Magyarország Alaptörvénye. Θεμελιώδης Νόμος της Ουγγαρίας

Transcript

1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Θεμελιώδης Νόμος της Ουγγαρίας (25 Απριλίου 2011)

2 4 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

3 5 Θεμελιώδης Νόμος της Ουγγαρίας (25 Απριλίου 2011) Θεέ, ευλόγησε τους Ούγγρους ΕΘΝΙΚΟ ΠΙΣΤΕΥΩ ΕΜΕΙΣ, ΤΑ ΜΕΛΗ ΤΟΥ ΟΥΓΓΡΙΚΟΥ ΕΘΝΟΥΣ, στην ανατολή της νέας χιλιετίας, εμπνεόμενοι από αίσθημα ευθύνης απέναντι σε όλους τους Ούγγρους, διακηρύσσουμε τα ακόλουθα: Είμαστε υπερήφανοι που πριν από χίλια χρόνια ο βασιλέας μας Άγιος Στέφανος έθεσε στερεά τα θεμέλια του ουγγρικού κράτους και ενέταξε τη χώρα μας στη χριστιανική Ευρώπη. Είμαστε υπερήφανοι για τους προγόνους μας που αγωνίστηκαν για την επιβίωση, ελευθερία και ανεξαρτησία της χώρας μας. Είμαστε υπερήφανοι για τα εξαίρετα πνευματικά επιτεύγματα των Ούγγρων. Είμαστε υπερήφανοι που ο λαός μας υπερασπίστηκε ανά τους αιώνες μέσα από αγώνες την Ευρώπη και εμπλούτισε με το ταλέντο και την εργατικότητά του τις κοινές της αξίες. Αναγνωρίζουμε τον ρόλο του Χριστιανισμού στη διατήρηση του έθνους. Εκτιμούμε τις διάφορες θρησκευτικές παραδόσεις της χώρας μας. Υποσχόμαστε ότι θα διαφυλάσσουμε την πνευματική και ψυχική ενότητα του έθνους μας, το οποίο διασπάστηκε στις αναταραχές του αιώνα που μας πέρασε. Οι εθνότητες που ζούν μαζί μας αποτελούν μέρος της πολιτικής κοινότητας της Ουγγαρίας και παράγοντες συγκρότησης του Κράτους. Δεσμευόμαστε να καλλιεργούμε και να προστατεύουμε την κληρονομιά μας: τη μοναδική μας γλώσσα και τον ουγγρικό πολιτισμό, τη γλώσσα και τον πολιτισμό των εθνοτήτων της Ουγγαρίας και τον φυσικό και ανθρωπογενή πλούτο της λεκάνης των Καρπαθίων. Φέρουμε ευθύνη για τους απογόνους μας και διαφυλάσσουμε τις συνθήκες διαβίωσης για τις μέλλουσες γενεές κάνοντας συνετή χρήση των υλικών, πνευματικών και φυσικών πόρων. Πιστεύουμε ότι ο εθνικός πολιτισμός μας αποτελεί πολύτιμη συμβολή στην ποικιλομορφία της ευρωπαϊκής ενότητας. Σεβόμαστε την ελευθερία και τον πολιτισμό άλλων λαών, επιδιώκουμε συνεργασία με όλα τα έθνη του κόσμου. Πρεσβεύουμε ότι η αξιοπρέπεια του ανθρώπου αποτελεί τη βάση της ανθρώπινης ύπαρξης. Πρεσβεύουμε ότι η ατομική ελευθερία δεν μπορεί να ευδοκιμήσει παρά μόνο μέσα από τη σύμπραξη με τους άλλους. Πρεσβεύουμε ότι η οικογένεια και το έθνος αποτελούν τα βασικά πλαίσια της εθνικής μας συμβίωσης και οι θεμελιώδεις αξίες της συνοχής μας είναι η αφοσίωση, η πίστη και η αγάπη. Πρεσβεύουμε ότι η δύναμη της κοινότητας και η τιμή κάθε ανθρώπου βασίζεται στην εργασία, τη δημιουργία του ανθρώπινου πνεύματος.

4 6 Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

5 Πρεσβεύουμε ότι είναι καθήκον μας να στηρίζουμε τους στερημένους και τους απόρους. Πρεσβεύουμε ότι κοινός στόχος του πολίτη και της Πολιτείας είναι η ολοκλήρωση της ευημερίας, της ασφάλειας, της τάξης, της δικαιοσύνης και της ελευθερίας. Πρεσβεύουμε ότι κυριαρχία του λαού σημαίνει εξυπηρέτηση των πολιτών από την Πολιτεία και διαχείριση των υποθέσεών τους κατά τρόπο δίκαιο, χρηστό και αμερόληπτο. Σεβόμαστε τα επιτεύγματα του ιστορικού μας Συντάγματος και το Ιερό Στέμμα το οποίο ενσαρκώνει τη συνταγματική συνέχεια του κράτους της Ουγγαρίας και την ενότητα του έθνους. 7 Δεν αναγνωρίζουμε την αναστολή του ιστορικού μας Συντάγματος εξαιτίας ξένων κατοχών. Απορρίπτουμε την παραγραφή των απάνθρωπων εγκλημάτων που διαπράχθηκαν εις βάρος του ουγγρικού έθνους και των πολιτών επί κυριαρχίας εθνικοσοσιαλιστικών και κομμουνιστικών δικτατορικών καθεστώτων. Δεν αναγνωρίζουμε το κομμουνιστικό Σύνταγμα του 1949, διότι αποτέλεσε τη βάση για ένα τυραννικό καθεστώς, και ως εκ τούτου το κηρύσσουμε άκυρο. Συμφωνούμε με τους βουλευτές της πρώτης ελεύθερης Βουλής, οι οποίοι με το πρώτο ψήφισμά τους διακήρυξαν ότι η σημερινή ελευθερία μας είναι καρπός της Επανάστασης του Ως ημερομηνία αποκατάστασης της κρατικής αυτοδιάθεσης της χώρας μας, που είχε απολεσθεί την 19 η Μαρτίου 1944, ορίζουμε τη 2 α Μαΐου 1990, κατά την οποία συστάθηκε το πρώτο ελεύθερα εκλεγμένο σώμα λαϊκής αντιπροσώπευσης. Θεωρούμε ότι η ημερομηνία αυτή αποτελεί την απαρχή της νέας δημοκρατίας και συνταγματικής τάξης της χώρας μας. Πρεσβεύουμε ότι, μετά τον ηθικό κλονισμό του εικοστού αιώνα, είναι επιτακτική η ανάγκη για ψυχική και πνευματική ανανέωση. Πιστεύουμε σε ένα μέλλον που θα χαράξουμε όλοι μαζί, στο όραμα που εμπνέει τις νέες γενεές. Έχουμε την πεποίθηση ότι τα παιδιά και τα εγγόνια μας με το ταλέντο, την επιμονή και τη δύναμη της ψυχής τους θα κάνουν την Ουγγαρία να μεγαλουργήσει και πάλι. Ο Θεμελιώδης Νόμος αποτελεί το θεμέλιο της έννομης τάξης μας, συμβόλαιο τιμής μεταξύ των Ούγγρων του παρελθόντος, του παρόντος και του μέλλοντος. Ζωντανό πλαίσιο που εκφράζει τη θέληση του έθνους, ορίζει τον τρόπο με τον οποίο θέλουμε να βιώσουμε τη ζωή μας. Εμείς, οι πολίτες της Ουγγαρίας, δηλώνουμε έτοιμοι να εδραιώσουμε το πολίτευμα της χώρας μας στην εθνική συνεργασία.

6 8 ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

7 9 ΘΕΜΕΛΙΩΔΕΙΣ ΑΡΧΕΣ Άρθρο Α ΤΟ ΟΝΟΜΑ της πατρίδας μας είναι Ουγγαρία. Άρθρο Β (1) Η Ουγγαρία είναι ανεξάρτητο και δημοκρατικό κράτος δικαίου. (2) Το πολίτευμα της Ουγγαρίας είναι δημοκρατία. (3) Η δημόσια εξουσία πηγάζει από τον λαό. (4) Ο λαός ασκεί την εξουσία μέσω των αιρετών εκπροσώπων του, κατ εξαίρεση δε άμεσα. Άρθρο Γ (1) Η λειτουργία του ουγγρικού κράτους διέπεται από την αρχή της διαίρεσης των εξουσιών. (2) Κανείς δεν επιτρέπεται να αναπτύσσει δράση που να αποσκοπεί στην κατάκτηση ή άσκηση της εξουσίας με βίαια μέσα ή στην αποκλειστική νομή της. Καθένας έχει δικαίωμα αλλά και υποχρέωση να αντιταχθεί στις προσπάθειες αυτές με νόμιμα μέσα. (3) Δικαίωμα προσφυγής στον καταναγκασμό για την επιβολή του Θεμελιώδους Νόμου και της νομοθεσίας έχει το Κράτος. Άρθρο Δ Με γνώμονα τη συνοχή του ενιαίου ουγγρικού έθνους η Ουγγαρία φέρει ευθύνη για την τύχη των Ούγγρων που διαμένουν εκτός των συνόρων της, συμβάλλει στη διατήρηση και ανάπτυξη των κοινοτήτων τους, στηρίζει τις προσπάθειες διαφύλαξης της ουγγρικής ταυτότητάς τους, τη διεκδίκηση των ατομικών και συλλογικών δικαιωμάτων τους, τη συγκρότηση των οργανισμών αυτοδιοίκησης των κοινοτήτων τους, την ευδοκίμησή τους στον τόπο που γεννήθηκαν και προάγει τη συνεργασία τόσο μεταξύ τους όσο και με την Ουγγαρία.

8 10 E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga a (2) bekezdés keretei között megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

9 11 Άρθρο Ε (1) Με στόχο την ολοκλήρωση της ελευθερίας, ευημερίας και ασφάλειας των ευρωπαϊκών λαών η Ουγγαρία συνεργάζεται για την επίτευξη της ευρωπαϊκής ενότητας. (2) Προκειμένου να συμμετέχει ως κράτος μέλος στην Ευρωπαϊκή Ένωση, βάσει διεθνούς σύμβασης, η Ουγγαρία μπορεί να ασκεί ορισμένες αρμοδιότητες, που πηγάζουν από τον Θεμελιώδη Νόμο, από κοινού με τα άλλα κράτη μέλη, μέσω των θεσμικών οργάνων της Ευρωπαϊκής Ένωσης στο μέτρο που απαιτείται για την ενάσκηση των δικαιωμάτων και την εκπλήρωση των υποχρεώσεων που απορρέουν από τις Ιδρυτικές Συνθήκες. (3) Το δίκαιο της Ευρωπαϊκής Ένωσης μέσα πάντοτε στα πλαίσια της παραγράφου (2) μπορεί να θεσπίζει γενικώς δεσμευτικό κανόνα συμπεριφοράς. (4) Για την παροχή εντολής για αναγνώριση της δεσμευτικής ισχύος της διεθνούς σύμβασης της παραγράφου (2) απαιτείται η ψήφος των δύο τρίτων των βουλευτών. Άρθρο ΣΤ (1) Πρωτεύουσα της Ουγγαρίας είναι η Βουδαπέστη. (2) Η Ουγγρική Επικράτεια διαιρείται σε νομούς, δήμους και κοινότητες. Στους δήμους μπορούν να συγκροτηθούν δημοτικά διαμερίσματα. Άρθρο Ζ (1) Με τη γέννησή του το τέκνο Ούγγρου ή Ουγγαρέζας πολίτη αποκτά ουγγρική ιθαγένεια και υπηκοότητα. Οργανικός νόμος μπορεί να ορίζει και άλλες περιπτώσεις γένεσης ή κτήσης της ουγγρικής ιθαγένειας ή υπηκοότητας. (2) Η Ουγγαρία παρέχει προστασία στους πολίτες της. (3) Δεν μπορεί να αφαιρεθεί από κανέναν η ουγγρική ιθαγένεια ή υπηκοότητα, εφόσον αποκτήθηκε με τη γέννηση ή με άλλο νόμιμο τρόπο. (4) Οι λεπτομερείς κανόνες της ιθαγένειας και υπηκοότητας ορίζονται με οργανικό νόμο. Άρθρο Η (1) Επίσημη γλώσσα της Ουγγαρίας είναι η Ουγγρική. (2) Η Ουγγαρία προστατεύει την ουγγρική γλώσσα. (3) Η Ουγγαρία προστατεύει την ουγγρική νοηματική γλώσσα ως μέρος του ουγγρικού πολιτισμού.

10 12 I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

11 13 Άρθρο Θ (1) Το εθνόσημο της Ουγγαρίας είναι ένας θυρεός διαιρούμενος στα δύο που απολήγει σε αιχμή στην κάτω πλευρά του. Το πρώτο πεδίο του φέρει επτά ερυθρές και αργυρές ζώνες. Επί του δεύτερου, ερυθρού πεδίου στο κεντρικό προεξέχον, επιστεγαζόμενο από χρυσό στέμμα τμήμα ενός τρικόρυφου πράσινου λόφου φέρει έναν αργυρό διπλό σταυρό. Επί του θυρεού εδράζεται το Ιερό Στέμμα της Ουγγαρίας. (2) Η σημαία της Ουγγαρίας αποτελείται από τρεις ισόπαχες οριζόντιες λωρίδες χρώματος κατά σειρά από επάνω προς τα κάτω ερυθρού, λευκού και πράσινου, με το ερυθρό χρώμα να συμβολίζει τη δύναμη, το λευκό την πιστότητα και το πράσινο την ελπίδα. (3) Εθνικός Ύμνος της Ουγγαρίας είναι το ποίημα Ύμνος του Ferenc Kölcsey με τη μουσική του Ferenc Erkel. (4) Επιτρέπεται η χρήση και άλλων, ιστορικά παγιωμένων μορφών του εθνοσήμου και της σημαίας. Οι λεπτομερείς κανόνες χρήσης του εθνοσήμου και της σημαίας καθώς και των κρατικών διακρίσεων ορίζονται με οργανικό νόμο. Άρθρο Ι (1) Εθνικές εορτές της Ουγγαρίας είναι: α) η 15 η Μαρτίου, εις μνήμην της Επανάστασης και Απελευθερωτικού Αγώνα του β) η 20 ή Αυγούστου, εις μνήμην της ίδρυσης του Κράτους και του βασιλέα Αγίου Στεφάνου, ιδρυτή του κράτους γ) η 23 η Οκτωβρίου, εις μνήμην της Επανάστασης και Απελευθερωτικού Αγώνα του (2) Επίσημη κρατική εορτή είναι η 20 ή Αυγούστου.

12 14 K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint. L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

13 15 Άρθρο ΙΑ Επίσημο νόμισμα της Ουγγαρίας είναι το φιορίνι. Άρθρο ΙΒ (1) Η Ουγγαρία προστατεύει τον θεσμό του γάμου, που νοείται ως ένωση ενός άνδρα και μιας γυναίκας κατόπιν αυτόβουλης απόφασης, καθώς επίσης την οικογένεια ως θεμέλιο της επιβίωσης του έθνους. (2) Η Ουγγαρία στηρίζει την απόκτηση τέκνων. (3) Η προστασία των οικογενειών ρυθμίζεται με οργανικό νόμο. Άρθρο ΙΓ (1) Η οικονομία της Ουγγαρίας βασίζεται στην εργασία που δημιουργεί αξία και στην επιχειρηματική ελευθερία. (2) Η Ουγγαρία διασφαλίζει τις προϋποθέσεις για τον θεμιτό ανταγωνισμό. Η Ουγγαρία λαμβάνει μέτρα κατά της κατάχρησης δεσπόζουσας θέσης και προστατεύει τα δικαιώματα των καταναλωτών. Άρθρο ΙΔ (1) Η Ουγγαρία εφαρμόζει την αρχή της ισορροπημένης, διαφανούς και βιώσιμης δημοσιονομικής διαχείρισης. (2) Πρωταρχική ευθύνη για την εφαρμογή της αρχής της παραγράφου (1) φέρουν η Βουλή και η Κυβέρνηση. (3) Κατά την άσκηση των καθηκόντων τους το Συνταγματικό Δικαστήριο, τα δικαστήρια, οι οργανισμοί τοπικής αυτοδιοίκησης και άλλες κρατικές υπηρεσίες οφείλουν να σέβονται την αρχή της παραγράφου (1). Άρθρο ΙΕ Καθένας φέρει ευθύνη για τον εαυτό του και οφείλει να συνεισφέρει στην εκπλήρωση των κρατικών και συλλογικών καθηκόντων στο μέτρο που το επιτρέπουν οι ικανότητες και οι δυνατότητές του.

14 16 P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

15 17 Άρθρο ΙΣΤ Οι φυσικοί πόροι, και ιδίως η αγροτική γη, τα δάση και οι υδατικοί πόροι, η βιοποικιλότητα, και ιδίως τα αυτόχθονα είδη χλωρίδας και πανίδας, καθώς επίσης οι πολιτισμικές αξίες αποτελούν κοινή κληρονομιά του έθνους, της οποίας η προστασία, συντήρηση και διαφύλαξη για τις μέλλουσες γενεές αποτελεί καθήκον του Κράτους και όλων μας. Άρθρο ΙΖ (1) Για τη δημιουργία και διαφύλαξη της ειρήνης και της ασφάλειας, όπως και για τη βιώσιμη ανάπτυξη της ανθρωπότητας, η Ουγγαρία επιδιώκει συνεργασία με όλους τους λαούς και όλες τις χώρες του κόσμου. (2) Προκειμένου να αντεπεξέρχεται στις υποχρεώσεις της που απορρέουν από το διεθνές δίκαιο, η Ουγγαρία διασφαλίζει την εναρμόνιση μεταξύ του διεθνούς και του ουγγρικού δικαίου. (3) Η Ουγγαρία αποδέχεται τους γενικά αναγνωρισμένους κανόνες του διεθνούς δικαίου. Άλλες πηγές του διεθνούς δικαίου ενσωματώνονται στο ουγγρικό νομικό σύστημα με κυρωτικό νομοθέτημα. Άρθρο ΙΗ (1) Ο Θεμελιώδης Νόμος αποτελεί θεμέλιο του νομικού συστήματος της Ουγγαρίας. (2) Ο Θεμελιώδης Νόμος και η νομοθεσία είναι δεσμευτικά για όλους. (3) Οι διατάξεις του Θεμελιώδους Νόμου πρέπει να ερμηνεύονται σύμφωνα με τον σκοπό που επιδιώκουν, σε συνδυασμό πάντοτε με το Εθνικό Πιστεύω που εμπερικλείει καθώς και τα επιτεύγματα του ιστορικού μας Συντάγματος. Άρθρο ΙΘ (1) Πρόταση θέσπισης Θεμελιώδους Νόμου ή αναθεώρησης του Θεμελιώδους Νόμου μπορεί να υποβληθεί από τον Πρόεδρο της Δημοκρατίας, την Κυβέρνηση, κοινοβουλευτική επιτροπή ή βουλευτή. (2) Για τη θέσπιση Θεμελιώδους Νόμου ή την αναθεώρηση του Θεμελιώδους Νόμου απαιτείται η ψήφος των δύο τρίτων των βουλευτών.

16 18 (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

17 (3) Ο Θεμελιώδης Νόμος ή η αναθεώρηση του Θεμελιώδους Νόμου υπογράφεται από τον Πρόεδρο της Βουλής και αποστέλλεται στον Πρόεδρο της Δημοκρατίας. Ο Πρόεδρος της Δημοκρατίας υπογράφει τον Θεμελιώδη Νόμο ή την αναθεώρηση του Θεμελιώδους Νόμου εντός πέντε ημερών από τη λήψη τους και παραγγέλλει τη δημοσίευσή τους στην επίσημη εφημερίδα. (4) Η ένδειξη που φέρει κατά τη δημοσίευση η αναθεώρηση του Θεμελιώδους Νόμου περιλαμβάνει τον τίτλο, τον αύξοντα αριθμό της αναθεώρησης και την ημερομηνία της δημοσίευσης. 19 Άρθρο Κ (1) Γενικώς δεσμευτικός κανόνας συμπεριφοράς μπορεί να ορισθεί με νομοθέτημα το οποίο θεσπίζεται από όργανο με νομοθετική εξουσία, αναγραφόμενο στον Θεμελιώδη Νόμο, και δημοσιεύεται στην επίσημη εφημερίδα. Οργανικός νόμος μπορεί να ορίζει διαφορετικούς κανόνες δημοσίευσης των πράξεων οργανισμών αυτοδιοίκησης και των νομοθετημάτων που θεσπίζονται υπό ειδικό έννομο καθεστώς. (2) Ως νομοθετήματα νοούνται ο νόμος, η κυβερνητική πράξη, η πρωθυπουργική απόφαση, η υπουργική απόφαση, η πράξη του Διοικητή της Ουγγρικής Εθνικής Τράπεζας, η πράξη του προϊσταμένου αυτόνομου ρυθμιστικού οργάνου και η πράξη οργανισμού αυτοδιοίκησης. Ως νομοθετήματα λογίζονται επίσης η πράξη του Συμβουλίου Εθνικής Άμυνας σε καιρό έκτακτης κατάστασης και το διάταγμα του Προέδρου της Δημοκρατίας σε καιρό κατάστασης ανάγκης. (3) Κανένα νομοθέτημα δεν μπορεί να αντιβαίνει στον Θεμελιώδη Νόμο. (4) Ως οργανικός νόμος νοείται ο νόμος για τη θέσπιση ή τροποποίηση του οποίου απαιτείται η ψήφος των δύο τρίτων των παρόντων βουλευτών. ΕΛΕΥΘΕΡΙΑ ΚΑΙ ΕΥΘΥΝΗ Άρθρο Ι (1) ΤΑ ΑΠΑΡΑΒΙΑΣΤΑ και αναφαίρετα θεμελιώδη δικαιώματα του ανθρώπου πρέπει να είναι σεβαστά. Η προστασία τους αποτελεί πρωταρχική υποχρέωση του Κράτους. (2) Η Ουγγαρία αναγνωρίζει τα θεμελιώδη ατομικά και συλλογικά δικαιώματα του ανθρώπου. (3) Νόμος ορίζει τους κανόνες που αφορούν τα θεμελιώδη δικαιώματα και υποχρεώσεις. Ένα θεμελιώδες δικαίωμα μπορεί να περιοριστεί προκειμένου να επιτραπεί η άσκηση άλλου θεμελιώδους δικαιώματος ή να προστατευθεί κάποια συνταγματική αξία, στο μέτρο που κρίνεται απολύτως απαραίτητο, κατ αναλογίαν με τον επιδιωκόμενο σκοπό και με σεβασμό στο ουσιώδες περιεχόμενο του θεμελιώδους δικαιώματος. (4) Τα συνιστώμενα δυνάμει νόμου υποκείμενα δικαίου έχουν όλα τα θεμελιώδη δικαιώματα και συνάμα υπέχουν όλες τις υποχρεώσεις οι οποίες από τη φύση τους δεν αφορούν μόνο φυσικά πρόσωπα.

18 20 II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

19 21 Άρθρο II Η ανθρώπινη αξιοπρέπεια είναι απαραβίαστη. Κάθε άνθρωπος έχει δικαίωμα στη ζωή και την ανθρώπινη αξιοπρέπεια η ζωή του κυοφορούμενου δικαιούται προστασίας από τη στιγμή της σύλληψης. Άρθρο III (1) Κανείς δεν επιτρέπεται να υποβάλλεται σε βασανιστήρια ούτε σε μεταχείριση ή ποινή απάνθρωπη ή εξευτελιστική και ούτε να ζει υπό καθεστώς δουλείας. Απαγορεύεται η εμπορία ανθρώπων. (2) Απαγορεύεται η υποβολή προσώπου, χωρίς την ενημερωμένη και εθελούσια συγκατάθεσή του, σε ιατρικά ή επιστημονικά πειράματα. (3) Απαγορεύονται οι πρακτικές εξευγενισμού του ανθρώπινου είδους, η μετατροπή του ανθρώπινου σώματος και των μερών του σε πηγή κέρδους και η κλωνοποίηση του ανθρώπου. Άρθρο IV (1) Καθένας έχει δικαίωμα στην ελευθερία και την προσωπική ασφάλεια. (2) Κανείς δεν μπορεί να στερηθεί την ελευθερία του, παρά μόνο για τους λόγους και σύμφωνα με τη διαδικασία που ορίζει ο Νόμος. Πραγματικά ισόβια δεσμά μπορούν να επιβληθούν μόνο για διάπραξη βίαιων αδικημάτων εκ προθέσεως. (3) Καθένας για τον οποίο υπάρχει υποψία ότι διέπραξε αδίκημα και συλλαμβάνεται, πρέπει το συντομότερο δυνατόν είτε να αφεθεί ελεύθερος είτε να οδηγηθεί ενώπιον δικαστηρίου. Το δικαστήριο οφείλει να παρέχει ακρόαση στο πρόσωπο που οδηγείται ενώπιόν του και να αποφαίνεται αμελλητί με έγγραφη αιτιολογημένη απόφαση για την απελευθέρωση ή κράτησή του. (4) Όποιος υφίσταται αδικαιολόγητα ή παράνομα περιορισμό της ελευθερίας του, δικαιούται αποζημίωσης για τη ζημιά που του προκλήθηκε. Άρθρο V Καθένας έχει δικαίωμα να αποκρούει σύμφωνα με τα οριζόμενα του Νόμου αθέμιτες προσβολές που στρέφονται κατά του προσώπου ή της ιδιοκτησίας του ή που τα απειλούν άμεσα.

20 22 VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

21 23 Άρθρο VI (1) Καθένας έχει δικαίωμα να γίνεται σεβαστή η ιδιωτική και οικογενειακή ζωή, η κατοικία, οι επικοινωνίες και η υπόληψή του. (2) Καθένας έχει δικαίωμα στην προστασία των προσωπικών δεδομένων του και στην πρόσβαση και μετάδοση πληροφοριών δημοσίου ενδιαφέροντος. (3) Η εφαρμογή του δικαιώματος στην προστασία των προσωπικών δεδομένων και στην πρόσβαση σε πληροφορίες δημοσίου ενδιαφέροντος ελέγχεται από ανεξάρτητη Αρχή που ιδρύεται με οργανικό νόμο. Άρθρο VII (1) Καθένας έχει δικαίωμα στην ελευθερία της σκέψης, της συνείδησης και της θρησκείας. Το δικαίωμα αυτό περιλαμβάνει την ελευθερία επιλογής ή αλλαγής της θρησκείας ή άλλων πεποιθήσεων, καθώς και την ελευθερία να εκδηλώνει κανείς ή να μην εκδηλώνει, να ασκεί ή να διδάσκει τη θρησκεία ή άλλες πεποιθήσεις του, μόνος ή μαζί με άλλους, δημόσια ή ιδιωτικά, με την τέλεση θρησκευτικών πράξεων και τελετών ή με άλλον τρόπο. (2) Το Κράτος και οι εκκλησίες λειτουργούν διαχωρισμένα. Οι εκκλησίες είναι αυτόνομες. Το Κράτος συνεργάζεται με τις εκκλησίες για την επίτευξη των συλλογικών σκοπών. (3) Οι λεπτομερείς κανόνες που αφορούν τις εκκλησίες ορίζονται με οργανικό νόμο. Άρθρο VIII (1) Καθένας έχει δικαίωμα να συνέρχεται ειρηνικά. (2) Καθένας έχει δικαίωμα στη σύσταση οργανώσεων και στη συμμετοχή σε οργανώσεις. (3) Κόμματα μπορούν να ιδρύονται και να δραστηριοποιούνται ελεύθερα βάσει του δικαιώματος του συνεταιρίζεσθαι. Τα κόμματα συμβάλλουν στη διαμόρφωση και έκφραση της βούλησης του λαού. Τα κόμματα δεν επιτρέπεται να ασκούν άμεσα τη δημόσια εξουσία. (4) Οι λεπτομερείς κανόνες της λειτουργίας και της οικονομικής διαχείρισης των κομμάτων ορίζονται με οργανικό νόμο. (5) Συνδικάτα και άλλες οργανώσεις εκπροσώπησης συμφερόντων μπορούν να ιδρύονται και να δραστηριοποιούνται ελεύθερα βάσει του δικαιώματος του συνεταιρίζεσθαι.

22 24 IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

23 25 Άρθρο IX (1) Καθένας έχει δικαίωμα στην ελευθερία της έκφρασης. (2) Η Ουγγαρία αναγνωρίζει και προστατεύει την ελευθερία και πολυφωνία του Τύπου, εξασφαλίζει τις προϋποθέσεις της ελεύθερης πληροφόρησης που απαιτείται για τη διαμόρφωση της δημοκρατικής κοινής γνώμης. (3) Οι λεπτομερείς κανόνες που ρυθμίζουν την ελευθερία του Τύπου και το εποπτικό όργανο των υπηρεσιών μέσων ενημέρωσης, των προϊόντων του Τύπου και της ειδησεογραφικής αγοράς ορίζονται με οργανικό νόμο. Άρθρο X (1) Η Ουγγαρία εξασφαλίζει την ελευθερία της επιστημονικής έρευνας και της καλλιτεχνικής δημιουργίας, όπως και την ελευθερία της μάθησης και μέσα στα πλαίσια που ορίζει ο Νόμος της διδασκαλίας, με στόχο την απόκτηση του υψηλότερου δυνατού επιπέδου γνώσεων. (2) Το Κράτος δεν έχει δικαίωμα να αποφαίνεται επί θεμάτων που αφορούν επιστημονικές αλήθειες η αποτίμηση της επιστημονικής έρευνας αποτελεί αποκλειστικό δικαίωμα των ανθρώπων της Επιστήμης. (3) Η Ουγγαρία προστατεύει την επιστημονική και καλλιτεχνική ελευθερία της Ουγγρικής Ακαδημίας Επιστημών και της Ουγγρικής Ακαδημίας Τεχνών. Τα τριτοβάθμια εκπαιδευτικά ιδρύματα έχουν αυτονομία όσον αφορά το περιεχόμενο και τη μεθοδολογία της έρευνας και της διδασκαλίας, ενώ η οργάνωση και διαχείρισή τους ρυθμίζονται με Νόμο. Άρθρο XI (1) Κάθε Ούγγρος ή Ουγγαρέζα πολίτης έχει δικαίωμα στη μόρφωση. (2) Η Ουγγαρία εξασφαλίζει αυτό το δικαίωμα με διεύρυνση και γενίκευση της γενικής μόρφωσης, παρέχοντας δωρεάν και υποχρεωτική πρωτοβάθμια, δωρεάν και προσιτή σε όλους δευτεροβάθμια και προσιτή σε όλους, ανάλογα με τις ικανότητες του καθενός, τριτοβάθμια εκπαίδευση και χορηγώντας, σύμφωνα με τα οριζόμενα του Νόμου, οικονομική ενίσχυση σε όσους παρέχεται εκπαίδευση.

24 26 XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

25 27 Άρθρο XII (1) Καθένας έχει δικαίωμα στην ελεύθερη επιλογή της εργασίας και του επαγγέλματος και στην ανάπτυξη επιχειρηματικής δραστηριότητας. Καθένας έχει υποχρέωση, παρέχοντας εργασία στο μέτρο των ικανοτήτων και δυνατοτήτων του, να συμβάλλει στην ευημερία της όλης κοινότητας. (2) Η Ουγγαρία επιδιώκει να δημιουργήσει τις προϋποθέσεις ώστε όποιος είναι ικανός για εργασία να μπορεί να εργαστεί εάν θέλει. Άρθρο XIII (1) Καθένας έχει δικαίωμα στην ιδιοκτησία και στην κληρονομία. Η ιδιοκτησία συνεπάγεται κοινωνική ευθύνη. (2) Η ιδιοκτησία δεν μπορεί να απαλλοτριωθεί παρά μόνο κατ εξαίρεση και για λόγους δημόσιας ωφέλειας, στις περιπτώσεις και με τον τρόπο που ορίζει ο Νόμος, και έναντι πλήρους, ανεπιφύλακτης και άμεσης αποζημίωσης. Άρθρο XIV (1) Ούγγρος ή Ουγγαρέζα πολίτης δεν μπορεί να απελαθεί από την Ουγγρική Επικράτεια και μπορεί να επιστρέψει από το εξωτερικό όποτε θέλει. Αλλοδαπός που διαμένει στην Ουγγρική Επικράτεια μπορεί να απελαθεί μόνο κατόπιν νόμιμης απόφασης. Απαγορεύονται οι ομαδικές απελάσεις. (2) Κανείς δεν μπορεί να απελαθεί ή να εκδοθεί προς κράτος όπου διατρέχει κίνδυνο να του επιβληθεί η ποινή του θανάτου ή να υποβληθεί σε βασανιστήρια ή σε άλλη απάνθρωπη μεταχείριση ή ποινή. (3) Η Ουγγαρία χορηγεί, μετά από αίτηση, άσυλο στους μη Ούγγρους πολίτες οι οποίοι στην πατρίδα ή στη χώρα συνήθους διαμονής τους διώκονται ή υπάρχουν βάσιμοι φόβοι ότι θα διώκονται λόγω φυλετικής ή εθνικής καταγωγής, ιδιότητας μέλους συγκεκριμένης κοινωνικής ομάδας, θρησκευτικών πεποιθήσεων ή πολιτικών φρονημάτων, εφόσον δεν τους παρέχει προστασία η χώρα καταγωγής τους ή κάποια άλλη χώρα. Άρθρο XV (1) Όλοι είναι ίσοι έναντι του Νόμου. Όλοι οι άνθρωποι έχουν ικανότητα δικαίου. (2) Η Ουγγαρία διασφαλίζει τα θεμελιώδη δικαιώματα για όλους χωρίς καμία διάκριση, δηλαδή αδιακρίτως φυλής, χρώματος, φύλου, αναπηρίας, γλώσσας, θρησκείας, πολιτικών φρονημάτων ή άλλων πεποιθήσεων, εθνικής καταγωγής ή κοινωνικής προέλευσης, περιουσίας, γέννησης ή οποιασδήποτε άλλης ιδιότητας.

26 28 (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

27 (3) Οι άνδρες και οι γυναίκες έχουν ίσα δικαιώματα. (4) Η Ουγγαρία συμβάλλει στην υλοποίηση της ισότητας των ευκαιριών με λήψη ειδικών μέτρων. (5) Η Ουγγαρία λαμβάνει ειδικά μέτρα για την προστασία των παιδιών, των γυναικών, των ηλικιωμένων και των ατόμων με ειδικές ανάγκες. 29 Άρθρο XVI (1) Κάθε παιδί έχει δικαίωμα στην προστασία και φροντίδα που απαιτείται για την κατάλληλη σωματική, πνευματική και ηθική ανάπτυξή του. (2) Οι γονείς έχουν δικαίωμα να επιλέγουν το είδος της παιδείας που θα δοθεί στα τέκνα τους. (3) Οι γονείς έχουν υποχρέωση να φροντίζουν για τα ανήλικα τέκνα τους. Η υποχρέωση αυτή περιλαμβάνει τη σχολική μόρφωση των τέκνων τους. (4) Τα ενήλικα τέκνα έχουν υποχρέωση να φροντίζουν για τους γονείς τους, εφόσον έχουν ανάγκη. Άρθρο XVII (1) Οι εργαζόμενοι και οι εργοδότες συνεργάζονται μεταξύ τους, ενόψει και της διασφάλισης των θέσεων εργασίας, της βιωσιμότητας της εθνικής οικονομίας και άλλων συλλογικών σκοπών. (2) Σύμφωνα με τα οριζόμενα του Νόμου, οι εργαζόμενοι, οι εργοδότες και οι οργανώσεις τους έχουν δικαίωμα να διαπραγματεύονται μεταξύ τους και βάσει αυτού να συνάπτουν συλλογικές συμβάσεις, να προσφεύγουν σε συλλογικές δράσεις για την υπεράσπιση των συμφερόντων τους ή να απεργούν. (3) Κάθε εργαζόμενος έχει δικαίωμα σε συνθήκες εργασίας οι οποίες σέβονται την υγεία, την ασφάλεια και την αξιοπρέπειά του. (4) Κάθε εργαζόμενος έχει δικαίωμα σε ημερήσιες και εβδομαδιαίες περιόδους ανάπαυσης καθώς και σε ετήσια περίοδο αμειβόμενων διακοπών. Άρθρο XVIII (1) Η εργασία των παιδιών απαγορεύεται πλην των περιπτώσεων που ορίζει ο Νόμος, εφόσον δεν τίθεται σε κίνδυνο η σωματική, πνευματική και ηθική ανάπτυξή τους. (2) Η Ουγγαρία λαμβάνει ειδικά μέτρα για την προστασία των νέων και των γονέων κατά την εργασία.

28 30 XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

29 31 Άρθρο XIX (1) Η Ουγγαρία επιδιώκει να παρέχει κοινωνική ασφάλεια σε κάθε πολίτη της. Σε περίπτωση μητρότητας, ασθένειας, αναπηρίας, χηρείας, θανάτου γονέα και ακούσιας ανεργίας κάθε Ούγγρος ή Ουγγαρέζα πολίτης δικαιούται επιδόματος, όπως ο Νόμος ορίζει. (2) Η Ουγγαρία υλοποιεί την κοινωνική ασφάλεια για τα άτομα της παραγράφου (1) και για όσους άλλους έχουν ανάγκη μέσα από ένα σύστημα θεσμών και μέτρων κοινωνικής προστασίας. (3) Νόμος μπορεί να ορίζει το είδος και την έκταση των μέτρων κοινωνικής προστασίας και αναλόγως τού κατά πόσον οι αποδέκτες τους αναπτύσσουν κοινωνικά χρήσιμη δράση. (4) Η Ουγγαρία συμβάλλει στη διασφάλιση της διαβίωσης των ηλικιωμένων συντηρώντας ένα ενιαίο κρατικό συνταξιοδοτικό σύστημα στη βάση της κοινωνικής αλληλεγγύης και καθιστώντας δυνατή τη λειτουργία εθελοντικών κοινωνικών φορέων. Νόμος μπορεί να ορίζει τις προϋποθέσεις χορήγησης κρατικής σύνταξης με γνώμονα και το αίτημα για αυξημένη προστασία της γυναίκας. Άρθρο XX (1) Καθένας έχει δικαίωμα στη σωματική και ψυχική υγεία. (2) Η Ουγγαρία συμβάλλει στην εφαρμογή του δικαιώματος της παραγράφου (1) με μια γεωργία χωρίς γενετικώς τροποποιημένους οργανισμούς, με εξασφάλιση πρόσβασης στα υγιεινά τρόφιμα και στο πόσιμο νερό, οργάνωση της ασφάλειας της εργασίας και της υγειονομικής περίθαλψης, στήριξη του αθλητισμού και της τακτικής σωματικής άσκησης και διασφάλιση της προστασίας του περιβάλλοντος. Άρθρο XXI (1) Η Ουγγαρία αναγνωρίζει και επιδιώκει να εφαρμόζεται το δικαίωμα καθενός σε ένα υγιές περιβάλλον. (2) Όποιος προκαλεί ζημιά στο περιβάλλον, υποχρεούται, σύμφωνα με τα οριζόμενα του Νόμου, να την αποκαταστήσει ή να καταβάλει τα έξοδα αποκατάστασής της. (3) Απαγορεύεται η εισαγωγή στην Ουγγαρία ρυπογόνων αποβλήτων με σκοπό την απόθεση.

30 32 XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

31 33 Άρθρο XXII Η Ουγγαρία επιδιώκει να εξασφαλίζει σε όλους συνθήκες αξιοπρεπούς στέγασης και πρόσβαση στις υπηρεσίες κοινής ωφέλειας. Άρθρο XXIII (1) Κάθε ενήλικος Ούγγρος ή Ουγγαρέζα πολίτης έχει δικαίωμα στο εκλέγειν και εκλέγεσθαι στις εκλογές των βουλευτών, των συμβούλων και δημάρχων της τοπικής αυτοδιοίκησης και των βουλευτών του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου. (2) Κάθε ενήλικος πολίτης άλλου κράτους μέλους της Ευρωπαϊκής Ένωσης με κατοικία στην Ουγγαρία έχει δικαίωμα στο εκλέγειν και εκλέγεσθαι στις εκλογές των συμβούλων και δημάρχων της τοπικής αυτοδιοίκησης και των βουλευτών του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου. (3) Κάθε ενήλικο άτομο με καθεστώς πρόσφυγα, μεταναστεύσαντος ή εγκατεστημένου έχει δικαίωμα στο εκλέγειν στις εκλογές των συμβούλων και δημάρχων της τοπικής αυτοδιοίκησης. (4) Οργανικός νόμος μπορεί να εξαρτά το εκλογικό δικαίωμα ή την πληρότητά του από τόπο κατοικίας στην Ουγγαρία και μπορεί να εξαρτά το δικαίωμα του εκλέγεσθαι από περαιτέρω προϋποθέσεις. (5) Στις εκλογές των συμβούλων και δημάρχων της τοπικής αυτοδιοίκησης ο εκλογέας μπορεί να ψηφίσει στον τόπο κατοικίας ή στον τόπο της δηλωμένης διαμονής του. Ο εκλογέας μπορεί να ασκήσει το δικαίωμα ψήφου στον τόπο κατοικίας ή στον τόπο της δηλωμένης διαμονής του. (6) Δεν έχει εκλογικό δικαίωμα όποιος αποκλείστηκε του εκλογικού δικαιώματος από το δικαστήριο λόγω τέλεσης αξιόποινης πράξης ή περιορισμένης συνείδησης των πράξεών του. Δεν έχει δικαίωμα του εκλέγεσθαι ο πολίτης άλλου κράτους μέλους της Ευρωπαϊκής Ένωσης με κατοικία στην Ουγγαρία, εάν στην πατρίδα του αποκλείστηκε της άσκησης αυτού του δικαιώματος δυνάμει νομοθετήματος ή δικαστικής ή διοικητικής πράξης του κράτους ιθαγένειας. (7) Συμμετοχής σε γενικό δημοψήφισμα δικαιούνται όσοι έχουν το δικαίωμα του εκλέγειν στις εκλογές των βουλευτών. Συμμετοχής σε τοπικό δημοψήφισμα δικαιούνται όσοι έχουν το δικαίωμα του εκλέγειν στις εκλογές των συμβούλων και δημάρχων της τοπικής αυτοδιοίκησης. (8) Κάθε Ούγγρος ή Ουγγαρέζα πολίτης έχει δικαίωμα να αναλάβει δημόσιο αξίωμα ανάλογα με την ιδιαίτερη κλίση, την κατάρτιση και τις επαγγελματικές γνώσεις που έχει. Νόμος καθορίζει τα δημόσια αξιώματα τα οποία δεν μπορεί να κατέχει μέλος ή στέλεχος κόμματος.