EXODUS 2 1 And there went a man of the house of Levi, and took to wife a daughter of Levi. 1 וילך איש מבית לוי ויקח את בת לוי vai ye lech ish mib beit le vi vai yik kach et-bat-le vi. 1 ª' #+ = C = %x d Q#' r#+=' C / f ' T+Q# x wayyëºlek îš mibbêt lëwî wayyiqqah et-bat-lëwî 1 ην δε τις εκ της φυλης λευι ος ελαβεν των θυγατερων λευι και εσχεν αυτην ēn de tis ek tēs phulēs leui os elaben tōn thugaterōn leui kai eschen autēn * * * * * * * * * * 2 And the woman conceived, and bore a son; and when she saw him that he was a goodly child, she hid him three months. 2 ותהר האשה ותלד בן ותרא אתו כי טוב הוא ותצפנהו שלשה ירחים vat ta har ha 'i shah vat te led ben vat te re o tov ki-to vv hu vat titz pe ne hu she lo shah ye ra chim. 2 ª- ' % : '! f Yf K! x1 a 8 k #Kv! L& ' V{L= : k ו תּ ה ר ה א שּׁ ה # k #0rC + wattaºhar hä iššâ wattëºled Bën wattëºre ötô Kî- ôb hû wa TTicPünëºhû šülöšâ yürähîm 2 και εν γαστρι ελαβεν και ετεκεν αρσεν ιδοντες δε αυτο αστειον εσκεπασαν αυτο μηνας τρεις kai en gastri elaben kai eteken arsen idontes de auto asteion eskepasan auto mēnas treis 3 And when she could not longer hide him, she took for him an ark of bulrushes, and daubed it with slime and with pitch; and she put the child therein, and laid it in the flags by the river's brink. 3 ולא יכלה עוד הצפינו ותקח לו תבת גמא ותחמרה בחמר ובזפת ותשם בה את הילד ותשם בסוף על שפת היאר 1
ve lo-ya che lah o vd ha tze fi nov vat tik kach-lov te vat go me vat tach me rah va che mar u vaz za fet vat ta sem bah et-hai ye led vat ta sem bas suf al-se fat hay 'or. 3 ו ל א י כ ל ה עוֹד ה צּ פ ינוֹ ו תּ קּ ח לוֹ תּ ב ת גּ מ א ו תּ ח מ ר ה ב ח מ ר וּב זּ פ ת ו תּ שׂ ם בּ הּ א ת ה בּ סּ וּף ע ל שׂ פ ת ה י א ר יּ ל ד ו תּ שׂ ם wülö -yäklâ `ôd haccüpînô watti qqa H-lô Tëºbat Göºme wattahmürâ bahëmär ûbazzäºpet wattäºsem Bâ et-hayyeºled wattäºsem Bassûp `al-süpat hayü ör 3 επει δε ουκ ηδυναντο αυτο ετι κρυπτειν ελαβεν αυτω η μητηρ αυτου θιβιν και κατεχρισεν αυτην ασφαλτοπισση και ενεβαλεν το παιδιον εις αυτην και εθηκεν αυτην εις το ελος παρα τον ποταμον epei de ouk ēdunanto auto eti kruptein elaben autō ē mētēr autou thibin kai katechrisen autēn asphaltopissē kai enebalen to paidion eis autēn kai ethēken autēn eis to elos para ton potamon 4 And his sister stood afar off, to know what would be done to him. 4 ותתצב אחתו מרחק לדעה מה יעשה לו vat te ta tzav a cho tov me ra chok le de 'ah mah-ye 'a seh lov. 4 ו תּ ת צּ ב א ח ת וֹ מ ר ח ק ל ד ע ה מ ה יּ ע שׂ ה ל וֹ wattëtaccab áhötô mërähöq lüdë`â mà-yyë`äsè lô 4 και κατεσκοπευεν η αδελφη αυτου μακροθεν μαθειν τι το αποβησομενον αυτω kai kateskopeuen ē adelphē autou makrothen mathein ti to apobēsomenon autō 5 And the daughter of Pharaoh came down to bathe in the river; and her maidens walked along by the river-side; and she saw the ark among the flags, and sent her handmaid to fetch it. 5 ותרד בת פרעה לרחץ על היאר ונערתיה הלכת על יד היאר ותרא את התבה בתוך הסוף ותשלח את אמתה ותקחה vat te red bat-par 'oh lir chotz al-hay 'or ve na 'a ro tei ha ho le chot al-yad hay 'or vat te re et-hat te vah be to vch has suf vat tish lach et-a ma tah vat tik ka che ha. 2
5 5Kv_! TL = C{! k! = : k #: r'! ו תּ ר ד בּ ת פּ ר ע ה ל ר ח ץ ע ל ה י א ר ו נ ע ר ת יה ה ל כ ת ע ל י ו תּ שׁ ל ח א ת א מ ת הּ ו תּ קּ ח ה wattëºred Bat-Par`ò lirhöc `al-hayü ör wüna`árötêºhä hölköt `al-yad hayü ör wattëºre et-hattëbâ Bütôk hassûp wattišlah et- ámätäh wattiqqäheºhä 5 κατεβη δε η θυγατηρ φαραω λουσασθαι επι τον ποταμον και αι αβραι αυτης παρεπορευοντο παρα τον ποταμον και ιδουσα την θιβιν εν τω ελει αποστειλασα την αβραν ανειλατο αυτην katebē de ē thugatēr pharaō lousasthai epi ton potamon kai ai abrai autēs pareporeuonto para ton potamon kai idousa tēn thibin en tō elei aposteilasa tēn abran aneilato autēn 6 And she opened it, and saw it, even the child; and behold a boy that wept. And she had compassion on him, and said: 'This is one of the Hebrews' children.' 6 ותפתח ותראהו את הילד והנה נער בכה ותחמל עליו ותאמר מילדי העברים זה vat tif tach vat tir 'e hu et-hai ye led ve hin neh-na 'ar bo cheh vat tach mol a lav vat to mer mi yal dei ha 'iv rim zeh. 6 ו תּ פ תּ ח ו תּ ר א הוּ א ת ה יּ ל ד ו ה נּ ה נ ע ר בּ כ ה ו תּ ח מ ל ע ל יו ו תּ אמ ר מ יּ ל ד י ה ע ב ר ים ז ה wattiptah wattir ëºhû et-hayyeºled wühinnë-naº`ar Bökè wattahmöl `äläyw wattöº mer miyyaldê hä `ibrîm zè 6 ανοιξασα δε ορα παιδιον κλαιον εν τη θιβει και εφεισατο αυτου η θυγατηρ φαραω και εφη απο των παιδιων των εβραιων τουτο anoiξasa de ora paidion klaion en tē thibei kai epheisato autou ē thugatēr pharaō kai ephē apo tōn paidiōn tōn ebraiōn touto 7 Then said his sister to Pharaoh's daughter: 'Shall I go and call thee a nurse of the Hebrew women, that she may nurse the child for thee?' 7 ותאמר אחתו אל בת פרעה האלך וקראתי לך אשה מינקת מן העברית ותינק לך את הילד vat to mer a cho tov el-bat-par 'oh ha 'e lech ve ka ra ti lach i shah mei ne ket min ha 'iv ri yot ve tei nik 3
lach et-hai ya led. 7 : rq = Tx +9 1' = #= ה יּ ל ד 4! 0x / = 9 v1' /! i {T+' = : 9 #Ty+! t! 3 : a = C + zl=% : / k # wattöº mer áhötô el-bat-par`ò ha ëlëk wüqäräº tî läk iššâ mêneºqet mìn hä`ibriyyöt wütênìq läk et-hayyäºled 7 και ειπεν η αδελφη αυτου τη θυγατρι φαραω θελεις καλεσω σοι γυναικα τροφευουσαν εκ των εβραιων και θηλασει σοι το παιδιον kai eipen ē adelphē autou tē thugatri pharaō theleis kalesō soi gunaika tropheuousan ek tōn ebraiōn kai thēlasei soi to paidion 8 And Pharaoh's daughter said to her: 'Go.' And the maiden went and called the child's mother. 8 ותאמר לה בת פרעה לכי ותלך העלמה ותקרא את אם הילד vat to mer-lah bat-par 'oh le chi vat te lech ha 'al mah vat tik ra et-em hai ya led. 8 ª + Q! - = : x 9 k #! / v +4! {T+ k{ #' ) +! r 4 x: a = CI + : / k # wattö mer-läh Bat-Par`ò lëºkî wattëºlek hä `almâ wattiqrä et- ëm hayyäºled 8 η δε ειπεν αυτη η θυγατηρ φαραω πορευου ελθουσα δε η νεανις εκαλεσεν την μητερα του παιδιου ē de eipen autē ē thugatēr pharaō poreuou elthousa de ē neanis ekalesen tēn mētera tou paidiou 9 And Pharaoh's daughter said unto her: 'Take this child away, and nurse it for me, and I will give thee thy wages.' And the woman took the child, and nursed it. 9 ותאמר לה בת פרעה היליכי את הילד הזה והינקהו לי ואני אתן את שכרך ותקח האשה הילד ותניקהו vat to mer lah bat-par 'oh hei li chi et-hai ye led haz zeh ve hei ni ki hu li va 'a ni et ten et-se cha rech vat tik kach ha 'i shah hai ye led vat te ni ke hu. 9 dk ח ה א שּׁ ה #Tr : ) g = 0 k'x 1 #' v+k! 9Ü1'! #{! O! +Q! = ' )' ~+'!! 3 y: a = CI +: / k # 4
ה יּ ל ד ו תּ נ י ק הוּ wattöº mer läh Bat-Par`ò hêlîºkî et-hayyeºled hazzè wühênìqiºhû lî wa ánî ettën et-sükärëk wattiqqah hä iššâ hayyeºled wattünîqëºhû 9 ειπεν δε προς αυτην η θυγατηρ φαραω διατηρησον μοι το παιδιον τουτο και θηλασον μοι αυτο εγω δε δωσω σοι τον μισθον ελαβεν δε η γυνη το παιδιον και εθηλαζεν αυτο eipen de pros autēn ē thugatēr pharaō diatērēson moi to paidion touto kai thēlason moi auto egō de dōsō soi ton misthon elaben de ē gunē to paidion kai ethēlazen auto 10 And the child grew, and she brought him unto Pharaoh's daughter, and he became her son. And she called his name Moses, and said: 'Because I drew him out of the water.' 10 ויגדל הילד ותבאהו לבת פרעה ויהי לה לבן ותקרא שמו משה ותאמר כי מן המים משיתהו va yig dal hai ye led vat te vi 'e hu le vat-par 'oh vay hi-lah le ven vat tik ra she mov mo sheh vat to mer ki min-ham ma yim me shi ti hu. 10 ו י ג דּ ל ה יּ ל ד ו תּ ב א הוּ ל ב ת פּ ר ע ה ו י ה י ל הּ ל ב ן ו תּ ק ר א שׁ מוֹ מ שׁ ה ו תּ אמ ר כּ י מ ן ה מּ י ם מ שׁ ית הוּ wayigdal hayyeºled wattübì ëºhû lübat-par`ò wa yühî-läh lübën wattiqrä šümô möšè wattöº mer Kî min-hammaºyim müšîtiºhû 10 αδρυνθεντος δε του παιδιου εισηγαγεν αυτο προς την θυγατερα φαραω και εγενηθη αυτη εις υιον επωνομασεν δε το ονομα αυτου μωυσην λεγουσα εκ του υδατος αυτον ανειλομην adrunthentos de tou paidiou eisēgagen auto pros tēn thugatera pharaō kai egenēthē autē eis uion epōnomasen de to onoma autou mōusēn legousa ek tou udatos auton aneilomēn 11 And it came to pass in those days, when Moses was grown up, that he went out unto his brethren, and looked on their burdens; and he saw an Egyptian smiting a Hebrew, one of his brethren. 11 ויהי בימים ההם ויגדל משה ויצא אל אחיו וירא בסבלתם וירא איש מצרי מכה איש עברי מאחיו vay hi bai ya mim ha hem vai yig dal mo sheh vai ye tze el-e chav vai yar be siv lo tam vai yar ish mitz ri mak keh ish-iv ri me 'e chav. 11 5
r f ' { : Q#- =Y מ צ ר י מ כּ ה 2 C : ÛxQ##' v% + 8Q#{! f/ +GQ#-! y! - '/ QC'! ' # א ישׁ ע ב ר י מ א ח יו wayühî Bayyämîm hähëm wayyigdal möšè wayyëcë el- ehäyw wayyaºr Büsiblötäm wayyar îš micrî makkè îš-`ibrî më ehäyw 11 εγενετο δε εν ταις ημεραις ταις πολλαις εκειναις μεγας γενομενος μωυσης εξηλθεν προς τους αδελφους αυτου τους υιους ισραηλ κατανοησας δε τον πονον αυτων ορα ανθρωπον αιγυπτιον τυπτοντα τινα εβραιον των εαυτου αδελφων των υιων ισραηλ egeneto de en tais ēmerais tais pongais ekeinais megas genomenos mōusēs eξēlthen pros tous adelphous autou tous uious israēl katanoēsas de ton ponon autōn ora anthrōpon aiguption tuptonta tina ebraion tōn eautou adelphōn tōn uiōn israēl 12 And he looked this way and that way, and when he saw that there was no man, he smote the Egyptian, and hid him in the sand. 12 ויפן כה וכה וירא כי אין איש ויך את המצרי ויטמנהו בחול vai yi fen koh va choh vai yar ki ein ish vai yach et-ham mitz ri vai yit me ne hu ba cho vl. 12 ª+L %CK! x1 / &QÛ#' : v 8 ]! = {TQ#f ' 0' r ' V : ÛxQ#! ) v#{! V0 6Q# wayyìºpen Kò wäkò wayyaºr Kî ên îš wayyak et-hammicrî wa yyi münëºhû BaHôl 12 περιβλεψαμενος δε ωδε και ωδε ουχ ορα ουδενα και παταξας τον αιγυπτιον εκρυψεν αυτον εν τη αμμω periblepsamenos de ōde kai ōde ouch ora oudena kai pataξas ton aiguption ekrupsen auton en tē ammō 13 And he went out the second day, and, behold, two men of the Hebrews were striving together; and he said to him that did the wrong: 'Wherefore smitest thou thy fellow?' 13 ויצא ביום השני והנה שני אנשים עברים נצים ויאמר לרשע למה תכה רעך vai ye tze bai yo vm ha she ni ve hin neh she nei-a na shim iv rim ni tzim vai yo mer la ra sha lam mah tak keh re 'e cha. 13 6
ªU 4 :! xv =! ] +3 fv : +{ : / Q{#- ' cr 1- ': x 4- ' f 1 ' 1 ו יּ צ א בּ f! }^! #' v1 i! - LQ wayyëcë Bayyôm haššënî wühinnë šünê - ánäšîm `ibrîm niccîm wayyöº mer lä räšä` läºmmâ takkè rë`eºkä 13 εξελθων δε τη ημερα τη δευτερα ορα δυο ανδρας εβραιους διαπληκτιζομενους και λεγει τω αδικουντι δια τι συ τυπτεις τον πλησιον eξelthōn de tē ēmera tē deutera ora duo andras ebraious diaplēktizomenous kai legei tō adikounti dia ti su tupteis ton plēsion 14 And he said: 'Who made thee a ruler and a judge over us? thinkest thou to kill me, as thou didst kill the Egyptian?' And Moses feared, and said: 'Surely the thing is known.' 14 ויאמר מי שמך לאיש שר ושפט עלינו הלהרגני אתה אמר כאשר הרגת את המצרי ויירא ויאמר אכן נודע הדבר משה vai yo mer mi sa me cha le 'ish sar ve sho fet a lei nu hal ha re ge ni at tah o mer ka 'a sher ha rag ta et-ham mitz ri vai yi ra mo sheh vai yo mar a chen no v da had da var. 14 g : ו שׁ פ ט ע ל ינוּ ה ל ה ר ג נ י א תּ ה א מ ר כּ א שׁ ר ה ר ג תּ א ת ה מּ צ ר י ו יּ יר א מ שׁ ה f ' { +U / g' / : / Q# ו יּ אמ ר א כ ן נוֹד ע ה דּ ב ר wayyö mer mî Sä mkä lü îš Sar wüšöpë `älêºnû halühorgëºnî attâ ömër Ka ášer häraºgtä et-hammicrî wayyîrä möšè wayyö mar äkën nôda` haddäbär 14 ο δε ειπεν τις σε κατεστησεν αρχοντα και δικαστην εφ' ημων μη ανελειν με συ θελεις ον τροπον ανειλες εχθες τον αιγυπτιον εφοβηθη δε μωυσης και ειπεν ει ουτως εμφανες γεγονεν το ρημα τουτο o de eipen tis se katestēsen archonta kai dikastēn eph' ēmōn mē anelein me su theleis on tropon aneiles echthes ton aiguption ephobēthē de mōusēs kai eipen ei outōs emphanes gegonen to rēma touto 15 Now when Pharaoh heard this thing, he sought to slay Moses. But Moses fled from the face of Pharaoh, and dwelt in the land of Midian; and he sat down by a well. 15 וישמע פרעה את הדבר הזה ויבקש להרג את משה ויברח משה מפני פרעה וישב בארץ מדין וישב על הבאר 7
vai yish ma par 'oh et-had da var haz zeh vay vak kesh la ha rog et-mo sheh vai yiv rach mo sheh mip pe nei far 'oh vai ye shev be 'e retz-mid yan vai ye shev al-hab be 'er. 15 ו יּ שׁ מ ע פּ ר ע ה א ת ה דּ ב ר ה זּ ה ו י ב קּ שׁ ל ה ר ג א ת מ שׁ ה ו יּ ב ר ח מ שׁ ה מ פּ נ י פ ר ע ה ו יּ שׁ ו יּ שׁ ב ע ל ה בּ א ר בּ א ר ץ מ ד י ן ב wayyišma` Par`ò et-haddäbär hazzè wayübaqqëš lahárög et-möšè wayyibrah möšè mippünê par`ò wayy뺚eb Bü e rec-midyän wayy뺚eb `a l-habbü ër 15 ηκουσεν δε φαραω το ρημα τουτο και εζητει ανελειν μωυσην ανεχωρησεν δε μωυσης απο προσωπου φαραω και ωκησεν εν γη μαδιαμ ελθων δε εις γην μαδιαμ εκαθισεν επι του φρεατος ēkousen de pharaō to rēma touto kai ezētei anelein mōusēn anechōrēsen de mōusēs apo prosōpou pharaō kai ōkēsen en gē madiam elthōn de eis gēn madiam ekathisen epi tou phreatos 16 Now the priest of Midian had seven daughters; and they came and drew water, and filled the troughs to water their father's flock. 16 ולכהן מדין שבע בנות ותבאנה ותדלנה ותמלאנה את הרהטים להשקות צאן אביהן u le cho hen mid yan she va ba no vt vat ta vo nah vat tid le nah vat te mal le nah et-ha re ha tim le hash ko vt tzon a vi hen. 16 וּל כ ה ן מ ד י ן שׁ ב ע בּ נ וֹת ו תּ ב אנ ה ו תּ ד ל נ ה ו תּ מ לּ אנ ה א ת ה ר ה ט ים ל ה שׁ ק וֹת צ אן א ב יה ן ûlüköhën midyän šeºba` Bänôt wattäböº nâ wattidleºnâ wattümalleº nâ et-häºrühä îm lühašqôt cö n ábîhen 16 τω δε ιερει μαδιαμ ησαν επτα θυγατερες ποιμαινουσαι τα προβατα του πατρος αυτων ιοθορ παραγενομεναι δε ηντλουν εως επλησαν τας δεξαμενας ποτισαι τα προβατα του πατρος αυτων ιοθορ tō de ierei madiam ēsan epta thugateres poimainousai ta probata tou patros autōn iothor paragenomenai kmde ēntloun eōs eplēsan tas deξamenas potisai ta probata tou patros autōn iothor 17 And the shepherds came and drove them away; but Moses stood up and helped them, and watered their flock. 17 ויבאו הרעים ויגרשום ויקם משה ויושען וישק את צאנם 8
vai ya vo 'u ha ro 'im vay ga re shum vai ya kam mo sheh vai yo v shi 'an vai yash ke et-tzo nam. 17 ו יּ ב אוּ ה ר ע ים ו י ג ר שׁ וּם ו יּ ק ם מ שׁ ה ו יּ וֹשׁ ע ן ו יּ שׁ ק א ת צ אנ ם wayyäböº û härö`îm wayügäršûm wayyäºqom möšè wayyôºšì`än wayyašq et-cö näm 17 παραγενομενοι δε οι ποιμενες εξεβαλον αυτας αναστας δε μωυσης ερρυσατο αυτας και ηντλησεν αυταις και εποτισεν τα προβατα αυτων paragenomenoi de oi poimenes eξebalon autas anastas de mōusēs errusato autas kai ēntlēsen autais kai epotisen ta probata autōn 18 And when they came to Reuel their father, he said: 'How is it that ye are come so soon to-day?' 18 ותבאנה אל רעואל אביהן ויאמר מדוע מהרתן בא היום vat ta vo nah el-re 'u 'el a vi hen vai yo mer mad du a' mi har ten bo hai yo vm. ª- L Q! C0 x k:! / µk}g / : / Q#0r w! ' +x K3 18 ו תּ ב אנ ה + : wattäböº nâ el-rü`û ël ábîhen wayyöº mer maddûª` miharten Bö hayyôm 18 παρεγενοντο δε προς ραγουηλ τον πατερα αυτων ο δε ειπεν αυταις τι οτι εταχυνατε του παραγενεσθαι σημερον paregenonto de pros ragouēl ton patera autōn o de eipen autais ti oti etachunate tou paragenesthai sēmeron 19 And they said: 'An Egyptian delivered us out of the hand of the shepherds, and moreover he drew water for us, and watered the flock.' 19 ותאמרן איש מצרי הצילנו מיד הרעימ וגם דלה דלה לנו וישק את הצאן vat to mar na ish mitz ri hi tzi la nu mi yad ha ro 'im ve gam-da loh da lah la nu vai yash ke et-ha tzon. 19 9
! ד ל ה ל נוּ ו יּ שׁ ק א ת ה צּ אן Y - G -# ' :4 r! Q / K1x +' c! ' : v 8 / f ' 0 : / w k # wattö maºrnä îš micrî hiccîläºnû miyyad härö`îm wügam-dälò dälâ läºnû wayyašq et-haccö n 19 αι δε ειπαν ανθρωπος αιγυπτιος ερρυσατο ημας απο των ποιμενων και ηντλησεν ημιν και εποτισεν τα προβατα ημων ai de eipan anthrōpos aiguptios errusato ēmas apo tōn poimenōn kai ēntlēsen ēmin kai epotisen ta probata ēmōn 20 And he said unto his daughters: 'And where is he? Why is it that ye have left the man? call him, that he may eat bread.' 20 ויאמר אל בנתיו ואיו למה זה עזבתן את האיש קראן לו ויאכל לחם vai yo mer el-be no tav ve 'ai yov lam mah zeh a zav ten et-ha 'ish kir 'en lov ve yo chal la chem. 20 ו יּ אמ ר א ל בּ נ ת יו ו א יּ וֹ ל מּ ה זּ ה ע ז ב תּ ן א ת ה א ישׁ ק ר א ן ל וֹ ו י אכ ל ל ח ם wayyöº mer el-bünötäyw wü ayyô läºmmâ zzè `ázabten et-hä îš qir en lô wüyöº kal läºhem 20 ο δε ειπεν ταις θυγατρασιν αυτου και που εστι και ινα τι ουτως καταλελοιπατε τον ανθρωπον καλεσατε ουν αυτον οπως φαγη αρτον o de eipen tais thugatrasin autou kai pou esti kai ina ti outōs kataleloipate ton anthrōpon kalesate oun auton opōs phagē arton 21 And Moses was content to dwell with the man; and he gave Moses Zipporah his daughter. 21 ויואל משה לשבת את האיש ויתן את צפרה בתו למשה vai yo v 'el mo sheh la she vet et-ha 'ish vai yit ten et-tzip po rah vit tov le mo sheh. 21 ו יּ וֹא ל מ שׁ ה ל שׁ ב ת א ת ה א ישׁ ו יּ תּ ן א ת צ פּ ר ה ב תּ וֹ ל מ שׁ ה wayyôº el möšè läšeºbet et-hä îš wayyittën et-cippörâ bittô lümöšè 10
21 κατωκισθη δε μωυσης παρα τω ανθρωπω και εξεδοτο σεπφωραν την θυγατερα αυτου μωυση γυναικα katōkisthē de mōusēs para tō anthrōpō kai eξedoto sepphōran tēn thugatera autou mōusē gunaika 22 And she bore a son, and he called his name Gershom; for he said: 'I have been a stranger in a strange land.' 22 ותלד בן ויקרא את שמו גרשם כי אמר גר הייתי בארץ נכריה ף vat te led ben vai yik ra et-she mov ge re shom ki a mar ger ha yi ti be 'e retz na che ri yah. f 22 ו תּ ל ד בּ ן ו יּ ק ר א א ת שׁ מ וֹ גּ ר שׁ ם כּ י א מ ר גּ ר ה י ית י בּ א ר ץ נ כ ר יּ ה פ wattëºled Bën wayyiqrä et-šümô Gëršöm Kî ämar Gër häyîºtî Bü eºrec nokriyyâ P 22 εν γαστρι δε λαβουσα η γυνη ετεκεν υιον και επωνομασεν μωυσης το ονομα αυτου γηρσαμ λεγων οτι παροικος ειμι εν γη αλλοτρια en gastri de labousa ē gunē eteken uion kai epōnomasen mōusēs to onoma autou gērsam legōn oti paroikos eimi en gē angotria 23 And it came to pass in the course of those many days that the king of Egypt died; and the children of Israel sighed by reason of the bondage, and they cried, and their cry came up unto Elohim by reason of the bondage. 23 ויהי בימים הרבים ההם וימת מלך מצרים ויאנחו בני ישראל מן העבדה ויזעקו ותעל שועתם אל האלהים מן העבדה vay hi vai ya mim ha rab bim ha hem vai ya mat me lech mitz ra yim vai ye 'a ne chu ve nei-yis ra 'el min-ha 'a vo dah vai yiz 'a ku vat ta 'al shav 'a tam el-ha 'e lo him min-ha 'a vo dah. 23 0! 4 x!#q$ r 4 קוּ ו תּ ע ל שׁ ו ע ת ם / +} : g ' ' 1 K%1 Q#- ' : v 8 / T+ / = {/ {Q#-! y! - ' ~C :! - '/{ Q '! ' # ª! 4! 0 / - '! x Y! + wayühî bayyämîm hä rabbîm hähëm wayyäºmot meºlek micraºyim wayyë änhû bünê -yisrä ël min-hä`ábödâ wayyiz`äºqû wattaº`al šaw`ätäm el-hä élöhîm min-hä`ábödâ 23 11
μετα δε τας ημερας τας πολλας εκεινας ετελευτησεν ο βασιλευς αιγυπτου και κατεστεναξαν οι υιοι ισραηλ απο των εργων και ανεβοησαν και ανεβη η βοη αυτων προς τον θεον απο των εργων meta de tas ēmeras tas pongas ekeinas eteleutēsen o basileus aiguptou kai katestenaξan oi uioi israēl apo tōn ergōn kai aneboēsan kai anebē ē boē autōn pros ton theon apo tōn ergōn 24 And Elohim heard their groaning, and Elohim remembered His covenant with Abraham, with Isaac, and with Jacob. 24 וישמע אלהים את נאקתם ויזכר אלהים את בריתו את אברהם את יצחק ואת יעקב vai yish ma e lo him et-na 'a ka tam vai yiz kor e lo him et-be ri tov et-av ra ham et-yitz chak ve 'et-ya 'a kov. 24 ª 9 4 ' = #9 %8 ' = -! x : = Lv =' : C = { - '! Y : V$Q#- = r 9 1 = - '! x Y3 / fq# wayyišma` élöhîm et-na áqätäm wayyizkör élöhîm et-bürîtô et- abrähäm et-yichäq wü e t-ya`áqöb 24 και εισηκουσεν ο θεος τον στεναγμον αυτων και εμνησθη ο θεος της διαθηκης αυτου της προς αβρααμ και ισαακ και ιακωβ kai eisēkousen o theos ton stenagmon autōn kai emnēsthē o theos tēs diathēkēs autou tēs pros abraam kai isaak kai iakōb 25 And Elohim saw the children of Israel, and Elohim took cognizance of them. 25 וירא אלהים את בני ישראל וידע אלהים ס vai yar e lo him et-be nei yis ra 'el vai ye da e lo him. s 25 2ª- '! Y 3 ÛxQ#+r : g '' 1C = - '! x Y : ÛQ# wayyaºr élöhîm et-bünê yisrä ël wayyëºda` élöhîm s 25 και επειδεν ο θεος τους υιους ισραηλ και εγνωσθη αυτοις kai epeiden o theos tous uious israēl kai egnōsthē autois 12