Eschilo e il dramma satiresco

Σχετικά έγγραφα
Eschilo e il dramma satiresco

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΦΙΛΟΣΟΦΙΑ: ΠΛΑΤΩΝ ΚΑΙ Η ΘΕΩΡΙΑ ΤΩΝ ΙΔΕΩΝ

ΠΡΩΤΑΓΟΡΑ 322Α - 323Α

ΑΡΧΑΙΟ ΚΕΙΜΕΝΟ. ΕΝΟΤΗΤΑ 4η

Αρχαίο Ελληνικό Δράμα: Αισχύλος - Σοφοκλής

ΠΡΟΣΟΜΟΙΩΣΗ ΑΠΟΛΥΤΗΡΙΩΝ ΕΞΕΤΑΣΕΩΝ Γ ΤΑΞΗΣ ΗΜΕΡΗΣΙΟΥ ΓΕΝΙΚΟΥ ΛΥΚΕΙΟΥ Μ.ΤΕΤΑΡΤΗ 11 ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2012 ΕΞΕΤΑΖΟΜΕΝΟ ΜΑΘΗΜΑ: ΑΡΧΑΙΑ ΘΕΩΡΗΤΙΚΗΣ ΚΑΤΕΥΘΥΝΣΗΣ

ΚΕΙΜΕΝΑ. Α. Το τέχνασμα του Θεμιστοκλή

ΠΡΟΣΟΜΟΙΩΣΗ ΠΑΝΕΛΛΑΔΙΚΩΝ ΕΞΕΤΑΣΕΩΝ Γ ΤΑΞΗΣ ΓΕΝΙΚΟΥ ΛΥΚΕΙΟΥ ΕΞΕΤΑΖΟΜΕΝΟ ΜΑΘΗΜΑ: ΑΡΧΑΙΑ ΘΕΩΡΗΤΙΚΗΣ ΚΑΤΕΥΘΥΝΣΗΣ

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΦΙΛΟΣΟΦΙΑ: ΠΛΑΤΩΝ ΚΑΙ Η ΘΕΩΡΙΑ ΤΩΝ ΙΔΕΩΝ

EDU IT i Ny Testamente på Teologi. Adjunkt, ph.d. Jacob P.B. Mortensen

Ι ΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ Αριστοτέλους Ηθικά Νικομάχεια Β 1,5-8

ΑΡΧΗ 1ης ΣΕΛΙΔΑΣ ΕΞΕΤΑΖΟΜΕΝΟ ΜΑΘΗΜΑ : ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΑ ΤΑΞΗ / ΤΜΗΜΑ : Γ ΛΥΚΕΙΟΥ ΔΙΑΓΩΝΙΣΜΑ ΠΕΡΙΟΔΟΥ : ΑΠΡΙΛΙΟΥ 2017 ΣΥΝΟΛΟ ΣΕΛΙΔΩΝ: 7


ΑΔΙΔΑΚΤΟ ΚΕΙΜΕΝΟ. Ἀκούω δ αὐτόν, ὦ ἄνδρες δικασταί, ἐπὶ τοῦτον τὸν λόγον τρέψεσθαι, ὡς

Δειγματική Διδασκαλία του αδίδακτου αρχαιοελληνικού κειμένου στη Β Λυκείου με διαγραμματική παρουσίαση και χρήση της τεχνολογίας

Αρχαία Ελληνικά ΔΙΔΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ. Ἐπειδὴ πᾶσαν πόλιν ὁρῶμεν κοινωνίαν τινὰ οὖσαν καὶ πᾶσαν κοινωνίαν ἀγαθοῦ

ΕΝΔΕΙΚΤΙΚΕΣ ΑΠΑΝΤΗΣΕΙΣ ΑΔΙΔΑΚΤΟ ΚΕΙΜΕΝΟ

ΔΙΔΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ. Αριστοτέλους Πολιτικά, Θ 2, 1 4)

2o ΘΕΜΑ ΠΡΟΣΟΜΟΙΩΣΗΣ ΠΡΟΑΓΩΓΙΚΩΝ ΕΞΕΤΑΣΕΩΝ ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΑ ΚΑΤΕΥΘΥΝΣΗΣ Β ΛΥΚΕΙΟΥ ΔΙΔΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ ΑΠΟ ΤΟ ΠΡΩΤΟΤΥΠΟ

Gregorius Nyssenus - De deitate filii et spiritus sancti

ΕΚΠΑΙΔΕΥΤΙΚΗ ΚΛΙΜΑΚΑ ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ

Περὶ Εἰρήνης Λόγος ή Συµµαχικὸς Προοίµιο (απόσπασµα)

ΤΕΛΟΣ 1ης ΑΠΟ 5 ΣΕΛΙΔΕΣ

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΑ Β ΓΥΜΝΑΙΟΥ

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ. Ι ΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ Πλάτων, Πολιτεία 615C-616Α Αρδιαίος ο τύραννος

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΑ ΘΕΩΡΗΤΙΚΗΣ ΚΑΤΕΥΘΥΝΣΗΣ Γ ΛΥΚΕΙΟΥ (διαγώνισμα 3)

ιδαγμένο κείμενο Θουκυδίδη Περικλέους Ἐπιτάφιος (40)

Iohannes Damascenus - De azymis

1. ιδαγμένο κείμενο από το πρωτότυπο Πλάτωνος Πρωταγόρας (323Α-Ε)

ΚΕΙΜΕΝΟ: Υπερείδης, Επιτάφιος, 23-26

Ὁ πιστὸς φίλος. Πιστεύω¹ τῷ φίλῳ. Πιστὸν φίλον ἐν κινδύνοις γιγνώσκεις². Ὁ φίλος τὸν

ΔΙΔΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ ΑΡΙΣΤΟΤΕΛΗ ΗΘΙΚΑ ΝΙΚΟΜΑΧΕΙΑ (Β1, 1-4) Διττῆς δὴ τῆς ἀρετῆς οὔσης, τῆς μὲν διανοητικῆς τῆς δὲ ἠθικῆς,

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΑ Α ΓΥΜΝΑΙΟΥ

ΠΑΡΑΤΗΡΗΣΕΙΣ: Α. «Ἐπεί δ ἡ πόλις τῶν συγκειµένων τοῖς ἀπό συµβόλων κοινωνοῦσι»:να µεταφράσετε το απόσπασµα που σας δίνεται. Μονάδες 10 Β. Να γράψετε σ

ιδαγμένο κείμενο Αριστοτέλους, Ηθικά Νικομάχεια (Β1, 1-3 και Β6, 1-4)

Και θα γίνει κατά τις έσχατες μέρες να εκχύσω ( αποστείλω ) το Πνεύμα σε κάθε άνθρωπο.

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΑ Γ ΓΥΜΝΑΙΟΥ

α κα ρι ι ο ος α α νηρ ος ου ουκ ε πο ρε ε ευ θη εν βου λη η η α α σε ε ε βων και εν ο δω ω α α µαρ τω λω ων ουουκ ε ε ε

ιδαγμένο κείμενο Θουκυδίδη Περικλέους Ἐπιτάφιος (40)

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ. 1. ιδαγμένο κείμενο από το πρωτότυπο. Πλάτωνος Πρωταγόρας, 322Α-323Α.

πρῶτον μὲν τοῦτον τὸν λόγον ἀναλάβωμεν ὃν σὺ λέγεις περὶ τῶν δοξῶν μέν congr. cmpl. subj. bep. bij bijzinskern

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΦΙΛΟΣΟΦΙΑ: ΠΛΑΤΩΝ ΚΑΙ Η ΘΕΩΡΙΑ ΤΩΝ ΙΔΕΩΝ

ΑΠΟΛΥΤΗΡΙΕΣ ΕΞΕΤΑΣΕΙΣ Γ ΤΑΞΗΣ ΗΜΕΡΗΣΙΟΥ ΓΕΝΙΚΟΥ ΛΥΚΕΙΟΥ ΠΕΜΠΤΗ 15 ΜΑΪΟΥ 2014 ΕΞΕΤΑΖΟΜΕΝΟ ΜΑΘΗΜΑ: ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΑ ΘΕΩΡΗΤΙΚΗΣ ΚΑΤΕΥΘΥΝΣΗΣ

3. δυνητικό: ἄν, ποὺ σημαίνει κάτι ποὺ μπορεὶ ἤ ποὺ μποροῦσε νὰ γίνει.


1. ιδαγμένο κείμενο από το πρωτότυπο. Πλάτωνος Πρωταγόρας, (324 Α-C).

Sarò signor io sol. α α. œ œ. œ œ œ œ µ œ œ. > Bass 2. Domenico Micheli. Canzon, ottava stanza. Soprano 1. Soprano 2. Alto 1

Ι ΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ Αριστοτέλους Πολιτικά (Γ1, 1-2, 3-4/6/12) Τῷ περὶ πολιτείας ἐπισκοποῦντι, καὶ τίς ἑκάστη καὶ ποία

Σε μια περίοδο ή ημιπερίοδο σύνθετου λόγου οι προτάσεις συνδέονται μεταξύ τους με τρεις τρόπους:

Α. Διδαγμένο κείμενο : Ηθικά Νικομάχεια Αριστοτέλους ( Β1, 5-7 & 7-8 )

persoon praesens imperfectum sigmatische aoristus

ιδαγμένο κείμενο Αριστοτέλους Πολιτικά Θ 2.1-4

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ ΤΑΞΗ

ΘΕΜΑ 481ο: Ξενοφῶντος Ἑλληνικά, 2, 4,

ΣΤΑΔΙΑ ΕΠΕΞΕΡΓΑΣΙΑΣ ΑΓΝΩΣΤΟΥ ΚΕΙΜΕΝΟΥ

ΘΕΜΑ 1o Λυσία, Ἐν βουλῇ Μαντιθέῳ δοκιμαζομένῳ ἀπολογία, 1-3

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΑ Β ΓΥΜΝΑΙΟΥ

INTRODUCTION. Page 1. Introduction

Athanasius Alexandrinus - Magnus - Epistula ad Palladium

ΑΔΙΔΑΚΤΟ ΚΕΙΜΕΝΟ β ΛΥΚΕΙΟΥ

«Η λύση του Γόρδιου Δεσμού» αρχαία ελληνικά Α Γυμνασίου ενότητα 7

ΘΕΜΑ 61ο Λυσία, Ἐν βουλῇ Μαντιθέῳ δοκιμαζομένῳ ἀπολογία, 9-11

The Accusative Case. A Target for the Action. A lesson for the Paideia web-app Ian W. Scott, 2015

Αρχαία Ελληνική Γλώσσα Β Γυμνασίου. Ενότητα 2 : Γ. Γραμματική

Μια ερμηνεία του Πλατωνικού Σοφιστή υπό το πρίσμα των σύγχρονων σημασιολογικών σχέσεων. Διεπιστημονικό Συνέδριο: Ιστορία της Πληροφορίας 1

King s College London

ΕΝΟΤΗΤΑ 6 Η ΜΟΥΣΙΚΗ ΕΞΗΜΕΡΩΝΕΙ.

King s College London

Αρχαίο Ελληνικό Δράμα: Αισχύλος - Σοφοκλής

1 Definite Article. 2 Nouns. 2.1 st Declension

44 Χρόνια Φροντιστήρια Μέσης Εκπαίδευσης

ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΑ Α ΓΥΜΝΑΙΟΥ

Α. Διδαγμένο κείμενο : Πολιτικά Αριστοτέλους ( Α2,15-16) &( Γ1, 1-2/3-4/6/12 )

ἐκτὸς ἐπ ἀσπαλάθων κνάµπτοντες, καὶ τοῖς ἀεὶ παριοῦσι σηµαίνοντες ὧν ἕνεκά τε καὶ ὅτι εἰς τὸν Τάρταρον ἐµπεσούµενοι ἄγοιντο.» Α. Από το κείµενο που

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ Γ ΗΜΕΡΗΣΙΩΝ

Η απρόσωπη σύνταξη στα ν.ε. Απρόσωπα ρήματα είναι : α) τα ρήματα που σχηματίζονται μόνο στο γ' ενικό πρόσωπο: πρέπει, πρόκειται, επείγει κ.ά.

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ. Ι ΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ Θουκυδίδου Περικλέους Ἐπιτάφιος (ΙΙ, 41)

ΘΟΥΚΥΔΙΔΗ ΠΕΡΙΚΛΕΟΥΣ ΕΠΙΤΑΦΙΟΣ ΚΕΦΑΛΑΙΟ 35

ΘΟΥΚΥ Ι Η ΠΕΡΙΚΛΕΟΥΣ ΕΠΙΤΑΦΙΟΣ ΚΕΦΑΛΑΙΟ 36

Ι ΑΓΜΕΝΟ ΚΕΙΜΕΝΟ Πλάτωνος Πρωταγόρας 323C-324Α

ΑΡΧΗ 1ΗΣ ΣΕΛΙ ΑΣ ΤΑΞΗ

Π α σα πνο η αι νε σα τω τον Κυ ρι. Π α σα πνο η αι νε σα α τω τον. Ἕτερον. Τάξις Ἑωθινοῦ Εὐαγγελίου, Ὀ Ν Ψαλµός. Μέλος Ἰωάννου Ἀ. Νέγρη.

ιδαγμένο κείμενο Πλάτωνος Πρωταγόρας 322b6-323a3

ƆƧʽƧƤƭƵƱ ƭƨʽ ƨưʊ ƌʊƶƭƶƨƣƨʊƶ ƍƴƵƱƲƬƿƯ Ɖ 115 ƐƱƯʷƧƨƳ 20 ƈ1.ƥ. ɦƮƤƥƱƯ ɢ ƱƮƠ ƱƶƯ ɢƭơƲƶưƤƯ ƨʅʈʊư

ΘΟΥΚΥΔΙΔΟΥ ΠΕΡΙΚΛΕΟΥΣ ΕΠΙΤΑΦΙΟΣ- ΚΕΦ. 39 ΘΕΜΑ: Σύγκριση Αθήνας και Σπάρτης στα πολεμικά

I am. Present indicative

Η αόρατος χειρ και η σιδηρά πυγμή: βίοι παράλληλοι(;) Χρήστος Κόλλιας Καθηγητής Τμήμα Οικονομικών Επιστημών Πανεπιστήμιο Θεσσαλίας

12 οὐδὲ γὰρ ἐγὼ παρὰ ἀνθρώπου παρέλαβον αὐτό, οὔτε ἐδιδάχθην, ἀλλὰ δι' ἀποκαλύψεως Ἰησοῦ Χριστοῦ". ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΤΥΠΟΣ ΕΤΟΥΣ 2004 ΦΥΛΛΑ

Σύνδεσε με μια γραμμή καθένα από αυτά με μια από τις σημασίες της δεξιάς στήλης.

ΘΕΜΑΤΑ ΠΑΝΕΛΛΗΝΙΩΝ ΕΞΕΤΑΣΕΩΝ 2011

Ξενοφώντα «Ελληνικά»

Κριτήριο αξιολόγησης στα Αρχαία Ελληνικά Κατεύθυνσης Γ Λυκείου

ΤΜΗΜΑ ΦΩΚΑ/ΤΕΤΑΡΤΗ

Ενότητα 9 η Οι νόμοι επισκέπτονται το Σωκράτη στη φυλακή

ΘΕΜΑ 242ο: Ξενοφῶντος Ἑλληνικά, 2, 3, Να μεταφραστεί το τμήμα: Ἐγώ, ὦ βουλή, νομίζω ἡμεῖς θανατοῦμεν. Μονάδες 30

Εὐκλείδεια Γεωµετρία

Η απρόσωπη σύνταξη. Απρόσωπα ρήματα και απρόσωπες εκφράσεις. Ορισμός

καταλήξεις ασυναίρετων της β' κλίσης Ενικός ον. γεν. δοτ. αιτ. κλ. -ον -ου -ῳ -ον -ον -ος -ου -ῳ -ον -ε Πληθυντικός -οι -ων -οις -ους -οι

ιδαγμένο κείμενο Πλάτωνος Πρωταγόρας 324A C

Cirillus Alexandrinus - De synagogae defectu

Transcript:

Organizzazione Sud. p 2230 Prativna"... ajnthgwnivzeto de; Aijscuvlw/ te kai; Coirivlw/ ejpi; th'" o v (70) Olumpiavdo" (499/96), kai; prw'to" e[graye Satuvrou"... kai; dravmata me;n ejpedeivxato n v (50), w n saturika; lb v (32) IG II 2 2320 (ejpi; Swsigevnou" [...] ejcorhv: saturi: [ ] palaia'/ Neoptovlemo" Ifigeniva/ Eujripivdou IG II 2 2318 col. 8 l. 201 ss. ejpi; Qeodovtou palaio;n dra'ma prw'to[n] paredivdaxan oij trag[w/doiv] Eschilo e il dramma satiresco Diog. Laert. 2. 133 mavlista de; pavntwn ÔOmhvrw/ prosei'cen (scil. Menedemo): ei\ta kai; toi'" melikoi'": e[peita Sofoklei' kai; dh; kai; Acaiw'/, w /per kai; to; deuterei'on ejn toi'" satuvroi", Aijscuvlw/ de; to; protei'on ajpedivdou Pausan. 2. 13. 6 touvtw/ tw'/ Aristiva/ savturoi kai; Prativna/ tw'/ patriv eijsi peponhmevnoi plh;n tw'n Aijscuvlou dokimwvtatoi Drammi satireschi di Eschilo: Amymone, Cercyon, Circe, Dictyulci, Dike-Drama, Kerykes, Leon, Lycurgus, Prometheus Pyrkaeus, Proteus, Sisyphus Petrokylistes, Sphinx, Theoroi o Isthmiastae cui si possono aggiungere Glaucus Pontius, Ostologoi, Sisyphus Drapetes e Dionysou Trophoi Diktuoulkoiv PSI 1209 = fr. 46a Radt v. 10 a[nax Povseidon Zeu' t ejnav[lie, messo in relazione con Pausan. 2. 24 4 Aijscuvlo" de;... kalei' Diva kai; to;n ejn qalavssh/ e Procl. in Plat. Cratyl. 148 oj de; ajrciko;" Zeuv"... ejsti;n ajkrovtato" tw'n triw'n kai; ojmwvnumo" tw'/ phgaivw/ kai; hjnwmevno" aujtw'/ kai; kalei'tai monadikw'" Zeuv": oj de; deuvtero" duadikw'" kalei'tai Zeu;" ejnavlio" kai; Poseidw'n: oj de; trivto" triadikw'" Zeuv" te katacqovnio" kai; Plouvtwn kai; Aidh", I frammenti di tradizione indiretta sono tràditi con il titolo Diktuoulkoiv: fr. 47, Poll. 7. 35; fr. 47a 809 = fr. 48 N., Aelian. NA 7. 47; fr. 47a 818 = fr. 49 N., Hesych. q 1024 La. catalogo dei drammi eschilei (T 78. 4b Radt) Diktuourgoiv Pherekyd. fr. 10 J. kai; ferovmenoi (Danae e Perseo) ajfiknou'ntai eij" Sevrifon th;n nh'son kai; aujtou;" ejxevlkei Divktu" oj Perisqevnou" diktuvw/ ajlieuvwn: ei\ta hj Danavh ajnoi'xai ijketeuvei th;n lavrnaka: oj de; ajnoivxa" kai; maqw;n oi{tinev" eijsin, a[gei eij" to;n oi\kon kai; trevfei wj" a]n suggenei'" aujtou' o[nta" Pherekyd. fr. 11 Poludevkth" oj Divktuo" ojmomhvtrio" ajdelfo;" basileu;" Serivfou POxy. 2161: a col. II 2 il segno sticometrico Q = 800 Dramma satiresco favlaina zuvgaina kibwvtion (?) nhsai'o" gewrgoiv deu'te. scena di richiamo (vv. 17-20 [ b]oh;n i{sthmi toi'sd ijuvgmasin / [ ]p avnte" gewrgoi; deu'te k ajmpeloskavfoi / [ ]e poimhvn t ei[ tiv" ejst[ ej]gcwvrio" / [ ]o i te ka i; m a [r]øe Ø[il]e utw'n e[qno " ) Aristoph. Pax 296-301 ajll w\ gewrgoi; ka[mporoi kai; tevktone" / kai; dhmiourgoi; kai; mevtoikoi kai; xevnoi / kai; nhsiw'tai, deu'r i[te, w\ pavnte" lewv/ / wj" tavcist a[ma" labovnte" kai; moclou;" kai; scoiniva / nu'n ga;r hjmi'n ajrpavsai pavrestin ajgaqou' daivmono". / Cho. deu'ro pa'" cwvrei proquvmw" eujqu; th'" swthriva". Ichneutai, fr. 314. 37-44 R. Apollo Kul]lhvnh" te du[s / ].e cw'ron, ej" d ujl [ / poi]m h;n ei[t ajgrwsth [ / marilokautw'n ejn lovgw/ par[ / ]eivwn numfogennhv[t / ]n tiv" ejsti, pa'sin ajggevl[lw / ].ra tou' Paiw'no" o{sti" a[ / ]. to; crh'ma, misqov" ejst oj ke [ivmeno", cui risponde subito Sileno (45-54) ]s ou fwvnhma tw;" ejpevkluon / bow']nto" ojrqivoisi su;n khruvgmas[in / ktl. Bacch. 1275 tiv" ou\n ejn oi[koi" pai'" ejgevneto sw'/ povsei. Aesch. fr. 205 R. (Prometheus Pyrkaeus) lina' de; pissa; kwjmolivnou makroi; tovnoi v. 788 m]i lt [ov]prep t o n falak rovn vv. 821 ss. ajll ] ei\a, fivloi, s t eivcwmen o{p w " / g]av mon ojrmaivnwmen, ejpei; tev leo" / k a iro;" a[naudo" tavd ejpainei'. / kai; thvnd [ej]sorw' nuvmfhn h[ [d]h / pavnu boulomevnhn th'" hjmetevra" / filovthto" a{d h n korevsasqai, v. 775 toi'sde knwdavloi vv. 803 ss. w\ fivntwn, i[qi de[u'ro / qavrsei dhv: tiv kinuvrh [<i> / de u'r ej" pai'da" i[wmen ws.[ Soph. fr. 314. 359 pauvou to; lei'on falakro;n hjdonh/' pivtna" parole doriche: mikkov" 2x 787, 813, Fivntwn 802, pavpa" 789, qw'sqai 818, ojbrivcoisi 809 Athen. 9. 402c oujk ajgnow' d o{ti oij peri; th;n Sikelivan katoikou'nte" ajscevdwron kalou'si to;n suvagron. Aijscuvlo" gou'n ejn Forkivsi pareikavzwn to;n Perseva tw'/ ajgrivw/ touvtw/ suiv fhsin (sq. fr. 261 Radt) (cf. Eustath. Od. 2. 211 crh'si" dev fasin, ajscedwvrou par Aijscuvlw/ diatrivyanti ejn Sikeliva/ kai; eijdovti 46a 3-4 tiv soi fulavssw... / (B) ei[ pou qalavssh" e non fulavttw e qalavtth", 47a 804 qavrsei e non qavrrei; verbo di movimento + acc. di persona fr. 47a 805-807 (cf. Herodot. 2. 36. 1 toi'si a[lloisi ajnqrwvpoisi novmo" a{ma khvdei> kekavrqai ta;" kefala;" tou;" mavlista ijknevetai) kairo;" a[naudo" [v. 823]

Ag. 238 biva/ calinw'n t ajnauvdw/ mevnei, 496 wj" ou[t a[naudo", Pers. 577 ajnauvdwn paivdwn [pesci], Suppl. 180 ojrw' kovnin, a[naudon a[ggellon stratou', Theor. fr. 78a 20 khvruk a[naudon 765.. <SI.> ]..[.].an kai; qeou;" martuvromai Siegmann 1948, p. 84: pa'san t]e c [wv]r an kai; qeou;" martuvromai Siegmann 1948, p. 84: cwvran (vel nh'son) t]e p [a']s an kai; qeou;" martuvromai Siegmann 1948, p. 84: kai; tau't]a c [wv]r an kai; qeou;" martuvromai Siegmann 1948, p. 84 s.: tauvthn de;] k av y an kai; qeou;" martuvromai Siegmann 1948, p. 84 s.: kai; tau'ta] k av y an kai; qeou;" martuvromai Setti 1948, p. 46: gai']an kai; qeou;" martuvromai Cantarella 1948, p. 36: se; th;n tavlain]an kai; qeou;" martuvromai Steffen 1949, p. 132: gh'n kai; qalavss]an kai; qeou;" martuvromai Werre-de Haas 1961, p. 38: toivgar qavlass]an kai; qeou;" martuvromai Gallo 1981, p. 87: kai; thvnd]e c [wv]ran kai; qeou;" martuvromai martur + jw > martu vr-o-mai. attivo marturevw, Alcm. fr. 1. 42 a{lion, o{nper a min / Agidw; martuvretai / faivnhn (cf. anche Herodot. 1. 44. 2 ejkavlee me;n Diva kaqavrsion, marturovmeno" ta; ujpo; tou' xeivnou peponqw;" ei[h, 5. 92h 5 ejpimarturovmeqav te ejpikaleovmenoi ujmi'n qeou;" tou;" ÔEllhnivou" mh; katistavnai turannivda" ej" ta;" povli"). trag. adesp. frr. 71 martuvromai de; Zhno;" ejrkeivou, 458. 11 w\ qeoiv, martuvromai / ejgw; tavd ujma'", Eur. Phoe. 626 th;n de; qrevyasavn me gai'an kai; qeou;" martuvromai Eur. fr. 472e 27 s. Kann. ka[peit ajutei'" kai; su; martuvrh/ qeouv" / aujto;" tavd e[rxa" kai; kataiscuvna" ejmev (Pasife che descrive Minosse che chiama a testimoni gli dei contro Pasife per l'unione con il toro); Med. 22 (Medea) kai; qeou;" martuvretai / oi{a" ajmoibh'" ejx Iavsono" kurei' (Medea per il tradimento e l'ingratitudine di Giasone), 619 (Giasone) ajll ou\n ejgw; me;n daivmona" martuvromai / wj" pavnq ujpourgei'n soiv te kai; tevknoi" qevlw (Giasone giuramento a favore di Medea e figli), 1410 (Giasone) marturovmeno" daivmona" w{" moi / tevkna kteivnas ajpokwluvei" / yau'saiv te ceroi'n qavyai te nekrouv" (Giasone per l'uccisione dei figli e il ratto dei corpi), Hippol. 1410 (Thes.) tiv fh/v" ajfivh" ai{mato" m ejleuvqeron (Hipp.) th;n toxovdamnon Artemin martuvromai (Ippolito che libera solennemente il padre dal mivasma della sua morte violenta), HF 858 (Lyssa) Hlion marturovmesqa drw's a} dra'n ouj bouvlomai (Lyssa in procinto di agire contro la sua volontà), Phoen. 626 th;n de; qrevyasavn me gai'an kai; qeou;" martuvromai / wj" a[timo" oijktra; pavscwn ejxelauvnomai cqonov" (Polinice sul suo esilio), adesp. trag. 458. 11 Kann.-Sn. gevlwta dhv me poiou'ntai kovroi / quvonte", u{brei «tuvflo": ou[ ti gnwvsetai», / ou{tw levgonte". w\ qeoiv, martuvromai / ejgw; tavd ujma'", 655. 10 Kann.-Sn. martuvromai de; th;n kat oujrano;n Qevmin / ojqouvn[e]c eujrw;n ouj divkaion ÔHraklei' / Atlanta... / mevteimi. Eur. IA 78 oj de; kaq ÔEllavd oijstrhvsa" drovmw/ / o{rkou" palaiou;" Tundavrew martuvretai, / wj" crh; bohqei'n toi'sin hjdikhmevnoi" Aristoph. fr. 256 K.-A. martuvromai de; Zhno;" ejrkeivou cuvtra", / meq w n oj bwmo;" ou to" ijdruvqh potev Men. Sam. 474 martuvromaiv se, Loxiva, sunovmnutai / toi'" ejmoi'" ejcqroi'" ti" (senza contesto Men. fr. 53 K.- A. martuvromai to;n fivlion, w\ Kravtwn, Diva, fr. 884 martuvromai... to;n Apovllw touton<iv> / kai; ta;" quvra"). Asclepiad. A. P. 5. 164. 1 Nuvx, se; gavr... martuvromai, oi av m ujbrivzei / Puqia;" hj Nikou'" Herod. 4. 48 martuvromai, Kuvdilla, to;n qe o; n t ou'ton, /... / martuvromai, fhmiv: e[sset hjmev r h keinh / ejn h\/ to; brevgma tou'to... knhvsh/ Dinarch. in Demosth. 64 martuvromai ta;" semna;" qea;" a[ndre" Aqhnai'oi kai; to;n tovpon o}n ejkei'nai katevcousi, kai; tou;" h{rwa" tou;" ejgcwrivou", kai; th;n Aqhna'n th;n Poliavda, kai; tou;" a[llou" qeou;" oi} th;n povlin kai; th;n cwvran hjmw'n eijlhvcasin. Dinarch. fr. XIX 2 martuvromai th;n ÔEstivan th;n Boulaivan Demosth. in Aristogit. I 97 Lukou'rgo" me;n ou\n th;n Aqhna'n ejmartuvreto kai; th;n mhtevra tw'n qew'n Aesch. Eum. 643 ujma'" d ajkouvein tau't ejgw; martuvromai Soph. OC 813 martuvromai touvsd, ouj sev (scil. Edipo), pro;" tou;" fivlou" / oi ajntameivbh/ rjhvmat(a) Aristofane, Ach. 926 w\ kavkist ajpolouvmene, / selagoi'nt a[n ujpo; tivfh" te kai; qruallivdo" (lo colpisce) / martuvromai (Aristoph. Pax 1119 Τρ. ὢ παῖε παῖε τὸν Βάκιν. / Ιε. μαρτύρομαι, Av. 1031 μαρτύρομαι τυπτόμενος ὢν ἐπίσκοπος; vd. anche Plut. 932, Ran. 528, Vesp. 1436, Eupol. fr. 99. 103 K.-A., Men. Sam. 576). Dinarch. in Demosth. 64 martuvromai ta;" semna;" qea;"... kai; to;n tovpon o}n ejkei'nai katevcousi Aesch. Prom. 2 a[broton eij" ejrhmivan Aristoph. fr. 256 K.-A. martuvromai de; Zhno;" ejrkeivou cuvtra", / meq w n oj bwmo;" ou to" ijdruvqh potev Men. fr. 884 K.-A. martuvromai... to;n Apovllw touton<iv> / kai; ta;" quvra" 766. [ ].p a nti; khruvssw stratw'/ Siegmann 1948, p. 85: tavd ejxakou's]a i : panti; khruvssw stratw'/ Siegmann 1948, p. 85: a} nu'n ajkouei]n panti; khruvssw stratw'/ Siegmann 1948, p. 85: ejgcwrivw/] t e panti; khruvssw stratw'/ Cantarella 1948, p. 36: kluvein a} nu'n a{p]a nti khruvssw stratw'/

Steffen 1949, p. 132: w{" soi provqumo" p]anti; khruvssw stratw'/ Kamerbeek 1954, p. 92: piqou' lovgoi" ou}"] panti; khruvssw stratw'/ Steffen 1958, p. 33: wj" eujmenh;" a{p]anti khruvssw stratw'/ van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 36: khvrugma tou'to] panti; khruvssw stratw'/ Eur. Andr. 436 Andr. dovlw/ m ujph'lqe", hjpathvmeqa / Men. khvruss a{pasin: ouj ga;r ejxarnouvmeqa K. J. Dover, HLIOS KHRUX, in AA. VV., Miscellanea Tragica in honorem J. C. Kamerbeek, Amsterdam 1977, Eur. fr. 460. 1-3 Kann. λύπη μὲν ἄτῃ περιπεσεῖν αἰσχρᾷ τινι / εἰ δ οὖν γένοιτο, χρὴ περιστεῖλαι καλῶς / κρύπτοντα καὶ μὴ πᾶσι κηρύσσειν τάδε, e fr. 472e 29-33 Kann. kajgw; me;n... / e[kruya... / σὺ δ... / τῆς σῆς γυναικός... / ὡς οὐ μεθέξων πᾶσι κηρύσσεις τάδε (di Minosse che rivela il male di Pasife) Aesch. Choe. 1026 ἕως δ ἔτ ἔμφρων εἰμί, κηρύσσω φίλοις / κτανεῖν τέ φημι μητέρ οὐκ ἄνευ δίκης, Soph. Ant. 87 Ism. κρυφῇ δὲ κεῦθε, σὺν δ αὔτως ἐγώ. / Ant. οἴμοι, καταύδα πολλὸν ἐχθίων ἔσῃ / σιγῶσ, ἐὰν μὴ πᾶσι κηρύξῃς τάδε, El. 606 κήρυσσέ μ εἰς ἅπαντας, εἴτε χρῇς κακὴν / εἴτε στόμαργον εἴτ ἀναιδείας πλέαν, il passo dell'andromaca portato supra, Heraclid. 864 τῆι δὲ νῦν τύχηι / βροτοῖς ἅπασι λαμπρὰ κηρύσσει μαθεῖν. Aesch. Choe. 4 s. τύμβου δ ἐπ ὄχθωι τῶιδε κηρύσσω πατρὶ / κλύειν, 124 Ἑρμῆ χθόνιε, κηρύξας ἐμοὶ / τοὺς γῆς ἔνερθε δαίμονας κλύειν ἐμὰς / εὐχάς; Eur. Hec. 146 κήρυσσε θεοὺς τούς τ οὐρανίδας / τούς θ ὑπὸ γαίας, Ion 911 ἐς ους αὐδὰν καρύξω [Creusa rivolta ad Apollo]. Soph. Trach. 97 Ἅλιον Ἅλιον αἰτῶ / τοῦτο, καρῦξαι τὸν Ἀλκμή/νας πόθι μοι πόθι μοι / ναίει ποτ Aristoph. Ach. 748 ἐγὼν δὲ καρυξῶ Δικαιόπολιν ὅπᾳ; Andoc. myst. 112 ὁ κῆρυξ ἐκήρυττε τίς τὴν ἱκετηρίαν καταθείη Soph. Ichn. fr. 314. 19 s. R. pantele;" khvrugm e[cwn / qeoi'" brotoi'" te mhdevn ajgnoei'n tavde Aristoph. Ach. 623 ἐγὼ δὲ κηρύττω γε Πελοποννησίοις / ἅπασι καὶ Μεγαρεῦσι καὶ Βοιωτίοις / πωλεῖν ἀγοράζειν πρὸς ἐμέ, Λαμάχῳ δὲ μή. startov" = divisione della popolazione Aesch. Eum. 566-569 εἴτ οὖν διάτορος Τυρσηνικὴ / σάλπιγξ βροτείου πνεύματος πληρουμένη / ὑπέρτονον γήρυμα φαινέτω στρατῶι, Eum. 668 to; so;n povlisma kai; strato;n teuvxw mevgan 762 cwvra/ th'/de kai; tw'/ sw'/ stratw'/, Sept. 302 povlin kai; strato;n Kadmogenh' rjuvesqe Soph. fr. 314. 22 (Ichneutai) [...]ων δ ἐπῆλθ[ο]ν φ[ῦ]λ α τ[οῦ] παντὸς στρατ[οῦ Aesch. Eum. 889 οὔ τἂν δικαίως τῆιδ ἐπιρρέποις πόλει / μῆνίν τιν ἢ κότον τιν ἢ βλάβην στρατῶι. Aesch. Pers. 765 Μῆδος γὰρ ἦν ὁ πρῶτος ἡγεμὼν στρατοῦ Eum. 683 ἔσται δὲ καὶ τὸ λοιπὸν Αἰγέως στρατῶι / αἰεὶ δικαστῶν τοῦτο βουλευτήριον Prom. 723 ἔνθ Ἀμαζόνων στρατὸν / ἥξεις στυγάνορ Soph. El. 749 στρατὸς δ ὅπως ὁρᾷ νιν ἐκπεπτωκότα / δίφρων Trach. 795 τότ ἐκ προσέδρου λιγνύος διάστροφον / ὀφθαλμὸν ἄρας εἶδέ μ ἐν πολλῷ στρατῷ / δακρυρροοῦντα Pind. Pyth. 2. 46 ἐκ δ ἐγένοντο στρατός / θαυμαστός 87 ἐν πάντα δὲ νόμον εὐθύγλωσσος ἀνὴρ προφέρει, / παρὰ τυραννίδι, χὠπόταν ὁ λάβρος στρατός, / χὤταν πόλιν οἱ σοφοὶ τηρέωντι 11. 7 s. ἔνθα καί νυν ἐπίνομον ἡρωΐδων / στρατὸν ὁμαγερέα καλεῖ συνίμεν Ol. 5. 12 καὶ σεμνοὺς ὀχετούς, Ἵππαρις οἷσιν ἄρδει στρατόν 9. 95 τὰ δὲ Παρρασίῳ στρατῷ / θαυμαστὸς ἐὼν φάνη Alcm. fr. 3. 73 Page [ Ἀ]στυμέλοισα κατὰ στρατόν / [ ] μέλημα δάμωι. IC IV 80 (Gortyna 480-450) 7 δ]αμιο με ν δὲ δαρκνὰν καὶ κατακρε θαι πεδ ά τε το σταρτο καὶ πεδὰ το ν Ριττε νίο ν IV 72 (Gortyna 480-450) 5 ἆ ι ὄκ ὀ Αἰθ[α]λεὺς ταρτὸς ἐκόσ μιον οἰ σὺν Κύ[λ]λ οῑ Hesych. s 1641 Hansen stavrtoi: aij tavxei" tou' plhvqou". Eur. Hec. 530 sigh;n Acaiw'n panti; khru'xai stratw'/ Phoe. 1224 si'ga khru'xai stratw'/ Bacchyl. 13. 198 panti; karuvxonti law'/ Ion 911 aujda;n karuvxw 767. [ ]p antav pas i...fqarh" Lobel: m h; fqarh'/" Siegmann 1948, pp. 79, 87: suv g a]n diwvlou] p antav pas i k a i; ej fqavrh" Siegmann 1948, pp. 79, 87: tavc a]n diwvlou] p antav pas i k a i; ej fqavrh" Siegmann 1948, pp. 79, 87: tovt a]n diwvlou] p antav pas i k a i; ej fqavrh" Cantarella 1948, p. 36: kalo;n provswpon] p antav pas i m h; fqarh'{i}" Steffen 1949, p. 132: aujth; par hjmi'n] p antav pas i m h; fqarh'/" Kamerbeek 1954, p. 92: ejmoiv q ojmou', mh;] pantavpas i n ej k fqarh'/" Lloyd-Jones 1957, p. 537: su; d ou'n ajf hjmw'n] p antav pas i m h; fqarh'/" Steffen 1958, p. 33: o{pw" ujf hjmw'n] p antav pas i m h; fqarh'/" Werner 1959a, 10: tavc a]n diwvlou] pantavpasi kajfqavrh" van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 37: su; d w\ kovrh ta;] pavnta pa's a]n ejfqavrh'/"; Gallo 1981, p. 87: su; d ou\n pavrauta] pantavpas a] n ejfqavrh"

Di Marco 1983, 92: tavc a]n diwvlou] Henry 2000, p. 13: pavnt a[pas t (vel pantavpas t ) ajpofqarh'/"; APOFQARHS > ajpofqarh'/" Aesch. Choe. 256 e 258 καίτοι θυτῆρος καί σε τιμῶντος μέγα / πατρὸς νεοσσοὺς τούσδ ἀποφθείρας πόθεν / ἕξεις ὁμοίας χειρὸς εὔθοινον γέρας; / οὔτ αἰετοῦ γένεθλ ἀποφθείρας πάλιν / πέμπειν ἔχοις ἂν σήματ εὐπιθῆ βροτοῖς, fr. 132c 27 τόνδ ἀπ οφθερεῖ στρατὸν, Pers. 464 τέλος δ ἐφορμηθέντες ἐξ ἑνὸς ῥόθου / παίουσι κρεοκοποῦσι δυστήνων μέλη, / ἕως ἁπάντων ἐξαπέφθειραν βίον, Eur. HF 1290 οὐ γῆς τῆσδ ἀποφθαρήσεται;, Troad. 508 ὡς πεσοῦσ ἀποφθαρῶ / δακρύοις καταξανθεῖσα, Suppl. 1106 ἔνθ ἀσιτίαις ἐμὸν / δέμας γεραιὸν συντακεὶς ἀποφθερῶ;, Soph. Trach. 713 ἐγὼ δύστηνος ἐξαποφθερῶ. ajpocrh'sqai 'use up', 'use to the full'; in exhaustive sense 'consume', 'exhaust', 'waste', pejoratively 'abuse', 'misuse' katakluvzein 'wash away', 'wash out', katacrh'sqai 'abuse', 'misuse'»; ajpotelei'n bring to an end, perform, accomplish, ajpokhdeuvein leave off mourning, ajpoflegmainein cease to burn. oujk ej" kovraka" ajpofqeirei' (Eupol. fr. 359 K.-A., Aristoph. Eq. 892, Nub. 789) Eupol. fr. 372 K.-A. ἀποφθαρεὶς δὲ δύο κύβω καὶ τέτταρα. com. adesp. *472 K.-A. ἀποφθάρηθί μου Moer. a 110 Hansen, così spiega: ἀποφθάρηθί μου Ἀττικοί ἀπαλλάγηθί μου Ἕλληνες, Thom. Mag. 16. 9 aggiunge δηλοῖ δὲ τὸ μετὰ φθορᾶς ἀπόστηθί μου. Anacr. fr. 346 fr. 4. 5 Page πολλὴν ὀφείλω / []ν χάριν ἐκφυγὼν ἔρωτα[ / [ ]νυσε παντάπασι, δεσμ[ῶν / [ ]. χαλεπῶν δι Ἀφροδίτη[; Pherecr. fr. 70. 2 K.-A. {Α.} ὑδαρῆ νέχεέν σοι; {Γ.} παντάπασι μὲν οὖν ὕδωρ Dionys. com. fr. 3. 16 λαφυροπώλῃ παντάπασι μεταδίδου Thuc. 6. 37. 2 οὐκ ἂν παντάπασι διαφθαρῆναι; Xenoph. Symp. 4. 53 σὺ δ, ὡς ἔοικας, εἰ τοῦτο γένοιτο, νομίζεις ἂν διαφθαρῆναι αὐτόν; ναὶ μὰ Δί, ἔφη, παντάπασί γε; Plat. Apol. 29c5 πάντες παντάπασι διαφθαρήσονται; Hippocr. vet. med. 13 ἤν γε μὴ παντάπασιν ᾖ διεφθαρμένος ὑπὸ χρόνου τε καὶ τῆς διαίτης. 768. [ ].o u sa provxenovn q a{m a Henry-Nünlist in Sommerstein 2008, 48: [ ]k o u sa provxenovn q a{m a Fraenkel ms.: ajlgeinav per pa]qou'sa provxenovn q a{m a Siegmann 1948, p. 89: eij mh; su; deu'r ejl]qou'sa provxenovn q a{m a Cantarella 1948, 36: stevnousa kai; klav]o [u ]sa provxenovn q a{m a Steffen 1949, p. 132: wj" prostavthn ejl]o [u']sa provxenovn q a{m a Kamerbeek 1954, p. 92: oi[kei dovmon qar]s ou'sa provxenovn q a{m a Lloyd-Jones 1957, p. 537: ajll ojyev per ma]qou'sa provxenovn q a{m a van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 38: eij mh; mavl eujtu]cou'sa provxenovn q a{m a Gallo 1981, p. 87: eij mh; mavl eujqar]s o [u']sa provxenovn q a{m a Di Marco 1983, 92: eij mh; mavl eujqar]s ou'sa provxenovn q a{m a Henry-Nünlist in Sommerstein 2008, 48: [ h[]k o u sa Lex Gortyn. 1. 43 e] a ujto;" e] a[l(l)o" pro; touvto, Soph. OR 10 pro; tw'nde fwnei'n. Aesch. Ag. 945 provdoulon e[mbasin podw'n, CEG 143. 1-3 Hansen, Corcyra ca 625-600? hυἱοῦ Τλασία ο Μενεκράτεος τόδε σᾶμα / Οἰανθέος γενεάν. τόδε δ αὐτο ι δᾶμος ἐποίει / ε ς γὰρ πρόξεν ος δάμου φίλος Eur. Med. 723 s. οὕτω δ ἔχει μοι σοῦ μὲν ἐλθούσης χθόνα, / πειράσομαί σου προξενεῖν δίκαιος ὤν (Egeo a Medea), Aristoph. Thesm. 576 (Clistene) γυναικομανῶ γὰρ προξενῶ θ ὑμῶν ἀεί (cf. 602 καὶ σὺ ξυνέξευρ αὐτόν, ὡς ἂν τὴν χάριν / ταύτην τε κἀκείνην ἔχῃς, ὦ πρόξενε) Ol. 9. 83 προξενίᾳ δ ἀρετᾷ τ ἦλθον / τιμ<άο>ρος Ἰσθμίαισι Λαμπρομάχου / μίτραις Nem. 7. 65 καὶ προξενίᾳ πέποιθ fr. 94b 41 μάρτυς ἤλυθον ἐς χορόν / ἐσλοῖς τε γονεῦσιν / ἀμφὶ προξενίαισι Isthm. 3/4. 26 τιμάεντες... / πρόξενοί τ ἀμφικτιόνων κελαδεννᾶς τ ὀρφανοί / ὕβριος Eur. fr. 721 Kann. κακός τίς ἐστι προξένωι σοὶ χρώμενος Ammon. diff. 411 πρόξενος καὶ ἰδιόξενος... πρόξενος πόλεως καὶ ἔθνους... ξένος δ ὁ εἷς ἑνός ὁ δ αὐτὸς καὶ ἰδιόξενος. οὐκ ὀρθῶς οὖν Εὐριπίδης ἐν Τηλέφῳ πρόξενον εἴρηκε τὸν ἰδιόξενον. Soph. El. 1451 Αι. ποῦ δῆτ ἂν εἶεν οἱ ξένοι; δίδασκέ με. / Ηλ. ἔνδον φίλης γὰρ προξένου κατήνυσαν Soph. Trach. 726 οὐκ ἔστιν ἐν τοῖς μὴ καλοῖς βουλεύμασιν / οὐδ ἐλπίς, ἥτις καὶ θράσος τι προξενεῖ Eupol. fr. 346 K.-A. καὶ μὴ πονηρούς, ὦ πονήρα, προξένει. Aristoph. Av. 1021 ποῦ πρόξενοι; Eur. Ion 335 (Ione rivolto a Creusa) λέγοις ἄν ἡμεῖς τἄλλα προξενήσομεν, 551 Ιων προξένων δ ἔν του κατέσχες;,

1039 Πρ. σὺ μέν νυν εἴσω προξένων μέθες πόδα, Andr. 1103 λαβόντες ἦιμεν ἐσχάραις τ ἐφέσταμεν / σὺν προξένοισι μάντεσίν τε Πυθικοῖς. Eur. Hel. 146 ὧν δ οὕνεκ ἦλθον τούσδε βασιλείους δόμους, / τὴν θεσπιωιδὸν Θεονόην χρήιζων ἰδεῖν, / σὺ προξένησον; Soph. OC 465 (Οι.) ὦ φίλταθ, ὡς νῦν πᾶν τελοῦντι προξένει. Aesch. Suppl. 419 φρόντισον καὶ γενοῦ / πανδίκως εὐσεβὴς πρόξενος 919 ποίοισιν εἰπὼν προξένοις ἐγχωρίοις; 920 Ἑρμῆι, μεγίστωι προξένωι μαστηρίωι, 491 πολλῶν τάδ ἡμῖν ἐστιν ἠξιωμένα, / αἰδοῖον εὑρεθέντα πρόξενον λαβεῖν eij mh; su; deu'r ejl]qou'sa provxenovn q a{m a / mavl eujsebou'nq ] ei{lou me kai; propravktora Aesch. Ag. 1625-1627 γύναι, σὺ τοὺς ἥκοντας ἐκ μάχης μένων / οἰκουρὸς εὐνὴν ἀνδρὸς αἰσχύνων ἅμα / ἀνδρὶ στρατηγῶι τόνδ ἐβούλευσας μόρον Aesch. Suppl. 618 xeniko;n ajstikovn q a{ma Soph. fr. 869 Radt πολλῶν χαλινῶν ἔργον οἰάκων θ ἅμα Eur. frr. 235 πλουτεῖς, ὁ πλοῦτος δ ἀμαθία δειλόν θ ἅμα 246. 1 Kann. νεανίας τε καὶ πένης σοφός θ ἅμα Eur. fr. 370. 17 Kann. μακάριός ἐστι κεῖνος εὐδαίμων [θ ἅμα [così C. Austin,; [t ajnhvr Diggle Epich. fr. 97. 12 K.-A. τῶν παρ ὑμέ]ων ἀγαθικῶν κακὰ προτιμάσαι θ [ἅμα G. Kaibel, Aristoph. Av. 1751 ὦ χθόνιαι βαρυαχέες / ὀμβροφόροι θ ἅμα βρονταί. Eur. Cycl. 171 ὀρχηστύς θ ἅμα / κακῶν τε λῆστις, Aristoph. Plut. 756 ὀφρῦς συνῆγον ἐσκυθρώπαζόν θ ἅμα. Pind. Isthm. 2. 11 χρήματα χρήματ ἀνήρ / ὃς φᾶ κτεάνων θ ἅμα λειφθεὶς καὶ φίλων. Eur. Hel. 1563 οὐχ εἷ ἀναρπάσαντες Ἑλλήνων νόμωι / νεανίαις ὤμοισι ταύρειον δέμας / ἐς πρῶιραν ἐμβαλεῖτε φάσγανόν θ ἅμα / πρόχειρον ὤσει σφάγια τῶι τεθνηκότι; Soph. El. 969 πρῶτον μὲν εὐσέβειαν ἐκ πατρὸς κάτω / θανόντος οἴσῃ τοῦ κασιγνήτου θ ἅμα, Phil. 772 μὴ σαυτόν θ ἅμα / κἄμ, ὄντα σαυτοῦ πρόστροπον, κτείνας γένῃ, OC 1394 κἀξάγγελλ ἰὼν / καὶ πᾶσι Καδμείοισι τοῖς σαυτοῦ θ ἅμα / πιστοῖσι συμμάχοισιν, Cycl. 171 s. μαστοῦ τε δραγμὸς καὶ παρεσκευασμένου / ψαῦσαι χεροῖν λειμῶνος ὀρχηστύς θ ἅμα / κακῶν τε λῆστις, Hel. 1660 ἀλλ ἥσσον ἦμεν τοῦ πεπρωμένου θ ἅμα /καὶ τῶν θεῶν (cf. anche Eur. Or. 462-464 καὶ γάρ μ ἔθρεψε σμικρὸν ὄντα, πολλὰ δέ / φιλήματ ἐξέπλησε, τὸν Ἀγαμέμνονος / παῖδ ἀγκάλαισι περιφέρων, Λήδα θ ἅμα Aristoph. Av. 1751 ὦ χθόνιαι βαρυαχέες / ὀμβροφόροι θ ἅμα βρονταί Aristoph. Plut. 756 ὀφρῦς συνῆγον ἐσκυθρώπαζόν θ ἅμα Od. 10. 123 ἄφαρ δὲ κακὸς κόναβος κατὰ νῆας ὀρώρει / ἀνδρῶν τ ὀλλυμένων νηῶν θ ἅμα ἀγνυμενάων, [Hes.] Scut. 404 δεινὴ δέ σφ ἰαχὴ ἄραβός θ ἅμα γίνετ ὀδόντων, Pind. Isthm. 2. 11 χρήματα χρήματ ἀνήρ / ὃς φᾶ κτεάνων θ ἅμα λειφθεὶς καὶ φίλων, Eur. Hec. 810 εὔπαις ποτ οὖσα, νῦν δὲ γραῦς ἄπαις θ ἅμα, Hel. 1660 ἀλλ ἥσσον ἦμεν τοῦ πεπρωμένου θ ἅμα / καὶ τῶν θεῶν, Soph. OR 136 γῇ τῇδε τιμωροῦντα τῷ θεῷ θ ἅμα Aesch. Suppl. 618 ξενικὸν ἀστικόν θ ἅμα / λέγων διπλοῦν μίασμα, Eur. Hippol. 348 ἥδιστον, ὦ παῖ, ταὐτὸν ἀλγεινόν θ ἅμα, Ion 643 δίκαιον εἶναί μ ὁ νόμος ἡ φύσις θ ἅμα; Hel. 587 πῶς οὖν; ἅμ ἐνθάδ ἦσθ <ἄρ > ἐν Τροίαι θ ἅμα. Eur. Cycl. 169-172 ἵν ἔστι τουτί τ ὀρθὸν ἐξανιστάναι / μαστοῦ τε δραγμὸς καὶ παρεσκευασμένου / ψαῦσαι χεροῖν λειμῶνος ὀρχηστύς θ ἅμα / κακῶν τε λῆστις, e Aristoph. Plut. 756 ὀφρῦς συνῆγον ἐσκυθρώπαζόν θ ἅμα (Aristoph. Av. 1751 ὦ χθόνιαι βαρυαχέες / ὀμβροφόροι θ ἅμα βρονταί). 769. [ ]..ou me kai; propravktora Fraenkel ms.: dev]cou me kai; propravktora Siegmann 1948, p. 89: mavl eujsebou'nq ] ei{lou me kai; propravktora Cantarella 1948, p. 36: ijqagenh' hjg]ou' me kai; propravktora Steffen 1949, p. 132: ejpivskopovn q ojm]ou' me kai; propravktora Kamerbeek 1954, p. 93: ejkouvsion (vel rjevxontav s eu\) devc]ou me kai; propravktora Lloyd-Jones 1957, p. 537: mal eujmenh' devc]ou me kai; propravktora (in Mette 1959, p. 174 come di Mette) van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 38: eujergevthn q hu{r]ou me kai; propravktora Gallo 1981, p. 87: eujergevthn t ejdev]cou me kai; propravktora Di Marco 1983, 92: eujergevthn q ]e i{ lou me kai; propravktora Eschilo, Choe. 834 τοῖς θ ὑπὸ χθονὸς φίλοις / τοῖς τ ἄνωθεν πρόπρασσων χάριν; τοῖς θ ὑπὸ χθονὸς φίλοις / τοῖς τ ἄνωθεν porw;n cavrita" Wilamowitz Untersteiner 138, 140 τοῖς δ ὑπὸ χθονὸς φίλοις / τοῖς τ ἄνωθεν πρόπρασσων lupra'" ojrga;" cavrito hapax eschilei ejkdevktwr fr. 189a 2 Radt e xunoikhvtwr Eum. 833 Soph. El. 953 εἶχον (Elettra) ἐλπίδας / φόνου ποτ αὐτὸν (scil. Oreste) πράκτορ ἵξεσθαι πατρός; Trach. 251 τῷ λόγῳ δ οὐ χρὴ φθόνον, / γύναι, προσεῖναι, Ζεὺς ὅτου πράκτωρ φανῇ; 861 ἁ δ ἀμφίπολος Κύπρις ἄναυδος φανερὰ / τῶνδ ἐφάνη πράκτωρ)

Aesch. Suppl. 646 Δῖον ἐπιδόμενοι πράκτορ ἐπίσκοπον / δυσπολέμητον; Ag. 111 πέμπει ξὺν δορὶ καὶ χερὶ πράκτορι; Eum. 319 μάρτυρες ὀρθαὶ τοῖσι θανοῦσιν / παραγιγνόμεναι πράκτορες αἵματος Poll. 7. 112 ὁ δὲ τοῖς πιπράσκουσι προξενῶν προπράτωρ IG IX 1 2. 2. 390 (Stratus, Acarnania, fine V a. C.) ἔδοξε τᾶι πόλι τῶν Στρατί ων Λυσίαι τῶι Καλλία τῶι Με γαρεῖ καὶ Ἀριστίωνι τῶι Λυσί α καὶ Καλλίπωι (sic) τῶι Λυσία πρ οξενίαν δόμεν καὶ προνο μίαν καὶ προπραξίαν αὐτοῖ ς καὶ γενεᾶι 770. [ ].e mai'an wj" gerasmivan Siegmann 1948, p. 93: oj pai'" g ijdwvn m]e mai'an wj" gerasmivan Siegmann 1948, p. 93: ou to" g ijdwvn m]e mai'an wj" gerasmivan Siegmann 1948, p. 93: mikkov" g ijdwvn m]e mai'an wj" gerasmivan Cantarella 1948, p. 36: o{" s a{zetai g]e mai'an wj" gerasmivan Steffen 1949, p. 132: o{" s eujsevbhs]e mai'an wj" gerasmivan Kamerbeek 1954, p. 93: ijdouv, brevfo" g]e mai'an wj" gerasmivan Lloyd-Jones 1957, p. 538: kai; mh;n oj pai'" g]e mai'an wj" gerasmivan (Page) Steffen 1958, p. 34: o}" eujsebw'n s]e mai'an wj" gerasmivan van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 40: tou' paidivou t]e mai'an wj" gerasmivan van Groningen in Werre-de Haas 1961, p. 40: tou' sou' brevfou" t]e mai'an wj" gerasmivan Aesch. Choe. 45 gai'a mai'a, Soph. fr. 959. 3 Radt mai'an hjdivsthn, Eur. Alc. 393 mai'a dh; kavtw bevbaken Eur. Alc. 393 ἰώ μοι τύχας. μαῖα δὴ κάτω / βέβακεν mai'a suffisso -yvh 2 /-yh 2 > -ja /-ja + Lallwort ma'. Hesych. m 64 Latte mai'a:... προσφώνησις πρὸς πρεσβῦτιν τιμητική μαῖα φίλη 5x nell'odissea Aristoph. Eccl. 915 (la ragazza alla vecchia) ἀλλ, ὦ μαῖ, ἱκετεύομαι, / κάλει τὸν Ὀρθαγόραν, / σεαυτῆς οὕτως κατόναι HHomCer. 147 μαῖα θεῶν μὲν δῶρα καὶ ἀχνύμενοί περ ἀνάγκῃ τέτλαμεν ἄνθρωποι Eur. Hippol. 243 μαῖα, πάλιν μου κρύψον κεφαλήν 311 ἀπώλεσάς με, μαῖα Soph. fr. 959. 3 ὅθεν κατεῖδον τὴν βεβακχιωμένην / βροτοῖσι κλεινὴν Νῦσαν, ἣν ὁ βούκερως / Ἴακχος αὑτῷ μαῖαν ἡδίστην νέμει, Nic. Alex. 31 Silhnoi; keraoi'o Diwnuvsoio tiqhnoiv Aristoph. Lys. 746 Λυ. ἀλλ οὐκ ἐκύεις σύ γ ἐχθές. / Γυ. Γ. ἀλλὰ τήμερον. / ἀλλ οἴκαδέ μ ὡς τὴν μαῖαν, ὦ Λυσιστράτη, / ἀπόπεμψον ὡς τάχιστα. CGE II 569 Hansen [Atene, tra il 400 e il 350] μαῖα καὶ ἰατρὸς Φανοστράτη ἐνθάδε κεῖται / [ο]ὐθενὶ λυπη<ρ>ά, πᾶσιν δὲ θανοῦσα ποθεινή Callim. frr. 253. 6 καὶ σύ [γε] μαῖα / λέξον, ἐπεὶ καὶ ἐμο]ί τι ποθὴ σέο τυτθὸν ἀκοῦσαι e 263. 3 Pf. πολλάκι σεῖό <γε>, μαῖα, φιλοξείνοιο καλιῆς / μνησόμεθα, (Men. Dysc. 387 τεθραμμένη μηδ οἶδε τῶν ἐν τῶι βίωι / τούτων κακῶν μηδὲν ὑπὸ τηθίδος τινὸς / δειδισαμένη μαίας τ ; AP 7. 78. 4 (Dionysius) οὐδὲ Κυρήνη / μαῖά σε (scil. Eratostene) πατρῴων ἐντὸς ἔδεκτο τάφων) HHomMerc 122 ὤπτα δ ἀμφ ὀβελοῖσι πεπαρμένα δουρατέοισι, / σάρκας ὁμοῦ καὶ νῶτα γεράσμια καὶ μέλαν αἷμα / ἐργμένον ἐν χολάδεσσι Eur. Phoen. 923 ὦ πρός σε (scil. Tiresia) γονάτων καὶ γερασμίου τριχός Eur. Suppl. 95 ἔκ τε γὰρ γερασμίων / ὄσσων ἐλαύνουσ οἰκτρὸν ἐς γαῖαν δάκρυ Nic. Ther. 613 καὶ μυρίκης λάζοιο νέον πανακαρπέα θάμνον, / μάντιν ἐνὶ ζωοῖσι γεράσμιον Oppian. Hal. 2. 655 ὣς αἰεὶ μετὰ πᾶσι Δίκης πρεσβήϊα κεῖται / αἰδοίης, πάντῃ δὲ γεράσμιον ἤρατο τιμήν Orph. Arg. 626 ἡμεῖς δ αὖτ ἐπὶ νηὶ γεράσμια πέμπομεν ἱρά schol. Ab Il. 2. 53d γερόντων: γέροντας συνεχῶς ὁ ποιητὴς τοὺς γερασμίους φησί, διδάσκων ὅτι δεῖ τοὺς ἡγεμόνας οὐ μόνον καθ ἡλικίαν, ἀλλὰ καὶ πρὸ ἡλικίας φαίνεσθαι γέροντας τοῖς ἤθεσιν Vita Eliae Heliopolitani p. 55. 31 οὐκ ἐγκαταλιμπάνει κύριος ἀγέραστον τὸν ἑαυτοῦ ἀθλητήν, ἀλλὰ πλείοσιν ἐμφανείαις δοξάσας γεράσμιον αὐτοῦ τὴν τελείωσιν ἀνέδειξεν vd. HHomMerc 129 καὶ ἔσχισε δώδεκα μοίρας / κληροπαλεῖς τέλεον δὲ γέρας προσέθηκεν ἑκάστῃ Hesch. g 407 La. γεράσμιον τίμιον, schol. Nic. Th. 613b γεράσμιον ἔντιμον K 2 τίμιον d 771. [ ]..hpivoi" prosfqevgmasin Siegmann 1948, p. 93: prosei'pen eujqu;]" n hpivoi" prosfqevgmasin Cantarella 1948, p. 36: prosennevpwn suvn] t hjpivoi" prosfqevgmasin Steffen 1949, p. 132: kaiv s hjntivwsen] hjpivoi" prosfqevgmasin Kamerbeek 1954, p. 93: ajspavzetaiv me] nhpivoi" prosfqevgmasin

Lloyd-Jones 1957, p. 538: saivnei prosaudw'n] hjpivoi" prosfqevgmasin (Page) Steffen 1958, p. 34: pavrestiv soi xu;n] hjpivoi" prosfqevgmasin van Groningen in Werre-de Hass 1961, p. 40: h} koimivsei n]in hjpivoi" prosfqevgmasin provsfqegma: serie -men/-mon/-mn (lat. -men, ai. -man,). cf. pra'xi"/pra'gma ai ma sw'ma sh'ma a[galma/ajgavllomai, kau'ma/kaivomai, cavrma/caivromai Il. 18. 85 teuvcea... pelwvria, qau'ma ijdesqai, 3. 48 ss. gunai'k... ajnh'ge" /... nuo;n... / patriv te sw/' mevga ph'ma povlhi>v te pantiv te dhvmw/ / dusmevnesin me;n cavrma, Od. 18. 300 i[sqmion h[neiken qeravpwn, perikalle;" a[galma (Il. 14. 187 ejpeidh; pavnta peri; croi>; qhvkato kovsmon) Soph. Ai. 500 καί τις πικρὸν πρόσφθεγμα δεσποτῶν ἐρεῖ / λόγοις ἰάπτων, Phil. 235 φεῦ τὸ καὶ λαβεῖν / πρόσφθεγμα τοιοῦδ ἀνδρὸς ἐν χρόνῳ μακρῷ Eur. El. 1333 τάδε λοίσθιά μοι προσφθέγματά σου, Oreste: 75 προσφθέγμασιν γὰρ οὐ μιαίνομαι σέθεν e 1051 τάδ ἀντὶ παίδων καὶ γαμηλίου λέχους / προσφθέγματ ἀμφοῖν τοῖς ταλαιπώροις πάρα Aesch. Ag. 903 τοιοῖσδέ τοί νιν ἀξιῶ προσφθέγμασιν Choe. 876 οἴμοι πανοίμοι δεσπότου <πεπληγμένου> / οἴμοι μάλ αὖθις ἐν τρίτοις προσφθέγμασιν Soph. Phil. 235 Φι. ὦ φίλτατον φώνημα φεῦ τὸ καὶ λαβεῖν / πρόσφθεγμα τοιοῦδ ἀνδρὸς ἐν χρόνῳ μακρῷ, Eur. IA 1625 χρόνιά γε τἀμά σοι προσφθέγματα / Τροίηθεν ἔσται Eur. Heraclid. 573 εἴ τι βούληι, τούσδε τὸν γέροντά τε / χώρει προσειποῦσ ὑστάτοις προσφθέγμασιν, Hec. 1184 Ὦ μῆτερ, ηὔδας, ἦ πολύν σοι βοστρύχων / πλόκαμον κεροῦμαι πρὸς τάφον θ ὁμηλίκων / κώμους ἐπάξω, φίλα διδοὺς προσφθέγματα Soph. Ai. 500 καί τις πικρὸν πρόσφθεγμα δεσποτῶν ἐρεῖ / λόγοις ἰάπτων, Eur. Hec. 1160 κἆιτ ἐκ γαληνῶν πῶς δοκεῖς προσφθεγμάτων / εὐθὺς λαβοῦσαι φάσγαν ἐκ πέπλων ποθὲν / κεντοῦσι παῖδας. Il. 8. 40 πρόφρονι μυθέομαι, ἐθέλω δέ τοι ἤπιος εἶναι (Zeus ad Atena), Od. 13. 314 ὅτι μοι πάρος ἠπίη ἦσθα (Atena verso Odisseo), 15. 490 ἐπεὶ ἀνδρὸς δώματ ἀφίκεο πολλὰ μογήσας ἠπίου (Odisseo a Eumeo di Laerte), 152 ἦ γὰρ ἐμοί γε πατὴρ ὣς ἤπιος ἦεν (Menelao a Telemaco di Nestore) Od. 15. 557 συβώτης / ἐσθλὸς ἐὼν..., ἀνάκτεσιν ἤπια εἰδώς (Eumeo; vd. anche 13. 405, 15. 39), Il. 4. 360 s. οἶδα γὰρ ὥς τοι θυμὸς ἐνὶ στήθεσσι φίλοισιν / ἤπια δήνεα οἶδε (Agamennone a Odisseo) [cf. Hes. Th. 407 Λητὼ κυανόπεπλον ἐγείνατο, μείλιχον αἰεί, / ἤπιον ἀνθρώποισι καὶ ἀθανάτοισι θεοῖσι] Theogn. 1298 μηδέ με σὴ φιλότης δώματα Περσεφόνης / οἴχηται προφέρουσα θεῶν δ ἐποπίζεο μῆνιν / βάξιν τ ἀνθρώπων, ἤπια νωσάμενος Od. 20. 327 Τηλεμάχῳ δέ κε μῦθον ἐγὼ καὶ μητέρι φαίην / ἤπιον, più una serie di passi, Aesch. Prom. 482 πρίν γ ἐγώ σφισιν / ἔδειξα κράσεις ἠπίων ἀκεσμάτων, Soph. Phil. 738 Νε. τί τοὺς θεοὺς ὧδ ἀναστένων καλεῖς; / Φι. σωτῆρας αὐτοὺς ἠπίους θ ἡμῖν μολεῖν, Eur. fr. 362. 5 Kann. πρῶτον φρένας μὲν ἠπίους ἔχειν χρεών Aesch. Ag. 1631 σὺ δ ἐξορίνας νηπίοις ὑλάγμασιν, Prom. 443 ὥς σφας (scil. i mortali) νηπίους ὄντας τὸ πρίν / ἔννους ἔθηκα καὶ φρενῶν ἐπηβόλους. nhvpia tevkna, nhvpion uijovn o nhvpio" pavi>", Eur. fr. 272 Kann. τίς δ οὐχὶ χαίρει νηπίοις ἀθύρμασιν; Aesch. Prom. 482 πρίν γ ἐγώ σφισιν / ἔδειξα κράσεις ἠπίων ἀκεσμάτων Hes. Opp. 787 σηκόν τ ἀμφιβαλεῖν ποιμνήιον ἤπιον ἦμαρ Hes. Th. 235 Νηρέα δ ἀψευδέα καὶ ἀληθέα γείνατο Πόντος / πρεσβύτατον παίδων αὐτὰρ καλέουσι γέροντα, / οὕνεκα νημερτής τε καὶ ἤπιος, οὐδὲ θεμίστων / λήθεται, ἀλλὰ δίκαια καὶ ἤπια δήνεα οἶδεν Od. 2. 234 ὡς οὔ τις μέμνηται Ὀδυσσῆος θείοιο / λαῶν, οἷσιν ἄνασσε, πατὴρ δ ὣς ἤπιος ἦεν. Eur. fr. 950 Kann. ὡς ἡδὺ πατέρα παισὶν ἤπιον κυρεῖν / καὶ παῖδας εἶναι πατρὶ μὴ στυγουμένους Eur. fr. 951 Kann. ἢν οἱ τεκόντες τοῦτο γιγνώσκωσ ὅτι / νέοι ποτ ἦσαν, ἠπίως τὴν τῶν τέκνων / οἴσουσι κύπριν Eur. Alc. 310 ἐχθρὰ γὰρ ἡ πιοῦσα μητρυιὰ τέκνοις / τοῖς πρόσθ, ἐχίδνης οὐδὲν ἠπιωτέρα Eur. fr. 362. 6 Kann. πρῶτον φρένας μὲν ἠπίους ἔχειν χρεών Herodot. 3. 89 Κῦρος δὲ πατήρ,... ὅτι ἤπιός τε καὶ ἀγαθά σφι πάντα ἐμηχανήσατο Herodot. 2. 129 ἐόντι δὲ ἠπίῳ τῷ Μυκερίνῳ κατὰ τοὺς πολιήτας. dhvnea (Il. 4. 361, Hes. Th. 236), mevno" kai; qumov" (HHomCer 361), frevna" (Eur. fr. 362. 6 Kann.; cf. hjpiovfrwn Bacchyl. 13. 78, Empedocl. fr. 35. 13 D.-K., ajpiomhvdh" Pind. fr. 52g 7), ojrgav" (Eur. Troad. 53), trovpo" (Herodot. 5. 23. 3), ma dw'ra nell'epiteto hjpiovdwro" di Ecuba in Il. 6. 251 e di Afrodite in Stes. fr. 46. 2, lo pni'go" in Plat. Phaedr. 279b 5. Od. 20. 327 Τηλεμάχῳ δέ κε μῦθον ἐγὼ καὶ μητέρι φαίην / ἤπιον, Soph. El. 1438 δι ὠτὸς ἂν παῦρά γ ὡς / ἠπίως ἐννέπειν / πρὸς ἄνδρα τόνδε συμφέροι; Herodot. 8. 60 τότε μὲν ἠπίως [πρὸς] τὸν Κορίνθιον ἀμείψατο

772. [ ]...[.].[..]" ej n crovnw/ menei Henry-Nünlist in Sommerstein 2008, 48: o{ r k o " ej n crovnw/ menei' Siegmann 1948, p. 93: cou[tw" gavmou tucqevnto]" ej n crovnw/ menei' Cantarella 1948, p. 36: eu[frwn ajei; kai; pisto;]" ej n crovnw/ menei Steffen 1949, p. 132: kaiv soi fuvlax bevbaio]" ej n crovnw/ menei' Kamerbeek 1954, p. 93: toujmo;n (h[dh) provqumon d a\rav] s ej n crovnw/ menei Kamerbeek 1954, p. 93: o{d o{rko" aijei; pisto;]" ej n crovnw/ menei Lloyd-Jones 1957, p. 538: ou[koun o{d aije;n aujto;]" ej n crovnw/ menei' (Page) van Groningen in Werre-de Hass 1961, p. 41: o[lbo" de; nu'n s a[pausto]" ej n crovnw/ menei' ἐν βραχεῖ χρόνωι, ἐν πολλῶι χρόνωι, ἐν τούτῳ τῷ χρόνῳ, ἐν τῷ χρόνῳ, ἐν τῷ πρὸ τοῦ χρόνῳ, etc. Bacchyl. fr. 4. 48 M. ejn de; crovn[w/ Soph. OR 613 ἀλλ ἐν χρόνῳ γνώσῃ τάδ ἀσφαλῶς, ἐπεὶ / χρόνος δίκαιον ἄνδρα δείκνυσιν μόνος, / κακὸν δὲ κἂν ἐν ἡμέρᾳ γνοίης μιᾷ Eur. Andr. 782 ἡδὺ μὲν γὰρ αὐτίκα τοῦτο βροτοῖσιν, / ἐν δὲ χρόνωι τελέθει / ξηρὸν καὶ ὀνείδεσιν ἔγκειται δόμος Eur. fr. 727a 64 Kann. ajl]l ἐ ν χρόνω [ι.]ν.αισ[ Pind. Pyth. 3. 96 ἐν δ αὖτε χρόνῳ 4. 291 ἐν δὲ χρόνῳ / μεταβολαὶ λήξαντος οὔρου / ἱστίων 8. 15 βία δὲ καὶ μεγάλαυχον ἔσφαλεν ἐν χρόνῳ fr. 33b ἐν χρόνῳ δ ἔγεντ Ἀπόλλων Aesch. Suppl. 137 τελευτὰς δ ἐν χρόνωι πατὴρ ὁ παντόπτας / πρευμενεῖς κτίσειεν 938 τί σοι λέγειν χρὴ τοὔνομ ; ἐν χρόνωι μαθών / εἴσηι σύ τ αὐτὸς χοἰ ξυνέμποροι σέθεν Aesch. Ag. 857 οὐκ αἰσχυνοῦμαι τοὺς φιλάνορας τρόπους / λέξαι πρὸς ὑμᾶς. ἐν χρόνωι δ ἀποφθίνει / τὸ τάρβος ἀνθρώποισιν Choe. 1040 τάδ ἐν χρόνωι μοι πάντας Ἀργείους λέγω / καὶ μαρτυρεῖν μοι Μενέλεως ἐπορσύνθη κακά, Wilamowitz 136: τάδ ἐν χρόνωι μοι πάντας Ἀργείους levgw / <mnhvmh/ fulavssein, oi > ejporsuvnqh kakav, / kai; marturei'n moi, Menevlew" <o{tan movlh/> Eum. 498 πολλὰ δ ἔτυμα παιδότρωτα / πάθεα προσμένει τοκεῦ/σιν μεταῦθις ἐν χρόνωι 1000 ἴκταρ ἥμενοι Διὸς / παρθένου φίλας φίλοι, / σωφρονοῦντες ἐν χρόνωι cf. Ag. 1563 mivmnei de; mivmnonto" ejn crovnw/ (qrovnw/ Schütz, generalmente accettato) Diov"/ paqei'n to;n e{rxanta Pind. Pyth. 4. 258 καὶ Λακεδαιμονίων μιχθέντες ἀνδρῶν / ἤθεσιν ἔν ποτε Καλλίσταν ἀπῴκησαν χρόνῳ / νᾶσον Aesch. Eum. 498 πολλὰ δ ἔτυμα παιδότρωτα / πάθεα προσμένει τοκεῦ/σιν μεταῦθις ἐν χρόνωι Siegmann 1948, p. 93: «so wird es... immer bleiben»; Morani 639: «rimarrà per sempre in avvenire»; Pozzoli 2004, p. 183: «durerà per sempre»; Lucas de Dios, 285: «para siempre [durará]». Aesch. Eum. 1000 σωφρονοῦντες ἐν χρόνωι Aesch. Choe. 977 ὅρκος τ ἐμμένει πιστώμασιν (Eur. Med. 754 τί δ ὅρκωι τῶιδε μὴ μμένων πάθοις;, Herodot. 9. 106 καὶ ὁρκίοισι <ἦ μὲν> ἐμμενέειν τε καὶ μὴ ἀποστήσεσθαι, Thuc. 2. 72. 1 καὶ αὐτοὶ ἐμμείνατε τοῖς ὅρκοις) Eur. Andr. 1000 ἢν δορυξένων ἐμῶν / μείνωσιν ὅρκοι Πυθικὴν ἀνὰ χθόνα, Herodot. 4. 201. 2 μένειν τὸ ὅρκιον κατὰ χώρην (cf. 4. 201. 3 ταμόντες τοῖσι Βαρκαίοισι χρόνον μένειν αἰεὶ τὸ ὅρκιον ὅσον ἂν ἡ γῆ μένῃ κατὰ [τὰ] τότε εἶχε καταρρήξασι δὲ οὐκέτι ἔμενε τὸ ὅρκιον κατὰ χώρην), Aristoph. Ach. 308 εἴπερ ἐσπείσω γ ἅπαξ / οἷσιν οὔτε βωμὸς οὔτε πίστις οὔθ ὅρκος μένει; Eur. Med. 440 οὐδ ἔτ αἰδὼς / Ἑλλάδι τᾶι μεγάλαι μένει.