra Isteni Liturgia. 18:00 óra Könyörgő Kánon. Augusztus 14. vasárnap 18:00 óra Ünnepi alkonyati szolgálat Augusztus 20. szombat 09:00 óra Hajnali szolgálat és Isteni Liturgia Kapcsolattartó Stefanidu Janula tel.:06-70-31-20-783 e-mail: stefaniduj@gmail.com in
Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Οι ρίζες μας Του Θανάση Ζιανού - Δύσκολα, γιατί έμεινα μονος μου, πριν ένα χρόνο έχασα τη συντρόφισσα της ζωής μου, και αυτό το γεγονός με σύντριψε κυριολεκτικά. Όμως η ζωή προχωρά με τους δικούς της κανόνες, κατά τα άλλα τίποτε δεν μου λείπει. Έχω ένα άνετο σπίτι, δεν αντιμετωπίζω οικονομικά προβλήματα, αλλά η μοναξιά είναι πολύ δύσκολη και δεν συμπληρώνεται με τίποτε, παρ' όλα που έχω παιδιά και εγγόνια που με προσέχουν, αν και μένουν μακριά από 'δώ. Η γ υ ν α ίκ α του, Τ ρ ια ν τα φ υ λ λ ιά - Φίλε Λάζαρε έχεις δίκιο, το πρόβλημα της μοναξιάς είναι το μεγάλο παράπονο όλων των ηλικιωμένων, ιδιαίτερα γι' αυτούς που δεν έχουν οικογένεια. Το κακό είναι γενικό, αυτό θα πρέπει να το λάβουν υπόψη τους όλοι όσοι ασχολούνται με του ελληνισμό της Ουγγαρίας. Θα θέλαμε όμως να μας διηγηθείς τη ζωή σου και τους αγώνες σου, τις υπηρεσίες που πρόσφερες εσύ και η οικογένειά σου για την πατρίδα. - Γεννήθηκα στις 3 Μαρτίου του 1933 στο χωριό Στενά Καστοριάς. Λάζαρος Στεργιόπουλος Η ζωή προχωρά, έχει τους δικούς της κανόνες Σ ' αυτό το τεύχος σάς παρουσιάζουμε του αγωνιστή Λάζαρο Στεργιόπουλο που κατοικεί στο 10ο Διαμέρισμα της Βουδαπέστης. Εκεί συναντηθήκαμε και κουβεντιάσαμε για τη ζωή και τους αγώνες του, αλλά και για τη μοναξιά και την εύθραυστη υγεία των ηλικιωμένων. -Π ώ ς περνάνε οι μέρες σου; Καταγομαι από αγροτική οικογένεια και είμασταυ τέσσερα αδέρφια. Στο χωριό μου τελείωσα μόνο την 5η τάξη του δημοτικού, μετά βοηθούσα τους γονείς μου στις αγροκτηνοτροφικές δουλειές για τα προς το ζειυ. Η ζωή μας κυλούσε ήσυχα, με τις χαρές και τις λύπες της, όπως όλων των αγροτών της υπαίθρου, ως του Οκτώβρη του 1940 που οι Ιταλοί εισέβαλλαν στην πατρίδα μας. Το χωριό μας που βρίσκεται σχετικά κοντά στα σύνορα με την Αλβανία, από τις πρώτες μέρες της εισβολής βομβαρδίστηκε ανελέητα από την ιταλική αεροπορία, καταστράφηκαν σπίτια και σκοτώθηκαν πολλά ζώα, ως επί το πλείστον γιδοπρόβατα. Ευτυχώς εμείς προφτάσαμε και κρυφτήκαμε στα πυκνά δάση και στις πλαγιές έξω απ' το χωριό κι έτσι δεν είχαμε ανθρώπινα θύματα. Αργότερα ήρθαν στο χωριό μας Βούλγαροι κομετατζήδες, άρπαξαν ότι βρήκαν - ζώα, ρούχα, τρόφιμα κλπ - και κάψανε ότι είχε απομείυει. Με την οργάνωση της Εθνικής Αντίστασης, το χωριό μας πήρε δραστήρια μέρος καθώς και η οικογέ- νειά μου, για την απελευθέρωση της πατρίδας μας. Περιμέυαμε και μεις την αναγνώριση τω ν υπηρεσιών μας από το κράτος, αντ' αυτού όμως, μετά τη συμφωνία της Βάρκιζας, πλάκωσε η μεγάλη τρομοκρατία και οι άγριοι διωγμοί εναντίου μας. Του πατέρα μας του συυέλλαβαν και τον εξόρισαν στη Φολέγανδρο, στον Αϊ Στράτη και στη Μακρόνησο για πολλά χρόνια, ως το 1953, μαζί και δυο αδέρφια του, του Παντελή και του Αργύρη. Με τη δημιουργία του ΔΣΕ κατατάχτηκαυ σε αυτόν η αδερφή μου Ελένη κι ο αδερφός μου Θεοχάρης, ο οποίος έπεσε ηρωικά στις μάχες του Γράμμου το 1948, σε ηλικία 19 ετών. - Εσύ Λάζαρε πώς οργανώθηκες στο κίνημα; - Εγώ ήμουν νεαρός, όμως εκτελούσα διάφορες αποστολές που μας ανέθεταν οι οργανώσεις μας ως σύνδεσμος, παρατηρητής κλπ. Μετά βοηθούσα μεταφέροντας τρόφιμα, ρούχα κλπ. Στις αρχές του,48 λόγω της εμπόλεμης κατάστασης κινδύνευε η ζωή μας και μαζί με πολλά άλλα παιδιά μεταφερθήκαμε στην Αλβανία και μετά στη Λ.Δ. της Ρουμανίας. Εκεί, μετά από μερικούς μήνες, μας ανακοίνωσαν ότι όσοι από μας θέλουν εθελοντικά να κατα- ταγούυ στο ΔΣΕ και να πολεμήσουν το μοναρχοφασιστικό καθεστώς, μπορούν να το κάνουν συμπληρώνοντας μια αίτηση. Έτσι κι εγώ, μαζί με πολλά άλλα έφηβα παιδιά, με αίτησή μου ήρθα στην Ελλάδα στις αρχές του 1949 και κατατάχτηκα στο ΔΣΕ. Υπηρέτησα στην 18η Ταξιαρχία, στο 425 Τάγμα του Φωκά στο 2ο Λόχο, στην περιοχή του Βίτσιου. 12
ΙΟΥΛΙΟΣ 2011 ΕΤΟΣ: 170 Οι ρίζες μας Πρωτού σταλούμε στα ένοπλα τμήματα εκπαιδευτήκαμε στα έμπεδα που υπήρχαν στις Πρέσπες στρατιωτικά και θεωρητικά, στα πιο βασικά πράγματα που έπρεπε να κατέχει ο μαχητής του ΔΣΕ. Με το τάγμα μας πήρα μέρος σε αρκετές συγκρούσεις με του αντίπαλο Εθνικό Στρατό. Σημαντική μάχη ήταν αυτή που έγινε στις 13 Μαΐου 1949 για την κατάληψη του οχυρωμένου υψώματος Κουλκουθούρια καθώς και ο αιφνιδιασμός μας στο ύψωμα Γκλάβατα από λοκατζήδες στις 2-3 Ιούνη 1949 όπου και τραυματίστηκα από βλήμα στο το τμήμα μου που είχε μπει στην Αλβανία. Δώδεκα ολόκληρες μέρες περιπλαυιώμουυ ανάμεσα σε τμήματα στρατού που είχαν καταλάβει ολόκληρη την περιοχή του Βίτσιου, ώσπου τελικά κατάφερα να μπω στην Αλβανία. - Τελικά πώς βρέθηκες στην Ουγγαρία; Από την Αλβανία μεταφερθήκαμε, με τα κύρια τμήματα του ΔΣΕ, με πλοίο στην πρώην Σοβιετική Ένωση, στη Δημοκρατία του Ουζμπεκιστάν, στην πρωτεύουσα Τασκένδη. Εκεί τελείωσα το δημοτικό και μετά αποφοίτησα από τεχνική σχολή παίρνοντας το δίπλωμα εφαρμοστή μηχανών. Εργάστηκα πέντε χρόνια σε αυτή την ειδικότητα ενώ το 1956 ήρθα στη Λ.Δ. της Ουγγαρίας όπου συναντήθηκα με τη μάνα και τις δυο αδερφές μου. Δούλεψα δέκα χρόνια στο εργοστάσιο Ganz Mavag και στη συνέχεια σε εργοστάσιο κουσερβοποιΐας στη Βουδαπέστη ως τη συυταξιοδότησή μου. Το 1957 παντρεύτηκα με την Τριανταφυλλιά Νεζέυκα απ' το χωριό Άγ.Γερμανός Πρεσπών, με την οποία αποκτήσαμε το γιο μας Αυτώυη και την κόρη μας Τσβέτα. Με πολλές δυσκολίες αναθρέψαμε τα παιδιά μας, όμως έγιναν προκομέυοι άνθρωποι. Ο γιός μας μάς χάρισε και δυο χαριτωμένα εγγόυια, του Αλέξη και την Ελένη, τα οποία λατρεύαμε κι εγώ και η γιαγιά τους για όσο ζούσε. Η οικογέυειά μας ζούσε ευτυχισμένα και αρμονικά. Δυστυχώς πριν μερικά χρόνια αρρώστησε βαριά η σύζυγός μου και το περασμένο χρόνο στις 30 Μαΐου μας άφησε για πάντα. Αυτό ήταν ένα μεγάλο πλήγμα για την οικογέυειά μας και ιδιαίτερα για μένα. Η μοναξιά είναι ανυπόφορη, όμως η ζωή προχωρά με τους δικούς της βιολογικούς νόμους. Πάντως όσο μπορώ συμμετέχω στις εκδηλώσεις που οργανώνουν η αυτοδιοίκηση της Κομπανία, το τμήμα αντιστασιακών και ο πολιτιστικός σύλλογος. Χαρά μου προκαλεί η συνάντηση με παλαιούς αλλά και νέους συντρόφους. - Αγαπητέ σ.λάζαρε σ' ευχαριστώ για τη συνέντευξη. Εκ μέρους των αναγνωστών, σου ευχόμαστε καλή υγεία, ευτυχισμένη οικογενειακή ζωή και μεγάλο κουράγιο! - Κι εγώ σας ευχαριστώ! δεξί μου πόδι, και φυσικά οι μεγάλες επιχειρήσεις τον Αύγουστο του 1949 στο Βίτσι στις οποίες το τάγμα μας οπισθοχωρώντας έπεσε σε ευέδρα στο χωριό χωριό Κώτα. Είχαμε πολλά θύματα και σχεδόν διαλυθήκαμε. Εγώ πηγαίνοντας να βοηθήσω μια τραυματία συμμαχήτριά μου, κυκλωμένοι όπως είμασταυ απ' του κυβερνητικό στρατό, ξεκόπηκα από