Σννέντευξη με τη Γλνκερία

ΕΤΟΣ: 17 Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας ELLINIZMOSZ ORSZÁGOS MAGYARORSZAGI GÖRÖGÖK ÖNKORMÁNYZATÁNAK KIADVÁNYA Α Π Ρ ΙΛ ΙΟ Υ 2011 Σννέντευξη με τη Γλνκερία Ταξιδεύοντας Ϋίομ

Iitafm o m i mm S sm ésö Lf [y- Li U i_r

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Οι γιορτές μας ΠΡΟΣΚΛΗΣΗ Αγαπητοί Συμπατριώτες / Συμπατριώτισσες, Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας και η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 12 Διαμερίσματος της Βουδαπέστης σας προσκαλούυ να γιορτάσουμε μαζί το Πάσχα των Ελλήνων. Διαθέτουμε για το κοινό ελληνική κουζίνα, ζωντανή ελληνική μουσική και χώρους για να παίξουν τα παιδιά. Για τους συνταξιούχους μας προσφέρουμε το πασχαλινό γεύμα. Ημερομηνία: 24 Απριλίου 2011 και ώρα 10.00-19.00 Τόπος: Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Tábor, 1121 Budapest, Fiilemile út 8. Πρόσβαση: με το λεωφορείο 90 από την πλατεία Μόσχας ή με τον οδοντωτό από το Városmajor. Οι οργανωτές: Αθανάσιος Σιανός Αντιπρόεδρος ΑΕΟΥ Γεώργιος Κολλάτος Αντιπρόεδρος ΑΕΟΥ Θεοδώρα Μόκαλη Πρόεδρος Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 12 Διαμερίσματος Ο Πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, Λαοκράτης Κοράνης, εύχεται Καλό Πάσχα για εσάς και την οικογένειά σας και με την ευκαιρία της Εργατικής Πρωτομαγιάς που γιορτάζουμε παραθέτει το ποίημα του Τάσου Λειβαδίτη «Είμαστε εμ είς...». Ε ίμ α σ τ ε ε μ ε ίς που ζυ μ ώ ν ο υ μ ε κ α ι δ ε ν έ χ ο υ μ ε ψ ω μ ί Ε μ ε ίς που β γ ά ζο υ μ ε το κ ά ρ β ο υ ν ο κ α ι κ ρ υ ώ ν ο υ μ ε Ε ίμ α σ τ ε ε μ ε ίς π ου δ ε ν έ χ ο υ μ ε τίπ ο τα κι ερχόμα στε να π ά ρουμε τον κόσμο Ε ίμ α σ τ ε ε μ ε ίς που γ κ ρ ε μ ιζ ό μ α σ τ ε απ ό τ ις σ κ α λ ω σ ιέ ς Ε μ ε ίς π ο υ μ α ς θ ά β ο υ ν ο ι σ τ ο έ ς τ ω ν ο ρ υ χ είω ν Ε μ είς που πέφ τουμε ου ρ λιά ζοντα ς μες στα λιω μ ένα μέταλλα Ο ά ν ε μ ο ς που σ α ς π α ρ α σ έ ρ ν ε ι α π όψ ε Έ ρ χ ε τ α ι απ ό τα. χ ν ώ τ α μ α ς κ α ι τα φ υ σ ερά μ α ς Χ ιλ ιά δ ε ς ά ν θ ρ ω π ο ι π ρ ο χ ω ρ ά ν ε Β λ ο σ υ ρ ο ί Χ ο ν τ ρ ο κ ο μ μ έ ν ο ι Β ρ ώ μ ικ ο ι Μ η π ισ τ εύ ο ν τ α ς σ το θ ε ό Κ ο υ β α λ ώ ν τ α ς ένα ν κ α ιν ο ύ ρ ιο π ε λ ώ ρ ιο Οεέι Τ η δ ύ ν α μ ή το υ ς Ε ίμ α σ τ ε ε μ ε ίς που κ λ α ίμ ε σ ό λ ες τ ις γ ω ν ιέ ς τ ο υ κ ό σ μ ο υ Ε μ ε ίς π ου β λ α σ τ η μ ά μ ε ό λ α τα. ιερ ά του κ ό σ μ ο υ Ε ίμ α σ τ ε ε μ ε ίς που τ ρ α γ ο υ δ ά μ ε σ ό λ ε ς τ ις γ λ ώ σ σ ε ς του κ ό σ μ ο υ Π ρ ο χ ω ρ ά μ ε α π ' όλα τα σ η μ ε ία τ η ς γ η ς Μ ε τ ις χ ο ν τ ρ ές π α τ ο ύ σ ες μ α ς γ κ ρ ε μ ίζ ο ν τ α ς τα σύνορα. Μ ε το. σ κ λ η ρ ά ρ ο ζια σ μ έ ν α χ έ ρ ια μ α ς σ χ ε δ ιά ζο ν τ α ς π ά νω σ τ ο ν κ ό κ κ ιν ο ο ρ ίζο ν τ α τ ις φ α ρ δ ιέ ς χ ε ιρ ο ν ο μ ίε ς εν ό ς κ α ιν ο ύ ρ ιο υ π επ ρ ω μ έν ο υ Τ. Λειβαδίτη «Είμαστε εμ είς...» 3

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Οι γιορτές μας Στις 26 Μαρτίου 2011 ώρα 10.30 έγινε κατάθεση στεφάνων στο Μνημείο Αντίστασης στην οδό Vizafogó του 13ου Διαμερίσματος της πρωτεύουσας. Στεφάνια κατάθεσαν ο Πρόεδρος της ΑΕΟΥ σ. Κοράνης Λαοκράτης, ο Πρόξενος της Ελληνικής Πρεσβείας κ. Ιωάννης Σταματέκος, ο Δήμαρχος του χωριού Μπελογιάννη κ. Κώστας Παπαλέξης, ο σ. Βίκτωρ Φαρατζής, Αντιπρόεδρος του Πολιτιστικού Συλλόγου και Υπεύθυνος του Τμήματος Φίλων και Οπαδών του ΚΚΕ Ουγγαρίας, οι Πρόεδροι των Αυτοδιοικήσεων Ελλήνων Zugló και Kőbánya, Δημήτρης Μπεκιάρης και Γεώργιος Κολλάτος, καθώς και η Μίρκα Βανοπούλου, Πρόεδρος της Μειονοτικής Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του Μπελογιάννη. Στους συγκεντρωθέντες απηύθυναν χαιρετισμό οι κ. Λ. Κοράνης και ο Πρόξενος κ. I. Σταματέκος, ο οποίος διάβασε και το μήνυμα του Υπουργού Εξωτερικών προς τους Έλληνες του εξωτερικού. Στις 14 η ώρα πραγματοποιήθηκε δεξίωση στο Ξενοδοχείο ACTOR, όπου έγινε και παράσταση των Ο ΕΟ ΡΤΑΣΜ Ο Σ ΤΗΣ ΕΘΝΙΚΗΣ Μ ΑΣ ΕΠ ΕΤΕΙΟ Υ ΣΤΗ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗ Οι Έλληνες της Ουγγαρίας γιόρτασαν και φέτος με λαμπρότητα την 190η επέτειο της Επανάστασης των Ελλήνων για την απελευθέρωση της πατρίδας μας απ' την τούρκικη σκλαβιά. Την εκδήλωση οργάνωσαν η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης και ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων Ουγγαρίας. μαθητών του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου ελληνικών, προς τιμήν των αθάνατων ηρώων του 1821. Ο σ. Βίκτωρ Φαρατζής, απηύθυνε ένα σύντομο χαιρετισμό στους παραβρισκόμενους και τους ευχήθηκε καλή διασκέδαση. Η κεντρική εορταστική εκδήλωση της Εθνικής Επετείου της 25 Μαρτίου πραγματοποιήθηκε την ίδια μέρα στο Πολιτιστικό Κέντρο József Attila" του 13ου Διαμερίσματος Βουδαπέστης. Στην γιορτή συμμετείχαν εκατοντάδες συμπατριωτών μας από την Βουδαπέστη, καθώς και αρκετοί από την επαρχία Miskolc, Tatabánya, χωριό Μπελογιάννης, Százhalombatta, Budaörs κ.ά., έτσι που ο χώρος ήταν κατάμεστος από τους ομογενείς μας. Την γιορτή τίμησαν με την παρουσία τους οι κ. Ιωάννης Σταματέκος, Πρόξενος της Πρεσβείας μας, Νικόλαος Βλαχάκης, Υπεύθυνος του Γραφείου Τύπου, ο Στρατιωτικός Ακόλουθος Συνταγματάρχης Αλέξανδρος Δεσύπρης, ο Πρέσβης της Κυπριακής Δημοκρατίας κ. Βάσος Τσάμπερλεν, ο Δήμαρχος του χωριού Μπελογιάννης, κ. Κώστας Παπαλέξης, ο Ιερέας Ιωσήφ Κάλοτα κ.ά. Ο εορτασμός άνοιξε με τους εθνικούς ύμνους Ελλάδας και Ουγγαρίας, που τραγούδησε η χορωδία Καρυάτιδες. Οι συμπαθείς παρουσιαστές του εορταστικού προγράμματος Νικολέττα Μήλιου και Βασίλειος Στεφόπουλος, αφού χαιρέτησαν όλους τους προσκεκλημένους, και παρουσίασαν το καλλιτεχνικό πρόγραμμα, έδωσαν το λόγο στην κ. Ειρήνη Μποζώνα, αντιπρόεδρο της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης, να εκφωνήσει τον πανηγυρικό λόγο, η οποία αναφέρθηκε στους αγώνες και τις θυσίες των Ελλήνων για τη λευτεριά του έθνους μας. Μετά απηύθυνε χαιρετισμό ο κ. Ιωάννης Σταματέκος, Πρόξενος της Ελληνικής Πρεσβείας, ο οποίος εξήρε τους αγώνες του ελληνικού λαού για την αποτίναξη του τούρκικου ζυγού, και την απελευθέρωση της πατρίδας μας. Το σύντομο αλλά πλούσιο καλλιτεχνικό πρόγραμμα μάς παρουσίασαν τα χορευτικά συγκροτήματα «ΧΕΛΙΔΟΝΑΚΙ» και «ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ», η χορωδία «ΚΑΡΥΑΤΙΔΕΣ» και το χορευτικό συγκρότημα «ΑΓΙΟΥ ΜΑΜΑ ΧΑΛΚΙΔΙΚΗΣ» από την Ελλάδα. Όλα τα χορευτικά συγκροτήματα και η χορωδία «Καρυάτιδες», είναι άξιοι επαίνου για την επίδοσή τους, για τις φιλότιμες προσπάθειες που καταβάλλουν χρόνια τώρα να μας παρουσιάσουν ένα τέλειο καλλιτεχνικό πρόγραμμα. Στη συνέχεια ακολούθησε γλέντι με χορούς και τραγούδια συνοδευόμενα από τις ορχήστρες «ΠΑΛΙΟ ΜΠΟΥΖΟΥΚΙ» και «ΜΥΔΡΟΣ» και το φολκ-ροκ μουσικό συγκρότημα «ΛΑΡΝΑΚΕΣ» από την Ελλάδα. Έτσι η νεολαία όπως πάντα και τώρα χόρεψε με την ψυχή της έως τις πρωινές ώρες. Υπήρχε και πλούσιος μπουφές με ελληνικά φαγητά και ποτά. Έτσι τίμησαν οι Έλληνες της Ουγγαρίας την ιστορική επέτειο της επανάστασης του 1821. 4

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Τα νέα μας / Híreink A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati felhívása az anyaországban megvalósuló nemzetiségi-, népismereti, művészeti, hagyományőrző és olvasó táborok megvalósítása 2011. évi támogatására A pályázat célja A pályázat célja az anyaországban megvalósuló anyanyelvi programok (táborok, erdei iskolák stb.) megvalósításának a támogatása, amely azt a célt szolgálja, hogy a hazai nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók anyanyelvi környezetben gyakorolhassák, és ezáltal elmélyíthessék nyelvismereteiket, bővíthessék a kisebbségi népismeret részét képező, anyaországgal kapcsolatos történelmi, földrajzi, néprajzi ismereteiket hogy támogatásban részesüljenek a kisebbségi, kulturális tartalmú, kidolgozott tábori programmal rendelkező anyanyelvi hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok. A pályázat benyújtására jogosultak köre Nemzetiségi oktatási intézmények (nyelvoktató, kétnyelvű, tannyelvű általános iskolák és középiskolák), és azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek a fenti célok megvalósítására, legalább hét napos, vagy azt meghaladó, - minimum 15 fő részére - tábort szerveznek. A pályázatban igényelhető támogatási összeg A maximálisan igényelhető támogatás kizárólag a résztvevő táborozó gyerekek/fiatalok és kísérő tanárok létszámával arányos: 2000.-Ft/fő/nap, de maximum 1.000.000.-Ft. A támogatás mértéke maximum a program költségének ötven százaléka, a programban részt vevő tanulónként legfeljebb 14 ezer forint, de intézményenként legfeljebb 1.000.000 forint lehet. Az elszámolható költségek: a programot megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a program cél szerinti tevékenységek feltételeinek biztosítása érdekében felmerült költségek - így különösen: az utazás, a szállás, az étkezés, a programok megvalósításához kapcsolódó vásárolt szolgáltatások köre. A támogatási összeg felhasználható: a 2011. január 1. és 2011. december 31. között megvalósuló hagyományőrző táborok és anyanyelvi hitéleti táborok megrendezésére. A pályázat beadási határideje: 2011. április 29. (péntek) A pályázat tartalmi elbírálása során az alábbi szempontok irányadók: anyanyelv használata; az adott kisebbség nemzeti kultúrája, hagyománya megjelenítése; a résztvevők száma (a felnőtt kísérőket, előadókat nem számítva): legalább ugyanaz a 15 fő mind a 7 nap; a résztvevők köre: minimum 6. életévet betöltött, maximum 19 éves gyerekek/fiatalok a tábor helyszíne, célja és várható eredménye; az anyanyelv megjelenésének módja és aránya; a megcélzott réteg életkora, a résztvevők, illetve pedagógusok (felnőtt kísérők, közreműködők) száma; a kisebbségi oktatási-nevelési cél és annak módszerei; a meghívott előadók kompetenciája; a lebonyolítandó előadások, foglalkozások témája. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a programok, amelyek - nagyobb arányú önrészt vállalnak; - már megrendezett táborokról megfelelő dokumentáció (részletes beszámoló, élménynapló, az iskola nevére kiállított számlák, fotók stb.) csatolásával már megrendezett táborral. A pályázati kiírás és az adatlap letölthetőek az Alapkezelő honlapjáról (www.wekerle.gov.hu). További információ az Alapkezelő e-mail címén (info@wekerle.gov.hu), továbbá a (1) 301 3200 ügyfélszolgálati telefonszámon kérhető.

Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Κοινή Γιορτή κάτω από την Πάρνηθα Ηχορωδία Καρυάτιδες, μετά από πρόσκληση του Γυναικείου Συλλόγου Θρακομακεδώνων, γιορτάσαμε μαζί τη Διεθνή Μέρα της Γυναίκας της 8ης Μαρτίου. Ευχαριστούμε τον Σύλλογο και όλους τους παραβρισκόμενους στη γιορτή για τις ανεπανάληπτες στιγμές χαράς και συγκίνησης που μοιραστήκαμε. Η χορωδία μας κατέβηκε στην Αθήνα στις 18 Μαρτίου, το πρώτο μέλημά μας ήταν να επισκεφτούμε τις Καρυάτιδες ( στις οποίες οφείλει και η χορωδία μας το όνομά της) στο καινούριο Μουσείο της Ακρόπολης όπου στεγάζονται. Όλα τα μέλη της χορωδίας μας ευχηθήκαμε ολόψυχα να επιστρέφει και η αδελφούλα τους "από την έρμη ξενητιά", όπως λέει και το δημοτικό μας τραγούδι. Στην εκεί παραμονή μας επισκεφτήκαμε αρκετούς αρχαιολογικούς χώρους, αξιοποιήσαμε το χρόνο μας με τον καλύτερο τρόπο. Το Σάββατο το απόγευμα (19 Μαρτίου), έστειλαν λεωφορείο και μας μετέφεραν στο Πνευματικό Κέντρο Θρακομακεδόνων όπου πραγματοποιήθηκε η γιορτή. Μας συνόδεψαν δύο κυρίες: η Άννα Γκόνου, την οποία πολλοί συμπατριώτες μας τη γνωρίζουν γιατί έζησε αρκετό καιρό στη Βουδαπέστη με το γιο της Αριστοτέλη που πήγαινε στο Ίδρυμα Πετού, ενώ η άλλη κυρία ήταν η Χρυσούλα Γαβρίδου, καθηγήτρια, και οι δυο τους μέλη του Συμβουλίου. Η γιορτή άρχισε με διάφορες ομιλίες στις 19.30, οι ομιλήτριες αναφέρθηκαν γενικά στα προβλήματα των γυναικών, στους σκληρούς αγώνες που κάνουν για την εξάλειψη ανισοτήτων στις αμοιβές σε σχέση με τους άντρες. Η ανεργία στην Ελλάδα είναι 12% για τους άντρες και 22% για τις γυναίκες, ενώ στις άλλες χώρες της Ευρώπης είναι 17% στις γυναίκες. Στην Ελλάδα δεν έχει λυθεί ακόμα το βρεφονηπιακό πρόβλημα. Οι εργοδότες δεν προσλαμβάνουν γυναίκες που θέλουν να αποκτήσουν παιδιά, να κάνουν οικογένεια. Τελευταία ομιλήτρια ήταν η Άννα Γκόνου, η οποία ασχολήθηκε με την προσπάθεια που κάνουν οι αυτοδιοικήσεις μας και ιδιαίτερα οι γυναίκες για την διατήρηση της γλώσσας, των εθίμων και παραδόσεών μας. Και σαν παράδειγμα ανέφερε την διευθύντρια του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών, κ. Ευαγγελία Τσαρούχα. Εκ μέρος της χορωδίας και του Συλλόγου μας μίλησαν : η πρόεδρός μας Βασιλική Λότσου, η οποία ευχαρίστησε ιδιαίτερα το Σύλλογο Θρακομακεδόνων για την πρόσκληση και σύστησε τη χορωδία μας, η Αρετή Μπακερτζή ευχαρίστησε επίσης τους παραβρισκόμενους, είπε λίγα λόγια για τα ουγγρικά τραγούδια και πώς διασκεδάζουν γενικά οι Ούγγροι. Το πρόγραμμά μας αποτελούνταν από ελληνικά λαϊκά και δημοτικά τραγούδια, καθώς και από ουγγρικά δημοτικά τραγούδια. Οι παραβρισκόμενοι μας καταχειροκρότησαν με ενθουσιασμό και συγκίνηση, διότι παρόλο που ζούμε στο εξωτερικό, διατηρούμε τη γλώσσα μας. Ανταλλάξαμε δώρα, χαρίσαμε το βιβλίο "Ευχαριστούμε Ουγγαρία" στον κ. Σ.Ντούρο, δήμαρχο Αχαμνών, που μας ευχαρίστησε θερμά λέγοντάς μας πως "αυτό είναι ένα κομμάτι της ιστορίας του λαού μας που δεν το γνωρίζουμε όλοι μας καλά". Μετά το πρόγραμμα, μας προσκάλεσαν στην ταβέρνα Παππά. Η πρόεδρος, κ.στεφανάτου Τασούλα, καθώς και οι άλλοι συνεχώς περνούσαν από τα τραπέζια μας και ενδιαφέρονταν αν τα περνάμε καλά. Πράγματι τα περάσαμε πολύ ωραία και γλεντήσαμε μαζί με τους οικοδεσπότες μας ως τα μεσάνυχτα. Αρετή Μπακερτζή 6

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Τα νέα μας / Híreink Március 17-én este kicsi fáradtan gyülekeztünk Ferihegyen az egész napos munka és a szűnni nem akaró eső miatt, de lelkűnkben éreztük, hogy együtt nagy élményben lesz részünk. Sokan közülünk napi kapcsolatban vannak Athénnal, de néhányunk már évek óta nem járt ott. Miután leszálltunk, a reptérről a központ felé menet megcsodáltuk a széles autópályát, az olimpiai falut, az út menti épületeket. Az Athinas utca már teljesen ismerősnek hatott. Az éjszakai félhomályban a környék nem tűnt biztatónak, azonban a szálloda teljes kényelemmel várt. Péntek reggel bőséges reggeli sok-sok olajbogyóval, sajtokkal, joghurttal és nagyon finom lekvárokkal koronázva. Reggeli után próba a szálloda tetőteraszán. Janula, a karvezetőnk nagyon szigorú volt - hiszen Görögországban vagyunk, és a legjobbat kell bemutatnunk, mondta -, de jobbról az Akro- polisz látványa, balról a Likavittosz csúcsa a próbát hangulatossá és jókedvűvé tette. Az idó csodálatos volt, szinte nyárias. Mai programunk az Új Akropolisz Múzeum megtekintése, melynek már az épülete is lenyűgöző. Areti idegenvezetésével, érdekes magyarázataival körbejártuk a kincseket, megnéztük 10. éves szülinap Athénban a Parthenon történetét bemutató kisfilmet. Nagyon tetszett a legfelső szinten bemutatott, a Parthenont körülölelő 96 fríz modellezése a feltételezett mitológiai történetekkel (sajnos néhánynak nem ismert a tartalma). Az üvegfalakkal bontott épületből páratlan kilátás nyílt a városra. Délután sétáltunk a városban, megnéztük a magyar emléket is idéző Márványstadiont, kicsit pihentünk a Városi parkban, majd a Parlamentet érintve a híres Szintagma térről visszamentünk a szállodába. Ezután ismét próba, majd néhányan vállalkozó kedvűek útra keltünk a Monasztiraki teret és a Plakát érintve az Akropoliszra. Elena a legrövidebb úton (sötét, zegzugos, tele veszélyes gyanús alakkal) vitt fel a csúcsra, az Areosz Pagosz sziklánál megpihentünk, miután néhányunk- nak halálfélelme volt a csúszós sziklákon. Másnap ismét sétára indultunk, kis templomokat fedeztünk fel, megcsodáltuk a belváros szép épületeit és természetesen nem hagytuk ki a piacot sem. Néhányan a Likavittoszra is felsétáltunk, a látvány kárpótolt a meredek utcák okozta erőfeszítésért. Szombat este utazásunk fő eseményére került sor,a Parnitha hegy alatti Thrakomakedonesz település nőnapi ünnepségére voltunk hivatalosak,ahol az ünnepi beszédek után görög és magyar népdalokkal arattunk nagy sikert. A helybeliek nagy szeretettel fogadtak, és őszintén meghatotta őket, hogy távol a szülőhazától is ápoljuk a görög hagyományokat. Közös vacsorán vettünk részt, igazi görög ízekkel, tánccal, beszélgetéssel. Vasárnap az Akropoliszra mentünk fel, mindannyian már jártunk ott, de az élmény újra megható volt. Itt készítettük kedvenc képünket, háttérben névadóinkkal, a Kariatidákkal. Este Neosz Kozmosz egyik kis tavernája várt minket egy igazi görög mulatságra nagyon jó zenével és tánccal. Csatlakoztak hozzánk régi barátok, sok emléket elevenítettünk fel, sok közös ismerőssel. A helyieket most is lenyűgözte a Kariatidák" profi éneke, tánca, sőt azt is be tudtuk mutatni, milyen az, mikor Dionü- szosz" poharából iszik Szép Heléna. A hosszú vasárnapi program után fáradtan de teli közös élményekkel búcsúztunk Athén városától. Reméljünk, hamarosan visszatérhetünk, újra együtt mint Kariatidák. Sárai Szabó Mária 7

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Μνήμες άγρυπνες μέσα από φωτογραφίες κθεση φωτογραφίας με τίτλο "Αμμόχωστος, μια ευρωπαϊκή πόλη φάντασμα και "Λάπηθος, των ονείρων Ε μας γη, της επιστροφής ελπίδα" διοργάνωσε η Κυπριακή Πρεσβεία στο ξενοδοχείο Kempinski τη Δευτέρα 4 Απριλίου. Την εκδήλωση άνοιξε με ομιλία του ο Κύπριος Πρέσβης κ. Βάσσος Τσιάμπερλαιν, και ακολούθησαν ομιλίες των δημάρχων Λαπήθου, κ. Άθου Ελευθερίου και Αμμόχωστου, κ. Αλέξη Γαλανού. Μέσα από την έκθεση μπορούσε κανείς να δει την ιστορία των δύο πόλεων, απ' τη μια την ακμή τους πριν το 74, τα σχολειά, τις εκκλησίες, τα μνημεία, και απ' την άλλη το ερήμωμά τους μετά την εισβολή στο βόρειο τμήμα του νησιού και τον εκδιωγμό των κατοίκων τους. Πόλεις που κάποτε έσφυζαν από ζωή με πλήθος πολιτιστικών και εμπορικών δραστηριοτήτων, πόλος έλξης τουριστών, ευημερούσες και αναπτυγμένες που πια μαραζώνουν έρημες 37 χρόνια τώρα.,.παρ'όλα αυτά, οι κάτοικοί τους, διασκορπισμένοι σε όλο το νησί αλλά και στον υπόλοιπο κόσμο, συνεχίζουν να εκλέγουν τους δημάρχους τους όλα αυτά τα χρόνια και ν'αγωνίζονται για δικαιοσύνη και ειρήνη. Κι όσο το κυπριακό πρόβλημα θα παραμένει άλυτο, τόσο η ελπίδα κι ο πόθος της επιστροφής θα συνεχίζει να ζει στις καρδιές τους. Βούλα Αυγουροπούλου 8

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Τα νέα μας / Híreink KÖZLEMÉNY T isztelt választó p o lg áro k, ho nfitársaim és képviselőtársaim! Szom orú tényt kell közölnöm. A m inap é rte sültem azokról a tényekről, am elyek a fő városi kisebbségi önkorm ányzatok g azd álkodását érintik. Úgy érzem, ezek m ár nem a valós feladatok m egoldásáról, hanem a politikai csatározásokról, valam int az anyagi forráselvonásokból fakadó elleh etetlen ítésrő l szól. Tradicionális nem zeti és egyházi ünnepi program jaink m egvalósítását nagy m értékben és súlyosan veszélyezteti az ilyen d rasztikus költségvetési m egszorítás. Még a m űködésre sem ju t elegendő forrás. Ezek az okok azután tovább generálják a közösségen belüli feszültség eket, m elyek később szem élyeskedésig fajulnak, ezek a viták nem az egységet, hanem a m egosztottságot gerjesztik. M éltatlan eljárás a kisebbségekkel szem ben, ezért nem kívánok m ondvacsinált kapitány lenni egy olyan hajón, am ely száraz dokkra van ítélve. Ilyen és hasonló közlem ényekkel szem besülve Don Quijote szélm alom harcának tekintem a jelenlegi helyzetet. Lelki vívódásom eredm ényeként arra az elhatározásra jutottam, hogy döntésem et m eghozzam. Ezennel tudatom Ö nökkel és a te s tület tagjaival, a mai nappal a Fővárosi Görög Önkorm ányzatban betöltött elnöki és képviselői tisztségem ről lem ondok. Hitem és rem ényem tudatában továbbra is a görög kisebbségi önkorm án yzat közrem ű ködője m aradok, a görög kultúra, identitás, hagyom ányőrzés, nyelvoktatás m egőrzésében a tőlem telhető m axim ális odaadással tevékenykedem. Bizalm ukat és m egértésüket köszönöm. Budapest, 2011. február 21. Gabranis Georgios ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ Αξιότιμοι Εκλογείς, Συμπατριώτες και Εκπρόσωποι, Πρέπει να σας ανακοινώσω ένα δυσάρεστο γεγονός. Σήμερα ενημερώ θηκα για τα σ το ι χεία, που αφορούν την διαχείριση των οικονομικών των μειονοτικών αυτοδιοικήσεων της Βουδαπέστης. Νομίζω ότι αυτά δεν αναφέρονται στη λύση των πραγματικών προβλημάτων, αλλά σε πολιτικές διαμάχες και στο να κάνουν αδύνατη τη λειτουργία τους με αφ αίρεση της χρηματοδότησης. Αυτός ο δραστικός δημοσιονομικός περιορισμός θέτει σε σοβαρό κίνδυνο την πραγματοποίηση των π αραδοσιακών εθνικών και εκκλησιαστικών γιορτών μας. Τα χρήματα δεν φτάνουν ούτε για να λειτουργήσουμε. Αυτοί οι λόγοι εξακολουθούν να παράγουν τις εντάσεις μέσα στην κοινότητα, οι οποίες εξελίσσονται σε προσωπικές διαμάχες, και αυτές δεν υποστηρίζουν την ενότητα, αντιθέτως δημιουργούν χάσμα. Είναι ανάξια διαδικασία εναντίον των μειονοτήτων, γι' αυτό δεν θέλω να είμαι χαλκευμένος καπετάνιος σ' ένα πλοίο που καταδικάστηκε να αράξει σε ξερή αποβάθρα. Αντιμετω πίζοντας τέτοιες και παρόμοιες συνθήκες, η σημερινή κατάσταση μοιάζει με του αγώνα του Δον Κιχώτη με τους ανεμόμυλους. Ως αποτέλεσμα των ψυχικών μου αγώνων πήρα την απόφασή μου. Ενημερώνω εσάς και το Σώμα της Αυτοδιοίκησης ότι παραιτούμαι από τη θέση μου ως πρόεδρος και εκπρόσω πος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης. Έχοντας επίγνωση της πίστης και της ελπίδας μου, θα παραμείυω συμμέτοχος της ελληνικής μειονοτικής αυτοδιοίκησης, και θα δρω με όσο το δυνατόν μεγαλύτερη αφοσίωση για την διατήρηση του πολιτισμού, της ταυτότητας, των παραδόσεων και της εκμάθησης της ελληνικής γλώσσας. Ευχαριστώ για την κατανόηση και την εμπ ι στοσύνη σας. Βουδαπέστη, 21 Φεβρουάριου 2011 Γεώργιος Γαμπράυης 9

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Τα νέα μας / Híreink Megjelent a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázati felhívása A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet a 2011/2012. tanévre szóló Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj elnyerésére. A nemzetiségi fiatalok felsőfokú továbbtanulásának elősegítésére hivatott ösztöndíjat dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter alapította 2011 márciusában. A tanulmányi ösztöndíjban kizárólag az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák nemzetiségi diákjai részesülhetnek. A kiváló képességű diákok ösztöndíjprogramjában érintett 16 kisebbségi középiskola névjegyzékét a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról szóló 11/2011. (III. 28.) KIM rendelet tartalmazza. Az ösztöndíjpályázaton az a legalább jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diák vehet részt, aki jelenleg a nemzetiségi középiskola utolsó 2 évfolyamát megelőző évfolyamon tanul. Az ösztöndíj odaítéléséhez az iskola ajánlása is szükséges, a pályázatot közösen kell előterjeszteniük. Az érintett iskolák legfeljebb 2 diákjuk támogatására tehetnek javaslatot. A 2011/2012-es tanévben nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjban középiskolánként 1-1 tanuló részesülhet. Az ösztöndíj mértéke havi 60 ezer Ft. Az elnyert ösztöndíj a középiskola 2 utolsó tanévére szól. A pályázati kérelmeknek 2011. május 15-éig kell beérkezniük a KIM Nemzetiségi Kapcsolatok Főosztálya levelezési címére (1357 Budapest Pf. 2.). A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázaton való részvétel feltételeiről részletes leírást találnak az itt közzétett Pályázati felhívásban. Budapest, 2011. április 14. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóközleménye Beloiannisz! közoktatásáért közalapítvány Adószáma: 18501472-1-07 Προς όλους τους ενδιαφερομένους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων Σας ενημερώνουμε ότι η εφημερίδα μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση.στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση της εφημερίδας: ellinismos@ hotmail.com. Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας! - Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας. - Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) - Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους της εφημερίδας μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου. Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη της εφημερίδας κλείνει στις 10 του μηνάς. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιεχόμενό του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Η Συντακτική Επιτροπή της εφημερίδας ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ Minden az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejzi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni. Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága 10

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Οι ρίζες μας Οι βετεράνοι μας Θω μάς Κουτούλας - για τους αγώνες μας είμαι περήφανος - (Θέλοντας να επανορθώσουμε, δημοσιεύουμε ξανά το άρθρο για τον κ.κουτούλα μαζί με τις φωτογραφίες που δεν μπήκαν στο προηγούμενο τεύχος και με πιο ευανάγνωστα γράμματα) Συνεχίζοντας τη δημοσίευση αφηγήσεων αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης και του ΔΣΕ, σ' αυτό το τεύχος σας παρουσιάζουμε τον συμπατριώτη μας αγωνιστή Θωμά Κουτούλα που ζει στη Βουδαπέστη. Στη συνάντησή μας που είχαμε στο σπίτι του στο 7ο διαμέρισμα,χωρίς πολλές περιστροφές μπήκαμε αμέσως στο θέμα: - Αγαπητέ σύντροφε Θωμά, θα θέλαμε να αναφερθείς συνοπτικά στα σημαντικά γεγονότα της ζωής σου, στους αγώνες για την πατρίδα και το λαό μας. Ονομάζομαι Θωμάς Κουτούλας, του Κωνσταντίνου και της Αθηνάς. Γεννήθηκα το 1929 στη Νιγρίτα Σερρών και κατάγομαι από αγροτική οικογένεια καπνοπαραγωγών. Ήμασταν οκτώ αδέρφια,έξι αγόρια και δυο κορίτσια, εγώ ήμουν ο έκτος κατά σειρά. Στη Νιγρίτα τελείωσα το δημοτικό σχολείο. Μετά δούλεψα κι εγώ σκληρά βοηθώντας τους γονείς μου στις καπνοπαραγωγικές δουλειές για την επιβίωση της πολυπληθούς μας οικογένειας. Η ζωή μας, όπως όλων των αγροτών έτσι κι η δική μας, κυλούσε ήσυχα, με τις χαρές και τις λύπες, με τα καθημερινά προβλήματα που αντιμετωπίζαμε, ώσπου ήρθε η κατοχή της πατρίδας μας από τους χιτλεροφασίστες, Ιταλούς και Βούλγαρους.Την περιοχή μας κατείχαν οι Βούλγαροι οι οποίοι προξένησαν πολλά δεινά στον τόπο μας. Ο λαός μας αντιστάθηκε στους ξένους κατακτητές οργανώνοντας την Εθνική μας Αντίσταση με πρωτοπόρους το ΕΑΜ-ΕΛΑΣ-ΕΠΟΝ-ΚΚΕ σε συνεργασία και με άλλες προοδευτικές δυνάμεις και προσωπικότητες της χώρας μας. Σ'αυτόν τον ηρωικό αγώνα πήρε δραστήρια μέρος και η οικογένειά μας. Τρία αδέρφια μου πολέμησαν με το όπλο στο χέρι τους ξένους κατακτητές από τις γραμμές του θρυλικού ΕΛΑΣ(Ελληνικός Λαϊκός Απελευθερωτικός Στρατός). Οι δυο αδερφές μου ήταν οργανωμένες στην ΕΠΟΝ και 'γω πρώτα συμμετείχα στην οργάνωση Αετόπουλα και στη συνέχεια στην ΕΠΟΝ. Εξάλου η οικογένειά μας είχε παράδοση στους αγώνες εναντίον των ξένων κατακτητών. Ο πατέρας μας ήταν αναγνωρισμένος μακεδονομάχος από την πολιτεία, έχοντας και ορισμένα προνόμια: του χορηγούσαν μόνιμο μισθό και του παραχώρησαν περισσότερα χωράφια απ' ότι σε άλλους αγρότες όταν έγινε η κατανομή της γης. Μετά τη συμφωνία της Βάρκιζας, το Φλεβάρη του 1945, η δεξιά αντιδραστική κυβέρνηση όχι μόνο δεν αναγνώρισε τους αγώνες και τις θυσίες που προσφέραμε για τη λευτεριά της πατρίδας μας, αλλά αντιθέτως εξαπόλυσε τη μεγαλύτερη τρομοκρατία με άγριους διωγμούς εναντίου μας. Για να εκδικηθούν την οικογένειά μας, έκοψαν τον μισθό του πατέρα μας και μας προκάλεσαυ μεγάλες οικονομικές δυσκολίες. Είναι γνωστές οι αιτίες που προκάλεσαυ το εμφύλιο σπαραγμό. Εμένα, μαζί με άλλους επουίτες μας συνέλαβαυ και μας μετέφεραυ στο τμήμα μεταγωγών στις Σέρρες,ενώ μας προόριζαν για εξορία στη Φολέγανδρο. Τελικά μας έδωσαν αμυηστεία και επιστρέψαμε στα σπίτια μας, με διαταγή να παρουσιαζόμαστε καθημερινά στο αστυνομικό τμήμα Νιγρίτας όπου δεχόμασταυ συνεχώς πολλές προσβολές κι εξευτελισμούς. Έτσι αναγκάστηκα να καταταχτώ κι εγώ το 1947 στα τμήματα του ΔΣΕ που δρούσαν στην περιοχή μας, με αρχηγό τον Βαγγέλη Διπλαράκο. Πήρα μέρος σε πολλές μάχες με του αντίπαλο Εθνικό Στρατό. Σε μια μάχη που εμπλακήκαμε στην Αριδέα Χαλκιδικής το φθινόπωρο του 1948, τραυματίστηκα βαριά στο δεξί χέρι και πόδι από θραύσματα χειροβομβίδας, τα οποία μου προξένησαν βαριά αναπηρία. Με μετέφεραν στην πρώην Γιουγκοσλαβία για 11

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Οι ρίζες μας θεραπεία και το Νοέμβρη του 1948 ήρθα στην Ουγγαρία για περετέρω θεραπεία. Εδώ με εγχείρησε ο φημισμένος Ούγγρος χειρούργος Zoltán László. Δυστυχώς έμεινα σε μεγάλο βαθμό ανάπηρος. Πάντως γλίτωσα τον ακρωτηριασμό του ποδιού μου, όπως είχαν διαγνώσει οι γιατροί στα Σκόπια. Πολλοί Έλληνες μαχητές του ΔΣΕ χρωστάνε τη ζωή τους σ' αυτόν τον μεγάλο επιστήμονα γιατρό, τον άνθρωπο που αγαπούσε ιδιαίτερα τους Έλληνες πολιτικούς πρόσφυγες και προπαντός τους ανάπηρους. Δυστυχώς πάνε αρκετά χρόνια που έφυγε απ' τη ζωή, εμείς όμως δεν πρόκειται ποτέ να τον ξεχάσουμε. - Αγαπητέ Θωμά, είναι πολλές οι θυσίες οι δικές σου και της οικογένειας σου που προσφέρατε για την πατρίδα και τον λαό μας. Εδώ στην Ουγγαρία που πήρες πολιτικό άσυλο, πώς έζησες όλα αυτά τα χρόνια; Όπως όλοι οι συμπατριώτες πολιτικοί πρόσφυγες, έτσι κι εγώ. Είναι γνωστή η ηθική και υλική αλληλεγγύη του ουγγρικού κράτους και του λαού απέναντι μας. Μετά την αποθεραπεία των τραυμάτων μου, για ένα διάστημα δούλεψα ως ελεύθερος επαγγελματίας, μετά με στείλαν σε επαγγελματική τεχνική σχολή όπου έμαθα την τέχνη του τορναδόρου. Τελείωσα το ετήσιο προπαρασκευαστικό σχολείο στο Σέγκεντ και εισάχθηκα στο Πολυτεχνείο Βουδαπέστης στον κλάδο της μηχανολογίας. Μετά από τρία χρόνια, για διάφορους λόγους, αναγκάστηκα να διακόψω τις πολυτεχνικές σπουδές μου, όμως συνέχισα στη Σχολή Μηχανουργίας απ' όπου και πήρα το δίπλωμά μου. Αργότερα με τοποθέτησαν υπεύθυνο σ'εμπορική επιχείρηση αυτοκινήτων όπου εργάστηκα ως την συνταξιοδότησή μου. Το 1966 παντρεύτηκα με την ουγγαρέζα Έρζιμπετ Τσίκι και μαζί αποκτήσαμε τον γιό μας, Κώστα. Ο Κώστας δημιούργησε δική του οικογένεια και μας χάρισε ένα χαριτωμένο εγγονάκι, την Αθηνούλα. Δυστυχώς η σύζυγός μου πέθανε νέα το 1971, κι από τότε, 40 χρόνια τώρα, ζώ μόνος μου. Όμως με βοηθάνε ο γιός μου και η εγγονή μου. Τώρα που γέρασα και οι αρρώστιες πολλαπλασιάστηκαν, όλο και πιο δύσκολα περνάει ο χρόνος, ήδη είμαι 82 χρονών. Πάντως δεν το βάζω κάτω, αγωνίζομαι για την προσωπική και οικογενειακή ζωή, δεν πρόκειται να γίνω μοιρολάτρης, δεν απογοητεύομαι. Η ζωή προχωράει, οικονομικό πρόβλημα ευτυχώς δεν έχω. Ένα διάστημα, όταν ήμουν νεότερος, πρόσφερα κι εγώ τις υπηρεσίες μου στην οργάνωση, στις κοινωνικές δουλειές. Τώρα πλέον πέρασαν τα χρόνια, τη σκυτάλη των αγώνων την παραδίδουμε στις νέες γενιές. - Μ ια στερεότυπη ερώτηση: Εαν τώρα άρχιζε η ζωή σου τι θα έκανες καλύτερα; - Εαν και τώρα οι περιστάσεις ήταν οι ίδιες, τα ίδια θα 'κανα και θα 'μουν πιο ενεργητικός, πιο δραστήριος. Για τους δικούς μου αγώνες και της οικογένειάς μας αισθάνομαι περήφανος. - Τι θα συμβούλευες τις νέες γενιές, τους απογόνους μας; -Ν α μην ξεχνάν τις ρίζες τους, τους αγώνες και τις θυσίες των γονιών και των παππούδων τους για τη λευτεριά, την ανεξαρτησία και τη δημοκρατία της πατρίδας μας. Να είναι περήφανοι που είναι απόγονοί τους. - Αγαπητέ σ. Θωμά σ'ευχαριστώ για την κουβέντα μας! Εκ μέρους των αναγνωστών της εφημερίδας Ελληνισμός, σου ευχόμαστε καλή υγεία, ευτυχισμένη ζωή και μεγάλο κουράγιο. - Κι εγώ σας ευχαριστώ! 12

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Φόρος τιμής ΚΟΝΤΟΣ ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ Πέθανε στην Ουγγαρία και κηδεύτηκε στο χωριό Μπελογιάννης στις 25 Φλεβάρη 2011, ο καθηγητής ρωσικής φιλολογίας και μαθηματικών, Κόντος Παναγιώτης, όπου ζούσε με την οικογένειά του, πολιτικός πρόσφυγας. Γεννήθηκε το 1932 στο χωριό Μονόπυλο Καστοριάς. Το 1947 μαζί με πολλούς συγχωριανούς του κατέφυγε στην Αλβανία για να σωθεί από τους βομβαρδισμούς. Το καλοκαίρι του 1948, παρακολούθησε το παιδαγωγικό φροντιστήριο, που οργάνωσε η ΕΒΟΠ, στην πόλη Σκόδρα της Αλβανίας. Το Δεκέμβρη του ίδιου χρόνου, μαζί με ομάδα παιδιών πέρασε στην Ουγγαρία, όπου συνέχισε να εργάζεται, ως ανειδίκευτος εργάτης, στους παιδικούς σταθμούς των προσφυγόπουλων και τα καλοκαίρια να παρακολουθεί τα μαθήματα των παιδαγωγικών φροντιστηρίων της ΕΒΟΠ. Το 1953, μετά από επιτυχείς εξετάσεις στην ύλη του 4ετούς ουγγρικού διδασκαλείου, πήρε το δίπλωμα του δασκάλου και την ίδια χρονιά άρχισε να σπουδάζει στην Ανώτατη Παιδαγωγική Ακαδημία της Βουδαπέστης, απ' όπου πήρε το πτυχίο του καθηγητή της ρωσικής γλώσσας και φιλολογίας. Το 1963 πήρε πτυχίο μαθηματικών απ' την Ανωτέρα Παιδαγωγική Ακαδημία του Πετς, παρακολουθώντας σπουδές με αλληλογραφία. Απ' το 1958 εργάστηκε ως καθηγητής στο δημοτικό σχολείο του χωριού Μπελογιάννης. Επί 40 χρόνια ο Παναγιώτης δίδαξε στα ελληνόπουλα του χωριού ελληνικά, ρωσικά, μαθηματικά. Για το διαδακτικό και παιδαγωγικό του έργο τιμήθηκε από το υπουργείο Παιδείας της ΛΔ της Ουγγαρίας με αρκετές διακρίσεις. Οι εκατοντάδες μαθητές του θα τον θυμούνται για πάντα. Στη μνήμη του, ο Χρήστος και η Γλυκερία Τσιντζιλώνη προσφέρουν 50 ευρώ στην ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ, 50 ευρώ στον Ριζοσπάστη και 50 ευρώ στο σχολείο του χωριού Μπελογιάννης, όπου ήταν δάσκαλος ο Κόντος. Έθιμα Τα «Λ αζαρικά» Το Σάββατο του Λαζάρου είναι μια από τις πιο σημαντικές ημέρες της Ορθοδοξίας, αφού σηματοδοτεί αφενός το θάνατο και αφετέρου τη ζωή. Είναι το τελευταίο και το μεγαλύτερο θαύμα του Χριστού, αφού ανέστησε τον νεκρό για τέσσερις ημέρες Λάζαρο, λέγοντας τη γνωστή σε όλους μας φράση «Λάζαρε, δεύρο έξω». Στις ημέρες μας, εκατοντάδες χρόνια μετά το θαύμα του Λαζάρου, αν και πολλά έθιμα εορτασμού έχουν χαθεί μέσα στο χρόνο, υπάρχουν κάποιοι τόποι στην Ελλάδα που κρατούν γερά τις παραδόσεις τους τις οποίες περνάνε από γενιά σε γενιά. Τα έθιμα σχετικά με την Ανάσταση του Λαζάρου λέγονται «λαζαρικά» και από τόπο σε τόπο έχουν πολλές παραλλαγές. Στερεά Ελλάδα, Θεσσαλία, Μακεδονία και Θράκη Στη Στερεά Ελλάδα, τη Θεσσαλία, τη Μακεδονία και τη Θράκη υπάρχει το έθιμο «Λαζαρίνες» ή «Λαζαρίτσες», όπου συμμετείχαν αποκλειστικά κορίτσια, πηγαίνοντας από σπίτι σε σπίτι με καλάθια από λουλούδια και λέγοντας κάλαντα ειδικά για αυτή την ημέρα, βρίσκοντας με αυτόν τον τρόπο την ευκαιρία να γίνουν γνωστές ως υποψήφιες νύφες. Ρόδος, Ιαλυσός, Κρήτη και Ήπειρος Το Σάββατο του Λαζάρου στη Ρόδο και την Ιαλυσό, παρομοίως με τις «Λαζαρίνες», τα παιδιά γυρίζουν από πόρτα σε πόρτα και τραγουδούν τον Λάζαρο", συγκεντρώνοντας., χρήματα και αυγά για τους ιερείς. Το ίδιο συμβαίνει και στην Κρήτη, αλλά και στην Ήπειρο, όπου οι επισκέψεις συνοδεύονται από τον ήχο μεγαλοκούδουνων. Παλαιότερα, αυτή την ημέρα, κανένας γεωργός δεν πήγαινε στο χωράφι του να εργαστεί, γιατί όπως πίστευαν, ό,τι έπιαναν θα μαραινόταν. Επιτρεπόταν μόνο η συγκέντρωση ξερών κλαδιών για το άναμμα των φούρνων τη Μεγάλη Εβδομάδα για το ψήσιμο των κουλουριών. Την ημέρα αυτή επίσης, σε όλα τα σπίτια οι νοικοκυρές φτιάχνουν στριφτά κουλουράκια, «τα Λαζαράκια», συμβολίζοντας με τον τρόπο αυτό το σώμα του Λαζάρου που ήταν τυλιγμένο στο σάβανο. 13

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Όλος ο κόσμος μια Ελλάδα Görögök Szekszárdon és térségében Szekszárd és Decs közös határán egy érdekes görög vonatkozású földrajzi emlék őrzi a régi görögök emlékét: a Görögszó dűlő mint szőlőhegy a decsiek emlékezete szerint menedéket jelentett a Sárközbe zúduló árvizek elől. A gulyát még a XIX. században is a Görögszó magaslatára hajtották. Egy helyi népdal is megőrizte ennek emlékét: Hírős decsi Görögszóban van a hálótanyám". A helytörténészek szerint számos görög nem zetiségű, erős te stalkatú, szakállas, fekete vagy gesztenyebarna, göndör hajú kereskedő érkezett ide: a XVIII. századi adóösszeírások a görögöket graecus" névvel illették. A görög kereskedelmi karavánok egyik kiindulási központja a nyugat-m akedóniai Kozáni város volt. A görög kereskedők kom oly veszélynek voltak kitéve: egy XVII. század végéről való adat szerint Szekszárd határában, a Sim ontorn yára vezető út m ellett, Szentgálpuszta és Harc falu között kifosztottak és megöltek egy görög kereskedőt: egy ideig egy kőrisfa állt fejfaként sírja mellett. Szekszárd környékén a görögök hitelt is nyújtottak, pénzkölcsönnel is foglalkoztak, és munkát is biztosítottak: egy forrás arról írt, hogy az oskolam ester" boldog, ha a görög pénzember" megbízza számadásainak elkészítésével. Fontos kereskedelem történeti és m űvelődéstörténeti adalék, hogy Moszchopoliszban 1746-ban olyan könyvet adtak ki, amely ajánlása szerint A M agyarországon élő kereskedők használatára" szolgált: e könyv kiadása mögött nyilvánvalóan komoly megrendelői görög kereske d ő réteg h ú zó d h ato tt. Moszchopolisz azért is különösen fontos, mert 1767 után lakói közül sokan M agyarországon kereskedtek, majd később, im m ár m eggazdagodva, visszatértek, és újból benépesítették szülővárosukat: görögországi házaikon hosszú időn keresztül a magyar építészeti stílus nyomai is megjelentek. Szent Miklós és Borbála templomában a XVIII. századi kegyes görög adom ányozókat m agyar népviseletben festették meg: ez igen érdekes néprajzi adalék a magyarországi görög kereskedelem tekintetében. A Duna mentén lévő Decs, Őcsény, Szekszárd görög kereskedői az 1708. május 12-én m egalakult kecskeméti görög kompániához csatlakoztak (a Dunaföldvár és Simontornya térségében élő görög kereskedők viszont külön szerveződtek: a dunaföldvári görög alapítású ortodox templom falánál ma is láthatók a XVIII. században elhunyt ottani görögök sírkövei). Az áruszállítások biztonsága érdekében többen szövetkezve karavánt alkottak, és fegyveres kíséretet biztosítva indultak távolsági kereskedelmi útjaikra. E térségben ismertek Szabó György és Szabó Mihály nevet viselő görögök: vélhetően foglalkozásuk miatti ragadványnévről lehet szó: vásározás volt a megélhetésük forrása. Egy balesetről is fönnmaradtak adatok: Hídvégről az andocsi búcsúvásárba menet a Tolna megyei Kánya falu melletti Andráspusztán a kereskedőkaraván két görög résztvevője, a Szabó testvérek, Mihály és György a puskájukkal véletlenül m egsebesítették egy somogyi kereskedő szolgáját. 1728-tól kezdve éltek itt végleg m egtelepedett görögök: eg yikük, Graecus" néven említve 10 forint bérleti díjat fizet és 3 kapás szőlőbirtoka is volt: ő Bátaszéken kereskedett (10 forintra taksált nyereséggel, amit kiegészített a szőlőbirtokának jövedelm e is). Egy másik görögöt Simontornyán vették számba: ekkor azt is rögzítették, hogy évi 30 forintjövedelm e szárm azott a földesúri jo g o sítványok bérletéből. A görögök közül 1738-ban Mókus György és Karácsony Ignác, 1752- ben pedig a Törökország és Bécs közötti kereskedő Horváth József tevékenységéről m aradtak fönn adatok. 1755. április 28-án a vármegye közgyűlési jeg yzőkön yvében megörökítették a szekszárdi apátsági uradalom házában lakó Agora M ihály görög kereskedő halálát. (A görög Agora-család Tokajban és Pesten is jelen volt.) A szekszárdi vásárlók szívesen látták az ideérkező görögöket, akik itt nem term elt élelm iszereket, iparcikkeket, déligyüm ölcsöket, illatszereket, mandulát, mazsolát, citromot, kávét, narancsot, datolyát, fügét, rózsaolajat, törökmogyorót, rizst, tömjént, szappant, dohányt, szőnyeget, gyapjú- és selyem szövetet, kordovánt, karm azsint, és szattyánbőrt árultak (ez utóbbi két cikk árát a vármegye szabályozta). A XV III. század első felében kiadott árszabásokban a kereskedőkre vonatkozó szakaszok cím szava igen érdekes m egnevezést tartalmaz: Boltos görögök limitatiója". 14

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα Az 1754. évi összeírás szerint az e térségben élő görögök (a dunaföldváriak kivételével) a kecskeméti kom pániához tartoztak. Az országos összesítésben Tolna vármegyében 5 görög kereskedő, 1 társkereskedő és 2 legény volt rögzítve: a kecskeméti kompániához tartozott Öcsényben Georgius Mlchael" (100 forint értékű áruval kereskedett, társat nem tartott) és Decsen Joannes Anastasius Görögh" (1-1 társsal és legénnyel vitte boltját: mintegy 160 forint értékű árukészlete volt). Egy másik görögnek is volt ugyanitt egy boltja: ő 100 forint értékű árukészlettel kereskedett. A görög kereskedői sorközösség m egnyilvánulási szervezeti fo r mája volt a kereskedőkompánia: m egegyeztünk és kompániát alakítottunk jóra-ro sszra, hogy elő ször Is egyeségben éljünk egym ással javunkra, és hogy útközben, bárhova megyünk, és eltörik egy szekér vagy - amitől Isten óvjon! - más bajban, ha valamelyikünk ott van és nem vár" (idézet a kecskeméti kompánia szabályzatából). Igazi sorsközösségre és együttműködésre utaló adat! A görög kereskedők titoknyelvként, üzleti nyelvként használták görög anyanyelvűket, melyet (a családi körön kívül) az általuk létrehozott görög iskolákban az ifjak is m egtanulhatták. Egymás között házasodtak, és ifjaik (a kölcsönösség jegyében) a görög rokoni nagycsalád több m agyarországi üzletében ta n u l hatták meg a kereskedelem fo rtélyait. Az első diaszpóra görög kereskedőinek fénykora a XVIII. század volt: a korabeli görög kereskedőpecsétek mindegyikén feltűnik a 4"-es szám, mely a 4%-os, vagyis tisztességes haszonnal végzett kereskedelm i tevékenységükre Υ ÖDÖN f 1929 KAR f 1944 K ISTVÁN f 1948 í#s ALFRÉD f 1955 PTOOPP SÁNDOR f 1964 GOMBOS SÁNDOR F1968 KOZMA ISTVÁN f 1970 TAKÁCS KÁROLY f 1976 KERESZTES LAJOS f 1978 AZ ELHUNYT I BAUER RUDOLF KABOS ENDRE GLYKAIS GYULA HALMAY ZOLTÁN KESERŰ ALAJOS CSORDÁS LAJOS HALASY GYULA CSÍK TIBOR HARANGI IMRE t 1932 f 1944 í 1948 f 1956 f 1965 f 1968 f 1970 f 1976 í 1979 * T '-r-w -r -'X τ i v * η λ τ V * 4QR3 Glykais Gyula kardvívó neve Az elhunyt magyar olimpiai bajnokok emlékére!" címet viselő síremléken a Farkasréti temetőben. utal. A fenti, egymást támogató görög kereskedői mentalitás volt ennek az üzletelési világnak a lényege, és ez tette lehetővé az alacsony, 4% -os haszonkulcs meglétét. A 4"-es szám a görög kompániák jelképe is volt, feltűnik a magyarországi görög kereskedőházak kapuinak zárókövén is. Szekszárd városa fontos görög vonatkozással is bír a XX. század első felének sportvilágából! A m agyarországi görög szárm a zású sportolók közül Glykais Gyula (Pom áz, 1893. április 9-1948. június 12., Cegléd) volt a legsikeresebb bajnok, aki a kardvívó csapattal kétszeres olimpiai aranyérmes lett. Glykais Gyula értékes tagja lett Am szterdam ban az olaszokkal szembeni döntőt megnyerő, és ekként olim piai bajnokságot nyert magyar kardcsapatnak. 1929 áprilisában egyéni Európa-bajnokságot nyert Nápolyban. 1932 augusztusában az olimpiai magyar kardcsapattal (Gerevich Aladár, Kabos Endre, Petschauer Attila, Jekelfalu ssy-pillér, Lichtnerkert társaságában) m egszerezte a csapatgyőzelm et Los A ngelesben. Összesen 14 alkalommal vett részt eredményesen a magyar kardválogatott mérkőzésein. A pomázi görög családból származó Glykais Gyula kétszeres olimpiai aranyérmes kardvívó neve is olvasható Az elhunyt magyar olim piai bajnokok em lékére!" címet viselő síremléken a Farkasréti temetőben. Nyughelye Szekszárdon található. Források: K. Balog János: Szekszárd város történeti monográfiája I. Szekszárd. A késel feudalizm us korában (1686-1847). A városépítés a nagy tűzvészig. Szilágyi M ihály: A z újratelepülő Tolna m egye (1710-1720). In.: Tanulmányok Tolna m egye tö rténetéből. 10. Szekszárd, 1983. Scheftsik György dr.: Jász-Nagy- kun-szolnok vármegye m últja és jelene. Pécs, 1935. W alter Um m inger: A sport krón i kája Bp., 1992. 15

Ελλ η νισ μ ό ς Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλή νω ν Ουγγαρίας Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα 21 21 fő, ennyien alkotják a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának testületét. 21 ember, akik a kisebbségi önkormányzati választások eredményeképpen a hazai görögség képviselőiként a magyarországi görögséget érintő legfontosabb kérdésekben döntenek. 21 görög képviselő, akiket nem ismer feltétlenül mindenki, akik nevének említése hallatán valakinek csak az arca rémlik, megint másnak viszont a családneve cseng ismerősen... Most induló sorozatomban minden hónapban egy-egy kollegámmal beszélgetek, azzal a céllal, hogy a kedves Olvasók megismerkedhessenek vele közelebbről, megismerjék a gondolatait, céljait, valamint azt a munkát, amit közvetlen környezetében, illetve az országos testület tagjaként végez. Első beszélgetőtársam Németh Barbara, a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője. - Elsőként, kérlek, mesélj magadról, hogy azok, akik még nem ismernek Téged, egy kicsit közelebb kerülhessenek hozzád! A nevem Németh Barbara Erzsébet, Százhalombattán élek a párommal és két gyönyörű gyermekemmel. A fiam, Alex 10. osztályos, a lányom Niké, 9. osztályos tanulók, mindketten Budapesten tanulnak, de emellett a százhalombattai görög iskola lelkes tanulói is. - Szerencsés embernek mondhatom magam, mert valóban úgy élem az életem, ahogy szeretném, és olyan dolgokkal foglalkozom, amit imádok csinálni. - Mi a civil" foglalkozásod? - Van egy Babaklubom a városban, idestova 18 éve, de nemcsak az apróságokkal, hanem az anyukáikkal is foglalkozom, akiknek igyekszem mindig a legjobb tudásom szerint segíteni. Véleményem szerint rohanó világunkban az anyaság az egyik legnehezebb szakma", hiszen mindenkinek meg kell felelniük, nemcsak a saját életükben, de a társadalomban és a munkahelyen egyaránt. Imádom a gyerekeket, nagyon szeretek velük lenni. A többi időmet pedig igyekszem megosztani a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a családom között. - Honnan erednek a görög gyökereid, és hogyan tudtad megélni a görögséged gyerekként? - Édesanyám, Ktenidu Eleni, görög származású, gyermekéveim nagy részét pedig voltam olyan szerencsés, hogy Beloianniszban tölthettem. Ezt az időszakot életem legszebb éveiként tartom számon; olyan közegből érkeztem Százhalombattára, amit nem sok ember mondhat el, hiszen úgy éltünk a faluban, mint egy nagy család. Emlékszem, mikor iskolába indulva végigmentünk a falun a húgommal, mindig ért valami pozitív élmény: volt, hogy kekszet, sütit kaptunk, de jó szó mindig akadt. - Meddig éltetek a faluban? - 10 éves voltam, mikor Százhalombattára költöztünk, ahol nem volt egyszerű a beilleszkedés. Éles váltás volt ez a hely a faluhoz képest, más, és akkor még idegen. - Mire emlékszel még a Beloianniszban töltött évekből? - Nagyon szívesen emlékszem vissza a görög ünnepekre, illetve a görög tanárnőre, akinek a görög nyelvtudásom alapjait köszönhetem. Amikre még nagyon jó szívvel gondolok viszsza, azok az iskola utáni programok, amikor mi, fiatalok összegyűltünk a falu főterén, beszélgettünk, játszottunk, az idősebb generáció pedig körbeült minket és mesélt nekünk. Ezeket az értékeket szeretném átadni a gyerekeimnek is. - Százhalombattán 2006-ban alakult meg először a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, így ez a második ciklusotok. Milyenek voltak a kezdetek? Minden kezdet nehéz, ahogy mondani szokták, a mi indulásunk sem volt zökkenőmentes, hiszen mi már 2002-ben is szerettük volna, ha megszületik a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat, de akkor a kisebbségi választásokkal kapcsolatos határidőkről sajnos lecsúsztunk. Kezdetben - bevallom - megijesztett az a nagy munka, amivel egy kisebbségi önkormányzat létrehozása jár, de sok helyről kaptunk segítséget. - Van-e változás a testület összetételében 2010-től? -Igen, sajnos van, hiszen a jogszabályok értelmében a települési kisebbségi önkormányzatok már csak 4 taggal dolgozhatnak tovább 5 helyett, így a mi önkormányzatunk is kisebb lett egy fővel: Kosztandinidisz Hrisztosz képviselőtársunk nem dolgozik már velünk, de természetesen továbbra is tartjuk a kapcsolatot. - Ha összegezni kéne az elmúlt négy évet, mit mondanál? Teljesültek-e az álmaitok, terveitek, amiket 2006-ban tűztetek ki magatok elé? - Panaszra szerencsére nincsen okunk, hiszen amit szerettünk volna, majdnem mindent sikeresen megvalósítottunk. Kivéve egy dolgot: a testvérvárosi kapcsolatunk kialakítását, de ami késik, nem múlik, az induláshoz szükséges lépéseket már megtettük. Szerencsére nagyon szeretnek minket a városban, nagyon sok segítséget kapunk. - Melyek voltak a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat 16

ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2011 ΕΤΟ Σ: 17 Όλος ο κόσμος... μια Ελλάδα elmúlt ciklusának legszebb pillanatai? - A z első nemzetiségi napunkat, amit a szerbekkel és a horvátokkal együtt tartottunk, mindenképpen kiemelném, hiszen ez volt az első rendezvényünk. Amire nagyon büszke vagyok, az a nemzetiségi Ki mit tud? verseny, amit tánc kategóriában a százhalombattai görög gyerekek nyertek meg. Nagyon büszke vagyok rájuk, óriási szeretettel és boldogsággal tölt el a sikerük, hiszen ez visszaigazolás számunkra is, hogy van értelme a munkánknak. Ugyanilyen csodálatos pillanat volt az is, mikor Százhalombatta városa kifejezte a görögök iránt érzett szolidaritását azáltal, hogy 2007-ben egymillió forintot adott a görögországi tűzvész áldozatainak. - Meséltél arról, mennyire fontosak Neked a gyerekek, a görög gyerekekről nem is beszélve. Hány diák tanul jelenleg Százhalombattán? -Jelenleg 16-17 diák tanul görögül a városban. Sajnos kicsit megcsappant a számuk, mert az általános iskola befejezése után a legtöbbjük Budapesten folytatta a tanulmányait, és mivel későn érnek haza, nem tudnak mindig részt venni a görögórákon, de igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy áthidaljuk ezt a problémát. - Mik a céljaitok a következő négy évre? - Szeretném, ha befejeződnének a testvérváros-jelöltünkkel, Nauszával kapcsolatos tárgyalások. Terveink között szerepel, hogy vendégül látunk egy történészt Nauszából, aki mesél majd nekünk a pondosziak életéről. Szeretnénk azt is, ha Százhalombatta adhatna otthont a közép-magyarországi görögök következő regionális tanácskozásának. Emellett igyekszünk minél több olyan programot megvalósítani, ami eddig is nagy sikernek örvendett. Szeretnénk új programként családi napot tartani, ez az egyik százhalombattai honfitársunk, Zumbulisz Janisz ötlete. Ez valójában azt takarja, hogy összegyűlünk a Csónakházban, mi, százhalombattai görögök, főzünk, beszélgetünk, megvitatjuk a felmerülő ötleteket, terveket. A 2010-11-es év azonban nemcsak a kisebbségi önkormányzatok tagságában hozott változást, hanem az anyagiak terén is. Milyen hatással van a 2011-es költségvetési megszorítás a Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzatra? Mindenféleképpen meg kell szorítanunk a nadrágszíjat, a kevesebb pénz esetünkben sajnos kevesebb rendezvényt jelent. Törekszünk arra, hogy megtartsunk minél több olyan programot, amit eddig is megszerveztünk, de ez nem könnyű. Ennek érdekében fel kellett állítanunk egy sorrendet, ahol első helyen szerepel a nemzetiségi napunk, valamint a gyerekek görögországi táboroztatása. Azzal próbáljuk motiválni a gyerekek görögórai aktivitását, az azokon való részvételét, hogy görögországi nyári táborban lehetővé tesszük számukra az elsajátított görögtudás gyakorlati kamatoztatását. - Hova készültök idén? - Idén Sztavroszba szeretnénk menni - igyekszünk úgy megszervezni ezeket az utakat, hogy a gyerekek minél több görög tájat megismerhessenek. Szeretnénk a tanárnőnket is magunkkal vinni, hiszen ezeknek a táboroknak nem titkolt célja, hogy a gyerekeink ott is tanuljanak görögül, nem csupán a szórakozásé a főszerep. - A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselőjeként tagja vagy a Kulturális Bizottságnak és az Oktatási Bizottságnak is. Miért tartottad fontosnak,hogy pont ezen Bizottságok munkájában vegyél részt? - Azért tartom ezt szükségesnek, mert számomra elsődleges a fiatalság, hiszen ha velük nem foglalkozunk, nincs értelme a mi munkánknak sem. A fiatalokat mindenképpen össze kell fogni, hogy biztosítsuk az utánpótlást. Ennek az egyik legfontosabb eszköze az oktatás, hogy megtanuljanak görögül, és a mi feladatunk pedig az, hogy minden segítséget megadjunk nekik ehhez, hagyjuk,hogy próbálkozzanak, meg merjenek szólalni. A görög kultúra ápolása pedig a másik fontos feladat, hiszen a hagyományainkat őriznünk kell. - Melyek azok az értékek, amelyeket fontosnak tartasz a munkád során? - Úgy gondolom, hogy ezek az értékek mi magunk vagyunk, és ami bennünk rejlik, a kultúránktól, nyelvünktől kezdve minden, amit a szüléink, nagyszüleink ránk hagytak, és tovább szeretnénk vinni. Véleményem szerint nincs különbség görög és görög között, nekünk egy dolgunk van, hogy a görögséget összetartsuk, így is éppen elég kevesen vagyunk. A lényeg az, hogy mindannyian egy helyről jövünk, egy a célunk. - Köszönöm, hogy beszélgettünk! a Névjegy: Németh Barbara Százhalombattai Görög Kisebbségi Önkormányzat nemethbarbara66@gmail.com 17